Rengeteg dolog idézhet elő borzasztó rémálmokat, amelyek nem csak hangulatunkat, hanem egészségünket is károsíthatják a meg-megszakított pihenés, a felriadások által. A jó alvás az egészség alappillére, ezért az alábbiakban néhány rémálmok kiküszöbölését segítő tippet közlünk.

Alvás előtti lakmározás

Már nagyszüleink is felhívták figyelmünket az alapvető szabályra, miszerint lefekvés előtt ne együnk sokat, különben forgolódhatunk egész éjjel. Az intelem mögött azonban valódi, biológiai okok állnak. 

Nehéz (és/vagy nagy mennyiségű) étel feldolgozásához ugyanis az átlagosnál több energiára van szüksége a szervezetnek, ennek következtében pedig az agy olyan jeleket kap, melyek hatására aktívabbá válik – és rémeket kreál. Ezen kívül az is megzavarhatja éjszakánkat, hogy az étel lebontásához szükséges munkában testünk izzadni kezd, vagy akár refluxos tüneteket is produkál. A rémálmok egyik legjobb üzemanyagaként a magas cukortartalmú, vagy erősen fűszerezett ételek szolgálnak. 

Ha szeretünk éjjel nassolni, egy korábbi cikkben már összeszedtünk olyan ételeket, amelyeket ilyenkor is büntetlenül, azaz kevesebb rémálom árán élvezhetünk. Aki viszont bírja éjszakai falatozás nélkül, annak érdemes csupán arra odafigyelnie, hogy adott napon lefekvés előtt két-három órával egyen utoljára. 

Narkotikumok

Ki hitte volna, hogy nem tesz jót az alvásunknak, ha alkohollal vagy tablettákkal terheljük szervezetünket… (szarkazmus.) Becsapós lehet, hogy az alkohol általában segít álomba szenderülni, az éjszaka során azonban többször felriadhatunk miatta, ugyanis felszínesebben pihenünk az italozás „jóvoltából” – az ilyen éber, REM-alvás (rapid eye movement, azaz gyors szemmozgás) során pedig könnyebben találnak meg minket a rémálmok.

Antidepresszánsok és opioidok is akadályozhatják nyugodalmas pihenésünket, ezek ugyanis úgy hatnak agyunkra, hogy közben intenzívebb álmokat, ezzel együtt pedig élethűbb rémálmokat okoznak. 

Megoldás lehet, ha lefekvés előtt négy órával már nem veszünk magunkhoz alkoholt, míg a gyógyszerekről érdemes orvosunkkal egyeztetni, és esetleg újraállítani a dózisokat. 

Fotó: Peter Dazeley/Getty Images

Szorongás és stressz

Kívülről fújjuk már, hogy egészségünkre (és egész életünkre) mekkora hatással van a stressz és a szorongás – a nyomasztó gondolatok ráadásul gyakran nem csak ébrenlétünket, hanem éjszakáinkat is tönkreteszik rémálmok formájában. 

Az ismert szólás, miszerint a kutyaharapást szőrével gyógyítják itt valóban hasznunkra lehet: a stressz és a szorongás kiváltotta rémálmok egyik legjobb ellenszere ugyanis maga az alvás. Kerüljük lefekvés előtt a horrorfilmeket, -könyveket és -játékokat, igyekezzünk ellazulni, végezzünk légzőgyakorlatokat, nappal pedig sportoljunk és meditáljunk a megfelelő pihenés érdekében. Amennyiben mindez nem elég, vezessünk naplót álmainkról, és keressünk professzionális segítséget szorongásaink feloldására!

Hanyatt fekvés

Kutatók arra jutottak, hogy akik rendszeresen háton fekve alszanak, azokat gyakrabban gyötrik rémálmok. Mindennek az lehet az oka, hogy a háton fekvés alapvetően nehezíti a légzést, a már említett REM-szakaszban bekövetkező levegőhiány pedig fulladásos és üldözéses rémálmokat okozhat. 

Aludni leginkább a bal oldalunkra fordulva ajánlott, ez ugyanis javítja a véráramlást és csökkenti a májra nehezedő nyomást, így érdemes erre trenírozni magunkat. Jobb oldalunkon is ideális aludnunk, ennél egy fokkal kevésbé szerencsés a hasunkon, vagy a hátunkon feküdni.

Persze ne gondoljuk, hogy bármelyik pozíció önmagában megoldja (vagy kiváltja) minden gondunkat. Balra, jobbra, hason, háton; a legfontosabb az, hogy tudjunk aludni – lehetőleg rémálmok nélkül. 

Kiemelt kép: Lotus Carroll/EyeEm/Getty Images