• A peszkateriánus étrend közeli rokonságban áll a mediterrán diétával. 
• Mit ehetünk és mit nem, ha erre az étrendre váltunk? 
• Mire figyeljünk, ha azt szeretnénk, hogy támogassa az egészségünket és a fogyásunkat? 

A peszkateriánus étrendet – vagy életmódot – amilyen nehéz elsőre kiejteni, épp olyan könnyű betartani. Ha kacérkodsz a növényi alapokon nyugvó étrendekkel, de aggódsz a fehérjebevitel miatt, esetleg nehezedre esik teljesen kiiktatni a húst, ez lehet a megoldás.

Akár vallási okok, akár személyes egészséggel vagy állatjóléttel kapcsolatos meggyőződésekről legyen szó, a peszkateriánus diéta követői nem fogyasztanak baromfit, vadhúsokat, vörös húsokat és feldolgozott húsokat. Halféléket és tenger gyümölcseit viszont annál inkább. A vörös húsok és a baromfi elhagyása az étrendből, illetve a növényekre és a halfélékre történő összpontosítás pedig számtalan előnnyel járhat.

Mint minden diétának, úgy a peszkateriánus étrendnek is kiegyensúlyozottnak, változatosnak kell lennie ahhoz, hogy egészséges legyen.

Fontos továbbá, hogy nagy hangsúlyt helyezzünk a húsokban megtalálható hasznos tápanyagok pótlására is, amelyben a növényi eredetű források mellett a halfélék is segítségünkre lehetnek.

Ha a megszokott húsféléket például omega-3 zsírsavakban gazdag halakkal helyettesítjük, könnyebben megőrizhetjük a szív- és érrendszer, az agy, a szem és az ízületek egészségét, miközben a depresszióra való hajlam, a demencia, a rákos megbetegedések és a szervezetben végbemenő gyulladásos folyamatok kockázatát is csökkentjük.

A hal és a tengeri herkentyűk emellett fehérje- és D-vitamin forrásként sem utolsók, illetve olyan más tápanyagokat is tartalmaznak – például vasat, szelént, cinket és B-12 vitamint –, amelyeket nagyobb kihívás pótolni a vegetáriánus vagy vegán étrendben.

Mondhatni, ha mindenevő étrendről peszkateriánusra váltunk – ami nem mellesleg szoros rokonságban áll a világ egyik legegészségesebb étrendjével, a mediterrán diétával –, valószínűleg több rostban, tápanyagban gazdag élelmiszert fogunk fogyasztani, mint korábban. Mindezt pedig nemcsak az egészségünk, de a bolygó is meghálálja. Nem beszélve arról, hogy növényi alapú étrendekkel a fogyás is könnyebb lehet.  

Így segíti a fogyást a peszkateriánus étrend

Csodákat ugyan nem érdemes várni tőle, hiszen mértékletesség és testmozgás hiányában a zsírégetés és izomépítés is nehezebben indul meg, hiába étkezünk alapvetően egészségesen. Azt viszont megannyi kutatás igazolja, hogy a növényi alapú étrendet követők lényegesen kevesebb kalóriát fogyasztanak naponta, mint a mindenevők, és esetükben a falási rohamok valószínűsége is kisebb, hála a kellő mennyiségű rostnak, ami hosszú ideig jóllakottan tart. 

A halhús nagyon egészséges, de ebben is érdemes mértékletességre törekedni (fotó: Getty Images)

A halak és a tenger gyümölcsei kiváló fehérjeforrások, alacsonyabb a kalóriatartalmuk, mint más húsféléknek, és egészséges zsírokban is gazdagok. A zsír a tévhittel ellentétben pedig létfontosságú, élettanilag is hasznos tápanyag: ha megfelelő forrásból fogyasztjuk, energiával látja el a szervezetünket, támogatja a sejtek működését, segíti a hormontermelést és a vitaminok felszívódását.

Nem beszélve a növényi alapanyagokból nyert rostról, amely az emésztés és az anyagcsere kiegyensúlyozása révén az egészséges testsúly megtartásában, illetve elérésében is segít.

Kapcsolódó: Ezért nem érdemes száműzni a zsírt az étrendből

Azonban érdemes résen lennünk, hiszen ha túl sok feldolgozott vagy magas kalóriatartalmú élelmiszert fogyasztunk – például rántott mirelit halat, fehér kenyeret vagy tésztát –, épp az ellenkezőjét érhetjük el.

Ha a peszkateriánus étrend segítségével szeretnénk fogyni, érdemes odafigyelni a mérsékelt kalóriabevitelre, a sok zöldségre és sovány fehérjékre.

Kell-e aggódni a higany miatt?

Higany főként ipari szennyeződésként kerül a vizekbe, ahol a baktériumok metilhigannyá bontják – így kerül a halfélék szervezetébe, majd a tányérunkra, ami számos egészségügyi kockázatot rejt magában, különösen az idegrendszerre nézve.

Kutatások alátámasztották, hogy az élelmiszerek közül a halak tartalmazhatják a legtöbb metilhiganyt – amelyről a higanymérgezést kapott énekesnő, Janelle Monáe is tudna mesélni. Ennek kapcsán pedig jogosan merül fel bennünk a kérdés: miért lehet általános ajánlás a heti 1-2 alkalommal történő halfogyasztás, ha veszélyekkel is járhat?

Jó hír, hogy amennyiben nem lépjük túl bizonyos halfajták maximálisan ajánlott mennyiségét, a tengeri élelmiszereket is biztonsággal fogyaszthatjuk. Ehhez válasszunk kisebb testű és/vagy rövidebb életű halakat – például lazacot, pisztrángot, heringet, tőkehalat és szardellát –, melyekből hetente két alkalomnál tényleg ne fogyasszunk többet.

A tengeri keszeggel, a tengeri sügérrel, a laposhallal, a nagy rombuszhallal, a rákfélékkel, a cápával, a nagy szemű tonhallal, a makrélával és a kardhallal viszont érdemes csínján bánni és ritkábban fogyasztani, tekintve, hogy a magasabb higanytartalmú tengeri élelmiszerek csoportjába tartoznak. Ha várandós vagy, valamint nem vagy biztos benne, mit ehetsz nyugodt szívvel, mindenképp kérd ki dietetikus tanácsát is!     

Kapcsolódó: Milyen élelmiszerekben van a legtöbb higany?

Kiemelt kép: Getty Images