Az Alzheimer-kór korunk egyik legrejtélyesebb és legrettegettebb betegsége. Az előbb szellemi, majd testi leépüléssel járó kór nagyon kiszolgáltatottá teszi az érintetteket, és hatalmas terhet ró a családtagokra, hozzátartozókra is.
Világszerte ma is számos tudományos műhelyben kutatják az Alzheimer-kór megelőzésének és kezelésének lehetőségeit. A legígéretesebb eredmények arra utalnak, hogy az emésztőrendszerünk karbantartásával sokat tehetünk a kór ellen is.
Jó ideje tudjuk, hogy ami jót tesz az öregedő bélrendszernek, az jó az öregedő agy számára is. Egy ikreken végzett tanulmány most kimutatta, hogy a napi prebiotikum-kiegészítők szedése is jelentősen javíthatja a memóriateszteken elért eredményeket a 60 év feletti embereknél.
Kísérlet ikrekkel
A kettős vak kísérletben két olcsó prebiotikumot vizsgáltak, melyek idehaza is kaphatók étrendkiegészítőként, vény nélkül. A prebiotikumok olyan nem emészthető anyagok, amelyek serkentik a bélmikrobák aktivitását.
Az egyik, a kutatásban vizsgált prebiotikum az inulin volt, amely egy fruktán típusú élelmi rost. A másik a fruktooligoszacharid, egy növényi szénhidrát, amelyet gyakran használnak természetes, alacsony kalóriatartalmú édesítőszerként.
A kutatáshoz a londoni King’s College 36, hatvan év feletti ikerpárt toborzott.
Minden ikerpárt véletlenszerűen osztottak szét: egyikük napi prebiotikumot kapott fehérjeporban elkeverve, míg a másik placebót.
A három hónapos tesztidőszak végén az a testvér, aki inulint vagy fruktooligoszacharidot szedett, általában magasabb pontszámot ért el a kognitív teszten.
„Izgalmas látni ezeket a változásokat mindössze 12 hét alatt. Ez hatalmas lehetőséget rejt magában az agy egészségének és memóriájának javítására az idősödő népesség körében – mondta Mary Ni Lochlainn, a londoni King’s College geriátriai kutatója. A bél-agy tengely titkainak feltárása új utakat nyithat az egészségesebb és hosszabb élethez” – tette hozzá.

Az Alzheimer-kór korunk egyik legrettegettebb betegsége (Fotó: Getty Images)
Állatkísérletek és prebiotikumok
Egyre több bizonyíték támasztja alá a bél és az agy közötti szoros kapcsolatot. Egyes szakértők annyira meg vannak győződve erről, hogy a bélrendszert a test „második agyaként” emlegetik. Korábbi állatkísérletek szerint a magas rosttartalmú étrend-kiegészítők elősegíthetik a vastagbél mikrobiomjának növekedését, lehetővé téve a „jó” baktériumok elszaporodását.
A londoni ikerkutatás most azt erősít meg, hogy bizonyos „agybarát” ételek fogyasztása ígéretes lehet a kognitív hanyatlás kezelésére.
„Ezek a prebiotikumok vény nélkül kaphatók, és szélesebb körben is előnyösek lehetnek, különösen ezekben a pénzügyileg nehéz időkben. Emellett biztonságosak és jól tolerálhatók is – mondta Claire Steves a King’s College geriátriai szakembere. A következő feladatunk az lesz, hogy megvizsgáljuk, hosszabb távon és nagyobb népességcsoportokban is fennállnak-e ezek a hatások”– folytatta.
A tanulmányban részt vevő ikerpárok többsége nő volt. Bár a kutatók figyelembe vették a nemek közötti különbségeket az elemzés során, a résztvevői kör kiválasztásában lehetett némi torzítás, így további vizsgálatok szükségesek. Ugyanakkor a nők fogékonyabbak az Alzheimer-kórra, és a jelenlegi kutatás is alátámasztja azt az egyre erősödő elméletet, hogy a kognitív hanyatlás nem mindig az agy önálló betegsége, hanem külső tényezők is szerepet játszhatnak benne.
A bélrendszer számos testi funkcióban közreműködik, beleértve az immunrendszert és a központi idegrendszert is. A megfelelő prebiotikumok és probiotikumok bevitele új lehetőségeket nyithat különböző betegségek kezelésében.
Kapcsolódó: Ebben a korábbi cikkben a prebiotikumok és probiotikumok különbségéről írtunk.
Kiemelt kép: Getty Images