Szinte észrevétlenül kúszik a tudatalattinkba, befolyásolva ezzel az álmainkat, a társadalomhoz való hozzáállásunkat és a mentális egészségünket. Már arra is vannak bizonyítékok, hogy a híradások érzelmi következményei még a fizikai egészségünkre is hatással lehetnek – növelve a szívroham vagy az évekkel későbbi egészségügyi problémák kialakulásának esélyét.
A Reuters és az Oxfordi Egyetem legújabb kutatása szerint a brit lakosság fele igyekszik elkerülni a hírportálok olvasását. Nem tudjuk ezért hibáztatni őket, hiszen magunk is nap mint nap tapasztaljuk a negatív híráradat hatásait – különösen akkor, ha a pénzügyi, családi és mentális problémáinkkal is meg kell küzdenünk.
A klímaváltozás hatásai erősen érezhetőek, a koronavírusnak közel sincs még vége, a szomszédunkban háború dúl, és sokak megélhetése vált bizonytalanná hazánkban is – nem csoda tehát, ha úgy érezzük, ezekben az egyébként is emberpróbáló hetekben a szokásosnál is nyomasztóbb a tájékozódás.
Hiszen nem sok jóra számíthatunk, tekintve, hogy a hírforrások globális és hazai szinten sem adnak túl sok okot az örömködésre.
Így a hírfolyamok böngészését igazi akadálypályának érezhetjük a közösségi oldalakon, tele szenzációhajhászattal és félelemkeltéssel. A legtöbb szalagcím a kilátástalanságra emlékeztet bennünket – ami miatt már egyébként is szorongunk–, és gyakorta megfogadjuk ilyenkor, hogy visszaveszünk az aktivitásunkból. Ismerős? Nyilvánvalóan mindenkit érdekelnek a hírek, de a stresszkeltő nyelvezet és a dühös kommentek elgondolkodtatóak: vajon tényleg rendben van ez így?
Fotó: Getty Images
Pedig rendkívül fontos lenne, hogy tájékozottak maradjunk hazánk és a világ dolgait illetően (ami talán megmagyarázza a bűntudatot, amikor kattintás nélkül továbbgörgetünk egy-egy fontosnak vélt hír vagy poszt felett). Hiszen lehetetlen harcolni egy jobb jövőért, ha teljesen elzárjuk magunkat az információktól.
Meg kell értenünk a világot, amelyben élünk – elvégre például hogyan szavazhatnánk fontos kérdésekről, ha nem vagyunk informáltak?
És hogyan tájékozódjunk anélkül, hogy túlterhelődnénk? Hogyan lehet tisztában lenni az aktuális ügyekkel, megalapozott véleményt alkotni, és mégis a lehető legstresszmentesebbnek maradni? Íme, néhány tipp, ami segíthet megkönnyíteni a mindennapjainkat!
Válaszd ki azokat a forrásokat, amelyekben megbízol, és korlátozd az olvasásukra szánt időt!
A figyelmünkért versengő hírforrások mennyisége több mint nyomasztó, kiváltképp akkor, ha a közösségi médiát vesszük a hírszerzés alapjául. Érdemes tehát csökkenteni a számukat, és olyan hírportálokat választani, amelyeket hitelesnek gondolunk – akár híralkalmazás vagy a napi hírlevelekre történő feliratkozás formájában, hiszen ezzel a közösségi felületek véget nem érő görgetését is kiiktathatjuk.
Minél kevesebb oldalt követsz, annál jobb!
Töröld azoknak a fiókoknak a követését, amelyekről úgy gondolod, feleslegesen terhelnek, és felzaklatnak a tartalmaikkal. A közösségi média már így is kihívások elé állítja a mentális egészségünket – próbáld meg tehát pozitívabb térré alakítani, a tényleges hírolvasást pedig korlátozd az általad választott sajtóorgánumok felületeire.
Keresd a pozitív történeteket!
Természetesen fontos tudnunk a világban zajló veszélyekről, de legalább ugyanennyire lényeges észrevennünk az életben rejlő szépségeket is. A hagyományos média hajlamos a világvége-szenzációhajhászást előnyben részesíteni, de léteznek olyan szórakoztató oldalak, amelyek a pozitív történetekre és megoldásokra helyezik a hangsúlyt – érdemes tehát szemezgetni ezekből, hiszen – ne felejtsük el – az életnek bizony napos oldalai is vannak: Anyakivan blogja, Celeste Barber és a thedodo.com – csak hogy néhány kedvencünket is említsük.
Ne hallgass a fotelharcos „szakértőkre”!
A legtöbb oldalon tapasztalható jelenség, hogy a kommentszekciók csak úgy hemzsegnek a „szakértőktől”, ami legalább annyira nyomasztó, mint maga a negatív híráradat. Tévhit, hogy minden egyes témában ismernünk kell a dolgok csínját-bínját. A valóságban nincs annyi időnk, hogy az élet professzoraivá váljunk, a kommentek olvasgatásával pedig feleslegesen terheljük magunkat, arról nem is beszélve, hogy igencsak magas a félreinformálódás kockázata. Nem árt tehát, ha szándékosan döntünk a kevésbé lényeges, avagy félrevezető információk kiiktatásáról.
Ha semmiképp sem szeretnénk lemondani mások véleményéről, a közösségépítő tevékenységeket szervező Facebook-csoportok és weboldalak között nagyobb valószínűséggel bukkanhatunk hasonló érdeklődési körrel és problémával rendelkező felhasználókra, akiktől lényegesebb hitelesebb információkat nyerhetünk egy adott témát illetően, jó esetben pedig az érdemi társalgásra is jóval nagyobb az esély – vagdalkozás és személyeskedés helyett.
Fotó: Getty Images
Ha figyelembe vesszük a podcastokat, a streaming szolgáltatásokat, a rádiót, a közösségi médiát és a weboldalakat – amelyek gyakran naponta bombáznak minket az értesítésekkel –, valamint a barátaink által megosztott linkeket, világossá válik, hogy szinte megállás nélkül fortyogunk a hírlevesben. A reggeli ébredéstől egészen az esti ágyba bújás pillanatáig. Az ördögi körből minden bizonnyal nem lesz egyszerű kitörni, de mindenekelőtt fontos leszögezni: ne legyünk túl szigorúak önmagunkhoz! Ha sokunkhoz hasonlóan hírfüggőnek érzed magad, viseltess türelemmel magad iránt, és ne feledd:
attól még nem maradsz le semmiről, ha tudatosan kevesebb időt töltesz az aktuális hírek szemezgetésével
– és megengeded magadnak, hogy olykor fellélegezni is maradjon időd.
Kiemelt kép: Getty Images
