- Március 30-án kezdődik a nyári időszámítás.
- Az óraátállítás nemcsak fáradtságot, hanem egészségügyi kockázatokat is okozhat.
- Néhány napos előkészülettel sokat tehetünk a könnyebb átállásért.
Idén tavasszal március 30-án, vasárnap hajnalban kell előre állítani az órát. Hajnali 2 órakor 3-ra ugrik az idő, ezzel kezdetét veszi a nyári időszámítás. Bár az óraátállítás mindössze egyetlen óra eltolódást okoz, a hatását azonban napokig érezzük.
Egyetlen óra is elég, hogy kibillenjünk a ritmusból
A tavaszi óraátállítást a legtöbben úgy éljük meg, mint egy váratlanul korán csörgő ébresztőt. Nehezebben kelünk, fáradtabbak és ingerlékenyebbek vagyunk, és a megszokott reggeli ritmusunk is felborul. Még szerencse, hogy idén vasárnapra esik, így talán több időnk lesz magunkhoz térni. A biológiai óránk viszont különösen érzékeny a változásra, mivel az úgynevezett cirkadián ritmus nem tud egyik pillanatról a másikra alkalmazkodni az új időrendhez.
Így boríthatja fel a szervezetedet az óraátállítás
A cirkadián ritmus egy belső időzítő rendszer, amely körülbelül 24 órás ciklusban szabályozza testünk működését. Központja az agyban található és az alvás-ébrenlét ritmusát, a hormontermelést és az anyagcserét irányítja.
A fényviszonyokhoz igazodva „kapcsolja be” reggel az éberséget fokozó hormonokat, este pedig elősegíti a melatonin termelődését, ami elálmosít.
Az óraátállítás pedig éppen ebbe a rendszerbe piszkál bele, különösen tavasszal, amikor egy órával kevesebb alvás jut. Ha ez a ritmus felborul, könnyen jelentkezhetnek alvászavarok, nappali fáradtság, ingerlékenység vagy koncentrációs problémák, hosszú távon pedig nőhet a krónikus betegségek kockázata is.
Az óraátállítás hatásait napokig érezzük. (Fotó: Getty Images / megaflopp)
Kapcsolódó: Óraátállítás – Íme, egy jó tanács, hogy ne viselje meg a szervezetedet
Nemcsak álmosabbak leszünk tőle
Az óraátállítás nemcsak kellemetlen, de bizonyos esetekben kifejezetten egészségkárosító hatású lehet. Az alváshiányos állapot növeli a balesetek, munkahelyi hibák, sőt a szív- és érrendszeri események kockázatát is. A szervezet számára ugyanis a hirtelen időugrás olyan, mintha „mini jetlagtől” szenvednénk. Pedig nem is utaztunk sehová.
Hogy segíthetünk magunkon?
Szerencsére van néhány praktikus trükk, amivel megkönnyíthetjük a szervezetünk dolgát. A szakértők azt javasolják, hogy már néhány nappal az óraátállítás előtt kezdjünk el 15–20 perccel korábban lefeküdni és felkelni. Reggel próbáljunk minél több természetes fényhez jutni, este pedig kerüljük az erős képernyőfényt, főleg lefekvés előtt. Egy könnyű vacsora, egy rövid séta vagy egy nyugtató alvás előtti rutin segíthet abban, hogy testünk fokozatosan alkalmazkodjon az új ritmushoz.
Készüljünk az álmos hétfőre
Bár a nyári időszámítás hosszabb nappalokat, világos estéket és több szabadidős programot hoz, a reggeli fáradtság és az átállás nehézségei valós problémát jelentenek. Március 30-án hajnalban tehát ne csak az órát, hanem a szervezetünket is igyekezzünk áthangolni.
Kapcsolódó: Megint jön az óraátállítás: újabb negatív hatásra derült fény
Kiemelt kép: Getty Images
