sorongás okai gyerekkor gyereknevelés

Az aggódás a lételemed? Ha így neveltek, nem csoda, hogy szorongó lettél

Sokkal több minden vezethető vissza a neveltetésünkre a hétköznapi problémáinkból, mint sejtjük. A felnőttkori túlzott aggódás, a félelmek, a folyamatos rágódás mind arra vezethető vissza, hogy a szüleink nem a legjobb nevelési módszereket választották annak idején.

Azért, hogy a következő generáció (mert a mai gyerekek között is rengeteg a szorongó) már sokkal jobb mentális állapotban érjen felnőtté, a most gyakorló szülőknek kell tudatosabban állni a gyerekneveléshez.

A helyzet a szorongó betegek ellátása miatt is aggasztó. Miközben egyre több gyerek kerül szorongás vagy depresszió miatt orvoshoz, és egyre gyakoribb a fiatalok között is ez (a nem is enyhe) pszichés probléma, szakorvos, illetve mentálhigiénés szakember ezzel arányosan nem lesz több.

„A szorongás két fő folyamatból áll össze – magyarázza dr. Michael Adelman gyermekpszichiáter a parade.com-nak. – A túlzott aggodalom megnehezíti a mindennapi működésünket, miközben a betegség fizikai tüneteket is kiválthat, például heves szívdobogást válthat ki stresszes helyzetekben.”

Vagyis a szorongás lelki és fizikai tünetekkel is akadályozza, hogy nyugodtan, produktívan éljük az életünket. Aki szorong, ezt pontosan tudja, és biztosan nem akarja ezt a béklyót átadni a gyerekeinek.

7 gyereknevelési hiba, amitől szorongó felnőtté válunk

Muszáj tanulnunk az elődeink hibájából, és új, tudatosabb, empatikusabb útra lépnünk szülőként! Ha a következő 7 nevelési módszer mellett a családban voltak plusz gyerekkori traumák szerhasználó szülő vagy nagyszülő, elhanyagolás és/vagy fizikai bántalmazás miatt, a felnőttkori szorongás nagyon súlyos is lehet és depresszióba fordulhat. Ilyen esetben mindig szakember segítségét kell kérni, hogy visszafejthessük a problémát, majd egy hatásos terápiával rendbehozhassuk, ami gyerekkorunkban elromlott.

szorongás okai gyerekkor gyereknevelés

Nehéz megtörni a rossz sémákat, de próbáljuk meg, mert a gyerekünkkel együtt kiegyensúlyozottabbak leszünk (Fotó: Getty Images)

1. A szülők, nagyszülők is szorongók voltak

A szorongás nem vírus, de ragályos lehet. „Azok a szülők, akik szoronganak, és nem dolgoznak a saját ártó gondolataik és érzéseik kezelésén, növelik annak esélyét, hogy gyermekeik is hasonló módon fognak szorongani” – magyarázta dr. Brett Biller gyermekpszichológus a már említett cikkben. Mivel a gyerekek a felnőttek érzelemszabályozási mintáit követik, a szorongás könnyen állandóvá válhat a kicsiknél, kamaszoknál is.

2. Mindenért kritizáltak

Akik gyerekként úgy érezték, hogy soha semmit nem csináltak jól, azok felnőttkorukban is alacsony önbecsüléssel küzdenek majd. Az önbizalomhiány pedig hosszú távon szorongást okoz. „Az ilyen gyerekek önkritikusak, nehezen fogadják el a dicséreteket, és állandóan bizonytalanok, ami a szorongás alapja” – figyelmeztet dr. Biller.

3. Túlzott szigor

A tekintélyelvű nevelés még ma is tartja magát. A szigorú, mindent korlátozó nevelés – amikor egy gyereknek soha nem engedik meg, hogy például felnőtt felügyelete nélkül játszon a barátjával vagy fára másszon – megakadályozza a világ felfedezését, és ez fokozza a szorongást.  Az autoriter nevelési stílus növeli az evészavarok kialakulásának esélyét, különösen a lányok körében.

Kapcsolódó: 8 szülői minta, ami a gyerek egész életét megkeserítheti

4. Nulla kontroll

Az túlzott szigor ellentéte azonban ugyanolyan káros. A másik véglet, azaz a következetlen, szabályok nélküli gyereknevelés szintén hozzájárulhat a felnőttkori szorongáshoz. „A határok és a keretek elengedhetetlenek a gyermekek számára, mert biztonságérzetet nyújtanak” – mondja dr. Biller. Ha ezek hiányoznak, a bizonytalanság növekszik, és a szorongásos tünetek felerősödnek.

5. Engedékenység és túlóvás

Az engedékenység nemcsak azt jelenti, hogy a szülők mindent megengednek a gyereknek, hanem azt is, hogy túlreagálják a gyermek sérelmeit. A gyerek szinte sakkban tartja a szülőket az érzelmeivel, és nem tanul meg egyedül megküzdeni negatív érzésekkel. Dr. Adelman szerint azok a szülők vagy nagyszülők, akik minden stresszt ki akarnak iktatni a gyerek életéből, azt tanítják meg nekik, hogy a negatív érzéseket minden esetben el kell kerülni, nem pedig kezelni.

6. Az érzelmek érvénytelenítése

A túlóvás sem jó, de az sem, ha ignoráljuk a gyerek érzelmeit vagy az érzelmi kitárulkozását. Soha ne vegyük semmibe az érzéseit! Ha a szülők, nagyszülők úgy reagálnak, hogy „Ne hisztizz!” vagy „Szedd össze magad!”, azzal azt üzenik a gyereknek, hogy az érzései nem számítanak. Ennek következtében a felnőttként is nagyon nehéz lesz számára az érzelemszabályozás.

7. Túl nagy elvárások

Tipikus szülői elvárás kitűnő bizonyítvány, a folyamatos dobogós sportteljesítmény, és hogy a gyerek mindig az élbolyban végezzen a tudományos versenyeken. Dr. Adelman szerint ha a nevelés során kizárólag a teljesítményre és eredményekre helyezik a hangsúlyt, az szinte mindig szorongáshoz vezethet. Az így felnövő emberek érzékenyebbek lesznek a negatív visszajelzésekre. Mindig nehezen fogják túltenni magukat a kudarcokon.

Mit tehetünk szorongó felnőttként?

  • Keressünk olyan biztonságos kapcsolatokat, amelyek örömet és védőhálót nyújtanak, és segítenek önbecsülésünk erősítésében.
  • Ne meneküljünk el a szorongás elől! A kellemetlen helyzetek elkerülése csak fokozza a szorongást, ezért próbáljunk meg apró lépésekben szembenézni velük.
  • És a legfontosabb: terápia. Egy terapeuta segíthet megérteni a múltbeli tapasztalatok és a jelenlegi szorongás közötti kapcsolatot, valamint hatékony megküzdési stratégiákat taníthat.

Ha ezt megtesszük magunkért, igazából a gyerekünknek is jobb, biztonságosabb és kiszámíthatóbb környezetet biztosítunk. A segítő szakember még arra is tud tanácsokat adni, hogyan törjük meg a régi mintázatot, és új megoldásokat találjunk a gyereknevelésben.

Kapcsolódó: 3 dolog, ami súlyosbíthatja a szorongást – Figyelj, hogy elkerüld őket!

Kiemelt kép: Getty Images