Ha csak az élelmiszercímkék kalóriaadataira fókuszálunk, óvatlanul is megfoszthatjuk magunkat attól, amire a szervezetünknek valójában szüksége van, kiváltképp akkor, ha hosszú ideje diétázunk. A testünk egy idő után alkalmazkodni fog az alacsony kalóriamennyiséghez, emiatt előfordulhat, hogy pár hónap után kevésbé érezzük hatékonynak a kezdetben hatásosnak bizonyult fogyókúrás étrendet, a kellemetlen mellékhatásokról pedig – mint például a fejfájás, szédülés és hányinger – nem is beszélve. Akár a zsírégetés, akár az izomtömeg-növelés a cél, a szigorú diétába beiktatott szünetek alkalmat adhatnak arra, hogy helyreállítsuk a szervezetünk anyagcsere-egyensúlyát. Az úgynevezett fordított diéta (vagy viccesebb nevén a „diéta utáni diéta”) például kiváló lehetőség arra, hogy mindezt orvosoljuk, azonban ha nem figyelünk eléggé, a diétás szünet gyors zsír- és súlygyarapodáshoz is vezethet – érdemes tehát fontolóra vennünk a módszert, amennyiben „lepihennénk” egy kicsit, de mégis elkerülnénk az esetleges súlygyarapodást.
De mit is jelent a fordított diéta?
A fordított fogyókúra évek óta nagy népszerűségnek örvend a testépítők körében. A versenyek során ugyanis szigorú (és hosszútávon egészségtelen) diétát kell követniük, így a versenyek végeztével – és az egészségük szempontjából – elengedhetetlen, hogy újra fenntartható étrendet folytassanak. Hiszen
ha huzamosabb ideig kevesebb kalóriát fogyasztunk a szükségesnél, lelassul az anyagcserénk
– ilyen esetekben pedig nem árt, ha bizonyos időközönként pihenni is hagyjuk a szervezetünket.
Fotó: Getty Images
Mindez pedig nem csak a testépítők esetében lehet hatásos módszer. Függetlenül attól, hogy sportolók vagyunk-e vagy sem, a fordított diéta azoknak is segíthet, akik a már bekövetkezett fogyás után egészséges és fenntartható módon szeretnék folytatni a zsírégetést. A kalóriamennyiség lassú és fokozatos növelésével ugyanis beindíthatjuk a lelassult anyagcserét, ráadásul a zsírveszteséggel járó kellemetlen tüneteket is enyhíthetjük. A fordított diéta tehát – ahogyan a neve is sugallja – a kalóriadeficit (vagyis a szükségesnél minimálisabb napi kalóriabevitel) megfordításával segíti a fogyást (jellemzően szénhidráttal és zsírral), és bárki számára hasznos lehet, aki kevés kalóriát fogyaszt, de egy idő után mégis megállt a fogyásban, valamint a kellemetlen mellékhatások kiiktatásával szeretné folytatni a zsírégetést.
Mikor érdemes elkezdeni?
- Ha a fogyás megáll vagy jelentősen lelassul,
- ha egyre fokozódó éhségérzetet tapasztalunk,
- ha gyengülni látszik az állóképességünk,
- ha elértük a fogyást, mint kitűzött célt, a későbbiekben pedig inkább a teljesítmény javítására összpontosítanánk.
Tény és való, szuperül hangzik, hogy minél többet eszünk, annál karcsúbbak leszünk – azonban ez nem minden esetben igaz. Elliott Upton táplálkozási szakértő, okleveles személyi edző nem javasolja, hogy ezzel a módszerrel indítsuk a fogyókúrát.
„Ne ez legyen az áhított fogyás elsődleges eszköze, hiszen csak a hosszú ideig tartó, alacsony kalóriatartalmú (például ketogén) diétát követők körében lehet hatásos. Azzal, hogy fokozatosan visszaállítjuk a kalóriabevitelt egy fenntartható szintre, lehetőségünk nyílik újraindítani, valamint energiával feltölteni a lelassult anyagcserét. Mindezzel javítunk az állóképességünkön, növelhetjük a minőségi alvásidők számát, és még az ételek utáni erős sóvárgást is enyhíthetjük, amelyek mind-mind pozitív hatással lesznek az anyagcserére, ebből kifolyólag pedig a hatékony zsírégetés folytatására” – tanácsolja Upton a Woman and Home életmódmagazin weboldalán.
Nem mindegy az életkor – különösen a nők esetében
A menopauza alatti hormonváltozás, az ezzel együtt járó súlygyarapodás, valamint az anyagcsere természetes módon történő lassulása mind-mind befolyásolják a diéták hatásosságát, hiszen – gondoljunk csak bele – 50 évesen nem feltétlenül működik ugyanaz a módszer, mint ami 20 éves korunkban egyszer már bevált – és pontosan ugyanez igaz a fordított diéta alkalmazására is. Ha fogyókúránk sikerességét illetően biztosra szeretnénk menni, mindenképp konzultáljunk dietetikus szakemberrel.
Hogyan kezdjünk hozzá?
A legjobb megközelítés az, ha az étrendünk elegendő szilárd tápanyagot, egészséges zsírokat, szénhidrátokat, valamint megfelelő mennyiségű fehérjét is tartalmaz. Upton szerint az anyagcsere-helyreállítást illetően
a mediterrán diéta alapanyagai bizonyultak a leghatásosabbnak
– tehát ez nem azt jelenti, hogy „pihenés” vagy „csalónap” címszavak alatt mértéktelenül fogyaszthatunk bármit, ami csak eszünkbe jut. Egyébként a mediterrán étrend a U.S. News & World Report jelentése szerint 2022-ben több kategóriában is első helyen végzett a legtutibb és legegészségesebb diéták versenyében – ITT olvashatsz bővebben arról, hogy miért és hogyan érdemes beiktatni az étrendünkbe.
Miután összeírtuk, hogy mire lesz szükségünk, mindössze annyit kell tennünk, hogy hetente körülbelül 50-100 kalóriával, fokozatosan növeljük a kalóriabevitelt (vagyis mindez azt kalóriamennyiséget jelenti, amennyi éppen elég ahhoz, hogy megtartsuk a jelenlegi súlyunkat). Ezt körülbelül négy-tíz hétig kell folytatni, vagy addig, amíg el nem érjük a fogyókúra megkezdése előtti kalóriamennyiséget.
Fotó: Getty Images
Ebben nagy segítségünkre lehetnek a különböző kalóriaszámlálást segítő applikációk, a magyar fejlesztésű Kalóriabázison például játszi könnyedséggel eligazodhatunk, hiszen amellett, hogy magyar nyelvű, kifejezetten a hazánkban megvásárolható ételekre fókuszál – arról nem is beszélve, hogy ingyenesen és korlátozások nélkül is használható.
Kiemelt kép: Getty Images
