Jövőre 65 éve lesz, hogy a Vosztok–1 fedélzetén Jurij Gagarin elsőként jutott az űrbe. Az azóta eltelt évtizedekben rohamléptekben fejlődött az űrtechnika, a kétezres évek elejére pedig eljutottunk addig, hogy a Nemzetközi Űrállomáson mindig van ember a világűrben.

Sunita Williams és Barry Wilmore asztronauták tavaly nyáron eredetileg mindössze nyolc napot töltöttek volna a Nemzetközi Űrállomáson, ám egy műszaki probléma miatt végül több mint kilenc hónapra rekedtek az űrben. A két űrhajós programját még júniusban kellett áttervezni, miután az őket oda-, valamint a Nemzetközi Űrállomásról visszaszállítani hivatott űrhajó (szivárgás miatta) alkalmatlanná vált a szállításra. 

Most végre hazatérhetnek – ám a hosszú súlytalanságban töltött idő után komoly kihívást jelent majd a számukra, hogy újra hozzászokjanak a Földön uralkodó viszonyokhoz. 

A Baylor Orvosi Egyetem Űrgyógyászati Központja szerint a világűrben eltöltött idő jelentős hatással van az emberi testre, és az űrhajósoknak hazatértük után újra alkalmazkodniuk kell a földi körülményekhez. Nézzük, milyen hatásokkal számolhat Williams és Wilmore a visszatérés után!

Barry Butch Wilmore és Sunita Suni Williams 2024 nyarán, indulásuk előtt (Kirk Sides/Houston Chronicle via Getty Images)

Izmok

A súlytalanságban a mozgás jóval kevesebb erőfeszítést igényel, ezért az izmok – különösen a láb és a hát izmai – gyorsan veszíthetnek erejükből. Ha az űrhajósok nem végeznek rendszeresen testmozgást, az izomvesztés miatt nehezebben mozoghatnak a Földön, és megnőhet az esések, sérülések kockázata is.

Csontok                                                                                                          

Gravitáció hiányában az űrben a csontokat lényegesen kevesebb terhelés éri, mint a Földön, különösen a lábak, a csípő és a gerincoszlop igénybevétele csökken le. Emiatt a csontsűrűség csökkenhet, és ebből eredően ásványi anyagok szabadulhatnak fel a szervezetben, ami növeli többek között a vesekő kialakulásának esélyét.

Szemek

A hosszabb ideig tartó űrbeli tartózkodás hatással lehet a látásra is.

Az egyik leggyakoribb probléma a szem hátsó részének duzzanata, amely látásromlást okozhat.

Agy és egyensúly

A gravitáció hiánya befolyásolja az agy működését is, különösen az egyensúly és a térérzékelés szabályozását. Az űrhajósok missziójuk kezdeti időszakában gyakran tapasztalnak szédülést és tájékozódási zavart, de hosszabb tartózkodás után alkalmazkodnak a környezethez.

A Földre való visszatérés viszont ismét kihívást jelent: az agynak újra hozzá kell szoknia a gravitációhoz, ami bizonytalanságot okozhat a járásban, a mozgáskoordinációban és az egyensúly megtartásában. Éppen ezért a visszatérő űrhajósokat gyakran azonnal egy székbe ültetik, hogy elkerüljék az elesést.

Bőr

Mivel az űrben nem nehezedik nyomás a lábfejre, az ott található bőrkeményedések fokozatosan eltűnnek, a láb bőre pedig puhává és érzékenyebbé válik, mint egy baba talpa. Ezzel párhuzamosan az űrállomáson az űrhajósok gyakran használják a lábfejük tetejét a kapaszkodáshoz, ezért ott alakulhatnak ki bőrkeményedések.

Az űrbeli környezet a bőr más területeire is hatással lehet: a legyengült immunrendszer és a megnövekedett mikrobiális aktivitás miatt a bőr könnyebben irritálódik.

Mentális hatások

Az űrhajósok pszichológiai szempontból is komoly változásokat élhetnek át. Egy különleges jelenség, az úgynevezett „Overview Effect” (magyarul kb. „Áttekintés-hatás”) gyakran lép fel, az elnevezés pedig arra utal, hogy amikor az űrhajósok az űrből szemlélik a Földet, teljesen új nézőpontból kezdik látni a világot.

Ron Garan egykori NASA-űrhajós, aki összesen 178 napot töltött az űrben, arról számolt be, hogy a Földre tekintve ráébredt, mennyire törékeny a bolygónk. Azt mondta:

„Egy élénk bioszférát láttam, tele élettel. Egy olyan bolygót, amelyet egy hajszálvékony réteg tart életben.”

Sugárzás

Az űrben az űrhajósok körülbelül százszor nagyobb sugárzásnak vannak kitéve, mint a Földön. Ez növelheti a sugárbetegség, az idegrendszeri problémák és a degeneratív betegségek kockázatát, valamint hosszú távon hozzájárulhat a daganatos megbetegedések kialakulásához is.

A világűrből való visszatérés nem csupán egy látványos esemény, hanem komoly fizikai és mentális kihívás is az űrhajósok számára. Sunita Williams és Barry Wilmore szervezetének hosszú időbe telhet, mire újra alkalmazkodik a földi környezethez – és ez a folyamat sokkal összetettebb, mint amilyennek elsőre tűnik.

Kapcsolódó: Olvasd el Benyó Zsuzsanna űrdietetikussal készült interjúnkat is! 

Kiemelt kép: Getty Images