• Sok lektin van a babfélékben és más hüvelyesekben.
• A jelentős lektinbevitel hosszú távon bélgyulladáshoz vezethet.
• Az autoimmun betegségekben szenvedőknek tanácsos minimalizálni a lektin bevitelét.

A lektint dr. Steven Gundry kardiológus és szívsebész tette világhírűvé. Egy egész karriert alapozott arra, hogy az egészségünkre káros növényi fehérjék hatását kutassa.

Betegei a lektinmegvonás hatására végre leadták azt a súlyfelesleget, amit korábban képtelenek voltak, csökkentek a gyulladások a szervezetükben, javult az autoimmun betegségük, a cukorbetegségük, a szívbetegségük is, azaz lényegesen egészségesebbek lettek.

Mik azok a lektinek?

Szénidrátkötő hatású fehérjék, amelyek állatokban és növényekben is megtalálhatók. Utóbbiakban az orvos szerint azért termelődnek, hogy megvédjék azokat a növényevőktől. Az egészséges szervezetbe jutva a lektinek gyulladásos reakciót válthatnak ki, ami aztán sokféle betegséghez vezethet.

Ráadásul olyan, egészségesnek kikiáltott termékekben is megtalálhatók, amelyek gluténmentesek.

A glutént legtöbben pont azért kerülik, mert sokaknál hasonló gyulladásos, bélrendszeri problémákat okoz. Dr. Gundry szerint nekik érdemes a lektineket is kiiktatniuk az étrendjükből.

Az egészséges ételekben is van lektin

A lektinnel kapcsolatban az a nagy csavar, hogy egy sor olyan növényben jelen van, ami egyébként egészséges, tápláló és jót tesz nekünk. Ilyenek a gabonák, a hüvelyesek, amelyek vitaminokban, ásványi anyagokban, rostokban, antioxidánsokban gazdagok és táplálják a testünket. Épp emiatt kevesen merik egyenesen károsnak nyilvánítani a lektint, pláne úgy, hogy főzéssel többféle ételből is eltávolítható, de legalábbis csökkenthető a szintje.

Ugyanakkor léteznek olyan lektinek, amelyek egyértelműen mérgezőek. 

Sőt akár halálosak is lehetnek, ilyen például a ricin, ami a ricinus növényben található. A vörösbabban található fitohemagglutinin súlyos, ételmérgezésszerű tüneteket okoz, már akkor is, ha csak egy maréknyi hőkezeletlen babot ettünk meg. Többek között ezért is ajánlják, hogy ha babot eszünk, legalább öt órára áztassuk be, cseréljük ki a vizét, majd minimum fél órán át főzzük fogyasztás előtt. Nem ilyen veszélyes szinten, de lektinek találhatók még a többi babban, a földimogyoróban is. A lektinek ráadásul rendkívül ellenállóak a szervezet emésztőenzimeivel szemben, és könnyen átjuthatnak a gyomron, változatlan formában.

A vörösbab fogyasztása kifejezetten veszélyes lehet az egészségünkre magas lektintartalma miatt (Kép: Getty Images)

Ilyen gondokat okozhat a lektin

Míg az ehető növényi élelmiszerekben lévő, hőkezeléssel lebontott lektinek általában nem jelentenek egészségügyi aggályokat, sokan úgy vélik, hogy a lektinek mindenféleképpen károsak lehetnek az alábbi módokon:

• Károsítják a tápanyag felszívódását: állatkísérletekben az izolált lektinek vagy nyers hüvelyesekből készült liszt nagy dózisa bizonyos tápanyagok felszívódásának csökkenéséhez vezetett. Mivel mi emberek szinte csak elvétve eszünk nyersen hüvelyes növényeket, ezért nem vagyunk akkora veszélyben.
• Növelik a bélpermeabilitást, azaz áteresztő bél szindrómát okozhatnak: néhány állatkísérletben a lektineket felelőssé tették a megnövekedett bélpermeabilitásért. Az áteresztő bél szindrómában a bél nem elég ellenálló a különböző anyagokkal szemben, azok áthaladnak a bélfalon és gyulladást okoznak a szervezetben. A nyers hüvelyesekből izolált lektinek is ezt a hatást érték el az állatoknál.
• Megváltoztatják a bélbaktériumokat: a tisztított, nyers vesebabból kivont lektinnel végzett állatkísérletek a káros bélbaktériumok túlszaporodását eredményezték. Emellett a babmérgezés, ahogy már említettük, súlyos hasi fájdalommal, hányással és hasmenéssel jár. A megfelelően főzött bab viszont biztonságosan fogyasztható.
• Stimulálják az immunrendszert: ez elsőre jól hangozhat, hiszen így erősebben védekezünk a kórokozók ellen. Ám az autoimmun betegségben szenvedőknél ez a tünetek fellángolását jelenti. Sőt egyes elméletek szerint a lektinek autoimmun vagy gyulladásos betegségeket válthatnak ki.

Lektinben gazdag ételek

Leginkább a paleo diéta támogatói állítják, hogy a lektinek károsak, szerintük nem szabadna hüvelyeseket és a gabonákat ennünk. A lektinek azonban eltávolíthatók főzéssel. A hüvelyesek vízben való forralása szinte az összes lektinaktivitást megszünteti. A babra azért oda kell figyelnünk, a szárított növényt legalább 5-12 órán keresztül be kell áztatni, a vizet lecserélni, majd legalább 10-30 percig vízben forralni, hogy fogyasztható legyen. Így már kihasználhatjuk a hüvelyesek gazdag fehérjetartalmát és alacsony glikémiás indexét.

A magas lektintartalmú földimogyorót nem szoktuk megfőzni, viszont nem is olyan nehéz kihagyni az étrendünkből.

A teljes kiőrlésű gabonákban is sok lektin található, de hőkezeléssel szintjük jelentősen csökken. A búzacsíra is közéjük tartozik, amit pedig nyersen szoktunk enni, így aki tart a lektinektől, inkább válasszon más egészséges növényt. Ugyanígy kerüljük a pirított szójababot (nem tudni, elég hőt kapott-e ahhoz, hogy a magas lektintartalom lecsökkenjen), és a nyers krumplit is. Ez nemcsak szaponintartalma miatt lehet veszélyes, de rengeteg lektint is tartalmaz, főleg a héja. A paradicsom, a kukorica, a banán, a padlizsán is viszonylag sok lektint tartalmaz. 

Kapcsolódó: Ha ehetünk tejtermékeket, az egészségünk hálás lesz ezért az egy ételért

Kiemelt kép: Getty Images