Csibi Boróka illusztrátor és Iszlai Renáta előadóművész a Születésed történetével  egyszerű tényre szeretne emlékeztetni: azt, hogy hogyan is kell szülni, minden ellenkező híresztelés ellenére mi nők tudjuk a legjobban.

Arról, hogy mit jelent a háborítatlan szülés, hogyan befolyásolja a személyiségünket az, ahogy a világra jöttünk, miért szültünk csaknem egy évszázadon át úgy, ahogy az elsősorban a szülést levezető orvosnak volt kényelmes, és miért szül még mindig medikalizáltan a legtöbb nő, online beszélgettünk a szerzőkkel.

Mikor és miért született meg a könyv?
Reni: Én hét éve lettem először anya: akkor lejegyeztem szülésem történetét és megosztottam akkori blogomon. A bejegyzés nagy visszhangot kapott, különösen egy apuka visszajelzése volt nagyon meghatározó, aki elmondta, nagyon sokat segített neki a bejegyzés abban, hogy megértse a szülés folyamatát. Ekkor merült fel először az ötlet, hogy könyv formában is megjelenjen a téma.

Boróka: Reni megkeresett engem az ötlettel, mivel akkor már régóta ismertük egymást, és tudta, hogy nekem is hasonló tapasztalataim vannak. A könyv végül két párhuzamos történetet mesél el: Reniét és az enyémet, az illusztrációk pedig szintén ennek megfelelően születtek.

Mindannyiunkat érintő témáról van szó, amit végül mégsem egy kiadó gondozásában, hanem magánúton jelentettetek meg. Mi volt ennek az oka és folyamata?
Reni: Eredetileg mi is kiadón át szerettük volna megjelentetni a könyvet, de hosszú évek sikertelen próbálkozásai, egyezkedések, alkuk és szerződésmódosítások után úgy döntöttünk, hogy magánkiadásban adjuk ki. A brancskozosseg.hu platformon indítottunk támogatói kampányt, amit offline eseményekkel, beszélgetésekkel egészítettünk ki, és végül ennek a mozgósításnak és mecénások támogatásának eredményeképpen befolyt összegből sikerült kiadnunk a könyvet. Az 1200 példányban megjelent könyv egy részét szakemberek, szakmai műhelyek, bábák és dúlák körében osztottuk szét, és határon túli közösségekhez is eljutattuk.

Én úgy éreztem, ezt a könyvet úgy is forgathatom, mint a Sehányéves kislányt, azaz mint egy születés történetét elmesélő munkát. De úgy is, mint olyan könyvet, ami elsősorban a szülő nőről, a szülésről szól. Ti kiket szeretnétek megszólítani vele?
Boróka: Eredetileg felnőtteknek szántuk, mivel a szöveg és a képek absztrakciója ezt indokolta, de sok olvasó jelezte vissza, hogy gyerekeiknek is mesélik a történetet és ez is nagyon fontos. Egyébként nem kifejezetten nőknek vagy férfiaknak szól, hanem mindazoknak, akiket érdekel a szülés témája.

Különösen sokat segíthet azoknak, akik nem tudják/tudták átélni ezt a tapasztalatot, vagy valamilyen sajátos szemszögből kell megközelíteniük.

A könyv emellett segíthet feldolgozni saját születésünk történetét is, támogathatja a családdá válás folyamatát, és alkalmat adhat beszélgetésekre akár párok között, akár nagyobb közösségekben. Olyan történeteket mesélünk el, amelyek kérdéseket vetnek fel, gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek.

Iszlai Renáta és Csibi Boróka a Születésed története című könyv szerzői (Saját fotó)

Arról, hogy a szülésünk körülményei milyen sokat számítanak az anyává válás folyamatában, egyre többet olvasunk. De mi a helyzet a születésünk történetével? Az is ennyire meghatározó?
Reni: Azt látjuk, hogy a szülés és születés élménye, módja és körülményei jelentős hatással vannak arra, hogyan tekintünk saját magunkra, hogyan dolgozzuk fel az élményeinket, és hogyan viszonyulunk például a következő generációhoz. Nem csupán szülőknek, mindenkinek érdemes mélyebben foglalkozni a témával, hiszen mindannyian átéltük a saját születésünket, még ha nem is emlékszünk rá tudatosan.

A könyv viszont lehetőséget kínál arra, hogy megálljunk, elgondolkodjunk és beszélgessünk erről a meghatározó élményről.

Boróka: Annak mélyebb feldolgozása, hogy születésünk körülményei hogyan befolyásolják személyiségünket, életünket, persze csak terápia során történhet, de az például biztos, hogy ha valakit magzatkorában trauma ér, azt később is hordozza valamilyen formában. Nagyon fontos tudatosítani azt, hogy születésünk módja nyomot hagy rajtunk, mint ahogy azt is, hogy ezek az élmények felülírhatók.

A könyvetekben bemutatott születéstörténetek kifejezetten pozitívak, békések, nem traumákról szólnak…
Boróka: Így van, és kaptunk is olyan visszajelzést, hogy mi van azokkal, akiknek nem sikerült háborítatlanul szülniük, születniük. Mi a saját történetünket szerettük volna elmesélni, de azt is szeretnénk hangsúlyozni, hogy senki sem kevesebb, akinek nem sikerült a kívánt módon szülnie. A könyvet egyfajta terápiás eszköznek is szánjuk, amely segíthet feldolgozni akár traumatikus szüléseket is.

Mit jelent pontosan a háborítatlan szülés?
Reni: A háborítatlan szülés tulajdonképpen az a magától értetődő folyamat, amely során a természet zavartalanul kibontakozhat, beavatkozás nélkül. A háborítatlan szülés során a felesleges rutinszerű orvosi beavatkozásokat mellőzik, lehetőséget adva a női testnek, hogy a saját ütemében, saját belső folyamataira hagyatkozva hozza világra gyermekét. A szülés egy teljesen természetes élettani folyamat, amelynek során a szervezet önmagát segítő (ellazító, fájdalomcsillapító) hormonokat termel.

Ezek a hormonok azonban csak akkor tudnak megfelelően működni, ha a kismamát nem érik zavaró, stresszt kiváltó ingerek,

hiszen a stresszhormonok akadályozhatják a természetes folyamatokat. Tapasztalatok szerint, hogy ha a szülő nő békében, saját tempójában vajúdhat, csupán kis százalékban van valódi orvosi beavatkozásra szükség.

Illusztráció a Születésed története című könyvből (Forrás: Csibi Boróka és Iszlai Renáta)

Nagyon nem így szülünk… Mikor felejtettük el, hogy a nők igenis tudnak szülni?
Boróka: Ez a változás akkor kezdődött, amikor a szülést kórházi környezetbe helyezték, és ez kialakított olyan gyakorlatokat (például a kitolási szak kötött pozíciója, irányított vajúdás, a mesterséges fájdalomcsillapítás, gátmetszés, korai köldökzsinór elvágása, a gyermek szeparációja, stb.) amelyek inkább az orvosok számára voltak kényelmesek, semmint a szülő nőknek.

Reni: A szülő nőt kísérő bábai szemlélet helyét fokozatosan átvették az orvosok, ami tovább erősítette a medikalizált szemléletet, ennek következtében a nők elvesztették a bizalmukat saját testükben és annak természetes folyamataiban. Mára ez odáig jutott, hogy meggyőződésünkké vált, biztonságosan csak irányítottan, kórházban lehet világra hozni egy babát, pedig az otthoni vagy születésházban történő szülésnél is képzett szakemberek vannak jelen, és felelős tervezéssel biztosítható az is, hogy komplikáció esetén gyors segítséghez juthasson az anya és a baba.

Ez azt is jelenti, hogy ha szeretnék háborítatlanul szülni, felejtsem el a kórházat?
Boróka: Nem. A háborítatlan szülés nem feltétlenül jelenti azt, hogy otthon kell szülni. A biztonságérzetünkkel is erősen összefügg a vajúdás és szülés folyamata, ezért fontos megtalálni, ki hol érzi magát a legnagyobb biztonságban. Mindez intézményi keretek között is megvalósítható, ha az adott kórház vagy szülészeti intézmény nyitott a legújabb tudományos bizonyítékokon alapuló (evidence based) szülészeti ellátás gyakorlására.

Illusztráció a Születésed története című könyvből (Forrás: Csibi Boróka és Iszlai Renáta)

Mit gondoltok, miért kevésbé elterjedt ez a szemlélet?
Reni: Bár az intézmények törekednek a legjobb ellátás biztosítására, a kórházi rutinok gyakran nehezen változnak. Egyre több kutatás és statisztika mutatja ki, hogy az olyan gyakorlatok, mint a kényszerített szülési pozíció, felesleges beavatkozások (beöntés, borotválás, hideg környezet, erős fények és hangok, folyamatos megfigyelés és kérdezősködés) akadályozzák a szülés folyamatát.

Boróka: Ezzel szemben a pozitív kórházi tapasztalatokat azok a helyek biztosítják, ahol a szülő nőt kompetensnek tekintik a saját szülésében, a családot egy egységnek tekintik, tehát jelen lehet az édesapa is, és emellett dúlai kísérő is, lehetőség van szabad mozgásra, kívánt pozíció felvételére, alternatív vajúdást segítő módszerekre, család jelenlétére és az úgynevezett „aranyóra” biztosítására a baba és édesanyja számára. Viszont sajnos az is tény, hogy

a háborítatlan szülés ma még luxus: otthon szülni is sok pénzbe kerül, magánintézményben is sok pénzbe kerül.

Nagyon-nagyon nagy szükség lenne arra, hogy TB-támogatottak legyenek ezek a választási lehetőségek is, illetve az állami szektorban olyan szemléletű orvosokra, akik kórházi keretek között is támogatják a háborítatlan szülést. A legjobb megoldás pedig talán a szülésházak elterjedése lehetne, amelyek a kórházi és az otthonszülés között helyezkednek el, biztonságos, de barátságos környezetet biztosítva. Magyarországon is létrejött már néhány ilyen intézmény, és remélhetőleg a jövőben egyre több lehetőség lesz arra, hogy minden nő számára elérhető legyen a számára legideálisabb szülési környezet.

Illusztráció a Születésed története című könyvből (Forrás: Csibi Boróka és Iszlai Renáta)

Mit tud tenni egy szépen illusztrált, lírai könyv a szemlélet elterjedéséért?
Boróka: Eddig sok pozitív visszajelzést kaptunk, és úgy látjuk, hogy a téma egyre több ember figyelmét kelti fel, még azok körében is, akik más szemléletben szültek. A férfiak részéről is egyre nagyobb nyitottságot tapasztalunk, különösen a fiatalabb generáció körében. Terveink között szerepel, hogy minél több helyszínen jelen legyünk: minden hónapban egy vidéki és egy budapesti könyvbemutatót tervezünk. Nem ragaszkodunk szigorúan ehhez a formához, annál is inkább, mert az események rendre interaktív beszélgetésekké alakulnak.

Tervezünk egy művészetterápiás eszközöket alkalmazó workshopot is,

ahol az illusztrációul szolgáló eredeti festményeket használjuk, és zenét, illetve írást is bevonunk a születés témájának feldolgozásába. Dolgozunk egy új CD-vel kombinált könyvön is, amely a születés utáni első hónapokat és éveket célozza meg.

Reni: A könyv címe Babadala lesz, a Reni & Boka duó írják és hangszerelik, Boró illusztrálja, a benne szereplő dalok pedig segítenek kifejezni a várakozást és az érzelmeket a születés előtt és után, illetve segítenek a legfontosabb üzeneteket megfogalmazni a kisbabák számára, amelyeket személyiségük alapjaiba beépülve, az életük során erőforrásként használhatnak. Itt is az érzelmekkel, azok megértésével, átélésével szeretnénk foglalkozni. Például azzal, hogy

egy gyerek számára a legkorábbi pillanattól alapvető legyen, hogy szeretve van,

úgy, ahogy van, biztonságban van, tere van az érzéseinek, a nehéz érzéseknek is, például a sírásnak is, és ebben nem marad egyedül. Hiszen a háborítatlan szemlélet nemcsak a szülésre érvényes, hanem egyéb, alapvetően természetes jelenségek átélésére is.

Kapcsolódó: Arról, hogy szerezhető vissza a szüléshez kapcsolódó kompetencia érzése, korábban írtunk. 

Kiemelt kép: Getty Images