A jóga nemzetközi napjának (június 21.) előestéjén az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hétfőn azt nyilatkozta, hogy a politikai döntéshozóknak fontolóra kell venniük a jóga integrálását a közösségi alapú mentális egészséget és jóllétet érintő kezdeményezésekbe, emellett pedig a hagyományos gyógyászatban rejlő lehetőségek fokozását is megsürgették. Az ENSZ délkelet-ázsiai regionális igazgatója, Poonam Khetrapal Singh szerint a rendszeres jógagyakorlás költséghatékony, otthon is végezhető módszer, ami kortól függetlenül bárkinek segíthet a kiegyensúlyozott életmód kialakításában, hiszen számtalan kutatás bizonyította már pozitív egészségügyi hatásait – fizikailag és mentálisan egyaránt. A jóga több százmillió embert mozgatott meg a COVID-19 világjárvány tetőpontján világszerte, amivel nem csak fizikailag, de mentálisan is segített áthidalni a bezártság és bizonytalanság időszakát. Vírus ide vagy oda, érdemes tehát a mindennapjaink részévé tenni ezt a mozgásformát. Hiszen – ahogyan Singh fogalmazott nyilatkozatában –
„A jóga az emberiségért van.”
A jóga szó a yuj gyökszóból származik, ami azt jelenti, hogy igázni vagy összekötni. Magának a szónak számos jelentése van, az asztrológiai kapcsolódástól kezdve egészen a házasságig, az alapját pedig a kapcsolat, a kapcsolódás adja. Tudományos kutatások már alátámasztották jótékony hatásait – nézzük meg, hogy melyek ezek!
Testi rugalmasság
2016-ban a jógatudomány két vezető szervezete, a Yoga Journal és a Yoga Alliance egy világméretű felmérést végzett, melyben a mozgásformával kapcsolatos különböző statisztikákat vizsgálták, és megpróbálták számszerűsíteni a jóga értékét az egyre növekvő népszerűség közepette. A legtöbbször említett ok, amiért az emberek a jógázás mellett döntöttek, az a „rugalmasság növelése” volt.
A rugalmasság a testi egészség egyik fontos alappillére. Számos jógastílus közül választhatunk, amelyek intenzitása a magastól a mérsékelten át egészen az enyhéig terjed. Még a legalacsonyabb intenzitású stílusokról is megállapították rugalmasságnövelő hatásukat. A rugalmasságvesztés az öregedés természetes velejárója, és egy 2019-es tanulmány szerint a jóga az idősebb felnőtteknél lassította a rugalmasság csökkenésének folyamatát.
Fotó: Getty Images
A technológiától függő modern társadalomban egyre több időt töltünk a laptop előtt görnyedve. Jógagyakorlatokkal fokozhatjuk a testtartásért felelős agyi központok működését, az eközben elsajátított rugalmassággal pedig a testtartásunkon is javíthatunk.
Segít a stresszoldásban
Az Amerikai Pszichológiai Társaság nemrégiben kimutatta, hogy a felnőtt lakosság 84%-a tartós stresszhatás alatt áll. Így nem is csoda, hogy a második leggyakrabban említett ok, amiért ezt a mozgásformát választják, az a stressz enyhítésére irányul. Szerencsére a tudomány is alátámasztja, hogy a jóga, és különösen az ászanák (hosszabban megtartott gyakorlatok, pozíciók) kiválóan alkalmasak stresszcsökkentésre.
De ne feledjük, a fizikai gyakorlat csak egyetlen aspektusa a jógának.
A meditáció, a légzésmunka és az auditív rituálék, például a kántálás és a hangtál használata szintén jelentősen csökkentik a feszültséget.
Enyhíti a depresszió tüneteit
A major depressziós zavar (ismétlődően visszatérő depressziós epizód) az egyik leggyakoribb mentális zavarnak számít világszerte. Egy 2017-es metaanalízis, amely 23 beavatkozást vizsgált egyidejűleg, túlnyomó többségében arra a következtetésre jutott, hogy a jóga ma már a visszatérő depressziós zavar hatékony alternatív kezeléseként is alkalmazható, emellett mind a mozgás, mind pedig a légzésalapú jógaterápiákról kimutatták, hogy csökkentik a depressziós tüneteket.
Gyulladáscsökkentő hatásairól is ismert
A legtöbb betegség előjele gyakran krónikus gyulladás formájában jelentkezik: a különböző szívbetegségek, a cukorbetegség, az ízületi fájdalmak és a Crohn-betegség is összefüggésbe hozhatók a gyulladásos folyamatokkal. A jógával csökkenthetjük magát a gyulladást és a kellemetlen tüneteket, emellett egy 2019-es metaanalízis azt is kimutatta, hogy a távol-keleti mozgásforma beiktatásával jelentősen növelhető a krónikus fájdalomban küzdő betegek életminőségének javulása.
Fotó: Getty Images
Erő és állóképesség
Kapcsolódó
Teszt: milyen típusú jóga illik hozzád?
Bár a legtöbb ember a jógát a nyújtással és a rugalmassággal hozza összefüggésbe, az ászanákra azonban erőfejlesztő edzésformaként is tekinthetünk. Hatékonyságát több konkrét kontextusban is vizsgálták már – például a mellrákban szenvedő betegek, az idősebb felnőttek és a gyermekek körében. Egy másik, a légierő katonai csapatainak körében végzett tanulmány szerint a jóga az egészséges résztvevők számos korcsoportjában hatékony erőfejlesztő gyakorlatnak bizonyult.
Felturbózza az immunrendszert
A krónikus stressz negatívan hat az immunrendszerre, és ha az immunitás sérül, a betegségekre is sokkal fogékonyabbá válunk. Azonban, ahogyan azt már feljebb is írtuk, a jóga tudományosan alátámasztott alternatív kezelésnek számít a stresszkezelés terén is.
Egyes tanulmányok egyértelmű kapcsolatot találtak a (hosszútávú) jógagyakorlás és az immunrendszer jobb működése között.
Ez részben a jóga gyulladáscsökkentő képességének, részben pedig a sejtközvetített immunitás (ami a kórokozók elpusztításáért felel) fokozásának köszönhető.
Jótékonyan hat a szív-és érrendszer működésére
A pránajáma, amelyet gyakran jógikus légzésnek, légzésszabályozásnak is neveznek, fontos és hasznos alapja a mozgásformának. A Journal of Ayurveda and Integrative Medicine című orvosi folyóirat 1400 tanulmány áttekintését tette közzé, amelyek a pránajáma általános hatásait vizsgálták. Az egyik legfontosabb eredmény az volt, hogy a jógikus légzés a szervezet számos rendszerműködését képes javítani, köztük elsősorban kardiorespiratorikus központok aktivitását (ami a szív-és légzőrendszer oxigénszállításáért felel).
Csökkenti az alvászavarokat
A jóga bizonyítottan javítja az alvásminőséget, ami részben a testmozgás utóhatásainak, részben pedig stresszoldó képességének köszönhető. A szorongás javításán túl (vagy talán éppen emiatt) számos tanulmány szerint a jóga nidra, másnéven a jógikus alvásgyakorlat elsajátítása különösen hasznos akkor, ha insomniában, azaz kóros álmatlanságban szenvedünk.
Fotó: Getty Images
Pozitív testkép és önbecsülés
Az egészséges testkép és az önértékelés gyakran különösen nagy kihívást jelent a serdülők és fiatal felnőttek számára. Jó hír, hogy számos közelmúltbeli tanulmány pozitív eredményeket mutatott, amikor a jógát az önbecsülés és a testpozitivitás javítására használták a vizsgálatok során. Más ígéretes kutatások emellett azt is bizonyították, hogy anorexiás betegek esetében segíthet a kísérő tünetek (megszállottság, szorongás és depresszió) leküzdésében is.
Javítja a csontok egészségét
Az ászanák visszafordíthatják a csontritkulással járó csontvesztést, és mindössze napi 12 perc gyakorlással csontjaink egészségét is fokozhatjuk – ami a megelőzésben is kiemelten fontos szerepet játszik.
Jógával az érzelmi, szellemi és fizikai kimerültség ellen
A burnout, vagyis kiégés szindróma súlyos méreteket öltött az elmúlt időszak során, alig akad olyan ember, aki ne lenne érintett ebben a fizikailag és mentálisan is egyaránt megterhelő modern kori betegségben. Egy nemrégiben készült tanulmány a COVID-19 világjárvány idején dolgozó hospice gondozók kiégését vizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy
a jóga alapú meditációs beavatkozások jelentősen csökkentették a betegség testi-lelki tüneteit
– vagyis az aktív jógagyakorlás abban is segíthet, hogy észrevegyük testünk jelzéseit, és még inkább ráhangolódjunk önmagunkra.
Kiemelt kép: Getty Images
