2025. április 1-jétől a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő új szakmai protokollt vezetett be a csípő- és térdprotézis műtétek kapcsán. Ennek értelmében a testtömegindex, azaz az úgynevezett BMI 35 feletti értéke esetén ideiglenes ellenjavallat áll fenn. Ez azt jelenti, hogy az érintett betegek nem kerülhetnek fel a várólistára, amíg BMI-jük nem csökken a megadott határ alá.

Röviden: addig nem végzik el rajtuk az életminőségüket jelentősen javító beavatkozást, amíg le nem fogynak.

A hivatalos indoklás szerint az eljárás célja a betegek biztonságának növelése, mivel túlsúly esetén a műtéti szövődmények kockázata jelentősen megnő. A Belügyminisztérium közlése szerint például a túlsúlyos betegeknél nemcsak a fertőzések aránya nagyobb, de a lassú sebgyógyulás és a protézisek kilazulása is sokkal gyakoribb.

Hosszú várólista

Sokak szerint ugyanakkor a döntés háttérben más szempontok is húzódhatnak. A magyar egészségügy egyik krónikus problémája a műtéti várólisták hossza. 2025 tavaszán több mint 23 000 beteg várt idehaza csípő- vagy térdprotézisre, sokszor fél évet vagy annál is többet.

Egyes elemzők és egészségügyi dolgozók szerint a szigorúbb feltételek bevezetésének egyik nem kimondott célja éppen e listák rövidítése lehet – mivel így kevesebb beteg kerül egyáltalán a rendszerbe. Ezt a hatást erősíti, hogy egyéb, egyelőre nem pontosan körülhatárolt okok (például szociális körülmények) is bekerültek a várólistára kerüléssel nem összeegyeztethető tényezők közé, így sokak szerint inkább politikai, mint egészségügyi döntésről van szó. 

Komoly műtét

A csípőprotézis beültetése ortopédiai nagyműtét, amelynek során az elhasználódott, sérült csípőízületet mesterséges, fém-kerámia vagy műanyag alkatrészekből álló protézissel helyettesítik.

Az eljárás célja az ízületi fájdalom megszüntetése és a mozgásképesség visszaállítása – vagyis az, hogy az illető újra normálisan tudjon járni, leülni, felállni, sőt akár lépcsőzni is. A műtét során a sebész eltávolítja a beteg ízületi részeket, és helyettük protézist rögzít a csontokhoz.

A beavatkozás általában 1–2 órán át tart, kórházi tartózkodás jellemzően 4–6 nap, majd hosszabb rehabilitáció következik gyógytornával, a teljes felépülés pedig körülbelül fél év. A műtét leggyakoribb oka a kopásos ízületi betegség, de reumás ízületi gyulladás, törés, fejlődési rendellenesség vagy akár daganat miatt is sor kerülhet rá.

A csípőprotézisre szoruló betegek többsége 60 év feletti, de egyre több 50 év alatti beteg jelentkezik korai ízületi károsodás miatt.

A nők között valamivel több a csípőprotézis-műtétre várakozók száma.

Egy műtét nem leányálom, jobb hamar túlesni rajta (Fotó: Getty Images)

Aggályok a BMI-vel kapcsolatban

A mostani BMI-szabályozás egyik legnagyobb kritikája, hogy azoknál, akik súlytöbblettel élnek, a mozgás nehezítettsége gyakran épp az ízületi problémák következménye. Magyarán az érintettek részben azért nem tudnak fogyni, mert nem tudnak rendesen mozogni.

Viszont nem végzik el rajtuk a műtétet, amíg nem fogynak, azaz ördögi körbe kerülnek a döntés miatt. 

Emellett magával a BMI-vel is jócskán van probléma. A BMI-t hosszú ideje használják gyors egészségügyi tájékozódásra, de pontosságát sok kritika éri. Nagy hibája, hogy nem tesz különbséget izomtömeg és testzsír között, nem számítja bele kalkulációjába a testalkati különbségeket, és nem veszi figyelembe a testzsír elhelyezkedését sem – holott ez utóbbi egészségügyi szempontból kulcsfontosságú lenne.

Kapcsolódó: Korábban részletesen írtunk arról, miért nem pontos a BMI. 

A számítási anomáliák miatt egy izmosabb testalkatú ember például könnyen eshet a „túlsúlyos” vagy akár „elhízott” kategóriába pusztán a tömege alapján, miközben valójában jó egészségi állapotban van. Megtörténhet az ellenkezője is: egészséges testsúlyúnak tűnik valaki, miközben esetleg túl magas a testzsírszázaléka. Emiatt egyre több szakember véli úgy, hogy a BMI nem lehet önálló döntési szempont – legfeljebb egy adat a sok közül.

BMI helyett?

Természetes, hogy a BMI-t még ma is gyakran használják az általános egészségi állapot, vagy akár a műtéti kockázat felmérésére – ez ugyanis a legegyszerűbb és legolcsóbb mérőszám.

Ugyanakkor sokkal pontosabb, komplexebb képet adhatnak az olyan kiegészítő vizsgálatok, mint a testösszetétel-analízis, a derék-csípő arány meghatározása, a laborvizsgálatok (különösen a vércukor, a gyulladásos markerek, a koleszterin szintje), a szív- és tüdőfunkciós vizsgálatok, valamint a beteg mozgásképességének felmérése. Ezek mind segítenek pontosabban meghatározni, hogy a túlsúly valóban fokozza-e a műtéti kockázatot, vagy csak egy szám, ami nem tükrözi hűen egészségügyi állapotát. 

Legyünk jobban!

Bár a BMI sok szempontból pontatlan és elavult mérőszám, ha testsúlyunk valóban egészségtelenül magas, nemcsak a műtétek kockázata nő – hosszú távon a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, az ízületi problémák és számos más egészségügyi nehézség kialakulásának esélye is emelkedik. A jó hír, hogy már viszonylag kis mértékű fogyás is jelentős javulást hozhat a közérzetben és a laboreredményekben is.

Nincs szükség drasztikus megvonásokra vagy gyors fogyókúrákra – a fenntartható változások sokkal többet számítanak. Ha naponta akár csak 20–30 perces sétákat beiktatunk, ha több zöldséget és rostot, kevesebb cukrot és feldolgozott ételt fogyasztunk, ha többet alszunk és rendszeresebben eszünk, az mind segíthet elindítani a változást.

Kapcsolódó: Ha érdekel, ebben a korábbi cikkben további tippeket is kapsz az egészséges fogyáshoz. 

Kiemelt kép: Getty Images