A higany egy természetben előforduló elem, azaz a levegőben, a vízben és a talajban is megtalálható. Viszont egy sor összetett átalakuláson és cikluson megy keresztül a légkör, az óceánok és a szárazföld között. Az emberek által is lakott környezetbe vulkáni tevékenység, bányászat, a kőzetek mállása és a széntüzelésű erőművek, otthonok füstjén keresztül kerül.

Ekkor a higanyt a baktériumok metil-higannyá alakíthatják. Ez aztán a tengerekben, óceánokban koncentrálódik a halakban és a kagylókban. Azok a ragadozó halak, amelyek ezeket megeszik, nagyon sok higanyt hordoznak a testükben.

Ez történik az emberi testtel, ha higannyal találkozik

A szervetlen higannyal való találkozás vese- és májelégtelenséget okozhat. A metil-higany (ami nem keverendő össze az etil-higannyal) sokféle hosszú távú idegrendszeri fejlődési rendellenességgel jár, főleg gyerekeknél, emellett károsíthatja a felnőttek szív- és érrendszeri egészségét. Mérgező hatással lehet az idegrendszerre, az emésztőrendszerre, az immunrendszerre, a tüdőre, a bőrre és a szemre is.

A metil-higany képes bejutni a szőrtüszőbe, átjutni a placentán, valamint a vér-agy gáton is.

Azaz felhalmozódhat a hajban, az agyban és a magzatokban is. Akik belélegzik, lenyelik, vagy a bőrükön keresztül érintkeznek a különböző higanyvegyületekkel, neurológiai és viselkedési rendellenességeket mutathatnak. A tünetek közé tartozik a remegés, az álmatlanság, a memóriavesztés, a fejfájás és a veseelégtelenség is.

Az élelmiszerek közül a halak tartalmazhatják a legtöbb higanyt (Fotó: Getty Images)

Milyen élelmiszerekben van a legtöbb higany?

Hacsak nem dolgozunk higannyal szennyezett ipari területen, vagyunk higanybányászok, használunk higanyt tartalmazó bőrvilágosító termékeket, vagy éppen nehézfémekkel szennyezett tampont, a veszélyes fémmel a mindennapokban az élelmiszereken keresztül kerülünk kapcsolatba.

A halak és más tenger gyümölcsei, bizonyos alkoholmentes italok a legfontosabb források.

A tipikus észak-amerikai étrendben például a metil-higany szinte teljes mértékben halból és kagylóból származik. Veszélyes lehet még az a rizs is, amit Kína bányászattal szennyezett területein termesztenek.

A terhes nők és a gyerekek vannak a legnagyobb veszélyben

A metil-higany a meg nem született gyerekekre a legkárosabb. Mivel felszívódik a méhlepényen keresztül, az anyai étrendből a magzatba is bekerül. Ha az anya gyakran fogyaszt tengeri halat, az ugyan egyrészt védelmet jelent egy sor betegséggel szemben (a halolaj egészséges zsírokban gazdag), viszont a vele együtt járó, a halhúsban felhalmozódott higany ártalmas lehet.

Ezért érdemes kerülni azok a halfajokat, amelyek hosszú ideig élnek, illetve ragadozók: ilyen például a marlin, a tonhal, a cápa, a kardhal, a királymakréla. Ezek húsa magasabb koncentrációban tartalmazza higanyt és egyéb nehézfémeket (például ólmot és arzént).

Halhús helyett halolaj

Az FDA (az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) emiatt javasolja, hogy terhes nők és kisgyerekek egyáltalán ne fogyasszanak nyers halat, és hőkezelve is csak azokat a fajokat válasszák, amelyek a legkevesebb higanyt tartalmazzák. Terhes, szoptató anyákra és 12 éves vagy annál fiatalabb gyerekekre a következő irányelvek érvényesek:

heti 0,2 kg halhús fogyasztása a maximum, és ekkor is érdemes alacsony higanytartalmú halakat, például lazacot vagy harcsát enni.

A gyereket nem váró felnőttek hetente legfeljebb 0,3 kg halat ehetnek biztonságosan, de ezt is csak úgy, hogy elkerülik a ragadozó halakat. A jótékony hatású halolajat érdemes szigorúan ellenőrzött, megbízható forrásból származó, halolajat tartalmazó étrend-kiegészítőkkel bevinni.

Kapcsolódó: A halak a mikroműanyagok miatt is veszélyesek lehetnek

Kiemelt kép: Getty Images