–––SZPONZORÁLT TARTALOM–––

Évek óta halljuk, és most már tudjuk, hogy mennyire fontos a fényvédelem, illetve egy jól összeállított arcápolási rutin. Az utóbbi egy kicsit komplikáltabb kérdés, így ha nem vagy biztos benne, hogy milyen arcápolási termékek lennének a legjobbak bőröd számára, a Rossmann rutinválasztója néhány egyszerűen eldönthető kérdés megválaszolásával ajánl neked arcápolási rutint.

És ami a legjobb benne, hogy azt is kiválaszthatjuk, hogy milyen árkategóriás termékeket mutasson! 

Fényvédők és tévhitek

Tudjuk, hogy vannak fizikai és kémiai fényvédők, egyre többen értik azt is, hogy nem csak akkor kell használni ezeket, amikor strandra megyünk, hanem a mindennapok során is. Sőt most már azt is tudjuk, hogy fejbőrünket is hajunkat is érdemes óvni az UV-sugárzástól, ha pedig száraz, festett hajról van szó, extra figyelemmel ápolni nyáron. A Rossmann saját márkás SunOzon Haj&Fejbőr Védő Spray napozáshoz 30-as fényvédő remekül beválik erre a célra, és csupán 2399 forintért a tiéd lehet.

Azt azonban már kevesebben tudják, hogy mennyit is kellene felvinni magunkra a naptejekből: a felmérések ugyanis mind arra jutnak, hogy amit jónak hiszünk, az csupán a védelmi hatás 40%-hoz elég.

A fényvédő termékeket 2 mg/cm2 mennyiségben szükséges alkalmazni, amely egy átlagos felnőtt test esetében 6 teáskanálnyi napvédő terméknek (kb. 36 gramm) felel meg.

A mennyiségen túl is vannak tévhitek. Például az, hogy a D-vitamin szintézis is csökkenhet, ha állandóan naptejjel kenjük magunkat. Ez azonban nem igaz. Napsütéses időszakban az már két kézfej nagyságú bőrfelület napi tízperces napoztatásával elérhető, ez pedig minden erőlködés menni fog.

Tévhit az is, hogy a tavalyról megmaradt naptejünk jó lesz még idén is. Egyrészt ha rendesen kenjük, sosem marad tavalyról, másrészt pedig

a felbontástól számolva nagyjából hat-tizenkét hónapon át biztosít maximális védelmet az adott krém,

utána – a levegőnek és a fénynek való kitettség miatt – elkezd jelentősen csökkenni a hatékonysága. Ha tehát tavalyi napvédővel kenjük magunkat, azzal azt kockáztatjuk, hogy a bőrünkbe több káros UV-sugár jut.

Sokan szeretik a szórófejes napvédőket, mondván, azt elég csak magunkra fújni. Pedig nem, ezeket is ugyanúgy el kell kenni magunkon.

Vannak, akik házi naptejkészítéssel foglalkoznak – a felmérések szerint ezek azonban hamis biztonságérzetet adhatnak, nem érdemes velük kísérletezni. Illetve hiába van sok nappali arcápoló vagy alapozó, BB krém SPF-fel is ellátva, ez önmagában megintcsak hamis biztonságérzetet ad.

Akkor is kell tehát fényvédőt alkalmazni, ha nappali krémünk vagy alapozónk tartalmaz fényvédőt!

A fényvédőket minden nap kellene használnunk (Fotó: Rossmann/AdobeStock)

De akkor mi az igazság a fényvédőkről?

Az igazság az, hogy mindegy, hogy a fizikai vagy kémiai fényvédőket preferáljuk, használni kell őket, nagyjából két óránként újra kenni (fürdés után mindig!). Így lesz csak megfelelő a védelem!

Illetve igaz az is, hogy a napkárosodott, irritálódott bőr kollagéntartalma akar 59%-kal is csökkenhet. UV-sugárzás hatására aktiválódnak a kollagénbontó enzimek, az MMP-k (a mátrix metalloproteinázok), ami a kollagén kötegek szervezetlenségét, szilánkosodását és szétszóródását okozza. Márpedig a kollagén nagyon fontos a bőr feszességének megőrzésében, hiszen ez biztosítja annak elaszticitását. Megdöbbentő lehet, de egy 2013-as kutatás szerint nagyban az UV-sugaraknak való kitettség az arcon megjelenő bőröregedés jeleinek 80%-áért (!) felelős.

Miért veszélyes az UV-sugárzás?

A napégés, a kivörösödés az UVB-sugárzástól jelentkezik az emberi bőrben. De ott van az UVA-sugárzás is, amit nem veszünk észre, nem okoz rögtön észrevehető problémát, ám

az UV-A sugárzás veszélyesebb: mint írtuk, ez felelős a bőr öregedéséért is, illetve a rákos elváltozásokért.

A bőrünket védő normál barnulásért felelős anyag, a melanin ugyanis az UVA-sugárzás hatására úgy alakul át, hogy károsító anyagcseretermékek jönnek létre, amelyek rákot okozó folyamatokat indíthatnak el. Ezért fontos a rendszeres, évente történő anyajegyszűrés, ami nem otthoni vizsgálódást jelent, hanem dermatoszkóppal végzett professzionális szűrést. 

Honnan tudhatom, hogy megbízhatok-e egy fényvédőben?

Riasztóan hangzik, és az is: a bőr felszínén lévő, akár tized milliméternyi elváltozás már a bőr mélyére is be tud jutni és ott áttétet tud okozni. Azokat a termékeket keressük, amelyek széles spektrumú UV-védelemmel rendelkeznek, tehát az UV-A és UV-B sugárzás ellen is védenek. A nagy európai gyártók termékei mind rendelkeznek megfelelő UV-védelemmel.

A Stiftung Warentest, a legnagyobb független, német fogyasztói szervezet és alapítvány különböző áruk és szolgáltatások összehasonlítását végzi: minden évben kijönnek a naptej-tesztjükkel is, és évről évre bebizonyosodik, hogy néha bizony a legolcsóbb fényvédők között vannak a legjobbak.

A Rossmann saját márkás SunOzon termékei például évek óta a lista élén végeznek.

Ezek között olyat is találhatunk, amelyek kifejezetten arca lett fejlesztve, így akkor is védhetjük magunkat, ha nem strandon használjuk őket, hanem a mindennapok során (nem csak nyáron!) szeretnénk óvni bőrünket.

Mindegy, hogy a fizikai vagy kémiai fényvédőket preferáljuk, használni kell őket, méghozzá legalább 30-as faktort, de inkább 50-eset

Ha főleg a bőr öregedése aggaszt, akkor nagyszerű választás lehet a SunOzon AntiAge LSF 50 napvédő folyadék, amely arcra, nyakra és dekoltázsra sminkalapként is használható. AntiAge komplex Q10-et tartalmaz, E-vitaminnal és hialuronsavval hidratálja, táplálja a bőrt, és közben a pigmentfoltok megjelenése ellen is dolgozik.

Egyre többeket érint a napallergia (gyanú esetén mindenképp keressünk fel bőrgyógyászt – leégés szerű tünetek, akár hólyagok is jelentkezhetnek). Ha te is ezzel küzdesz, a SunOzon Med 50 LSF napvédő folyadék lesz a kedvenced, amely szintén arcra, nyakra, dekoltázsra való, és sminkalapként is megállja a helyét. E vitaminnal és glicerinnel dúsítják, parfümmentes, és 24 órás hidratáló ápolást és védelmet nyújt. Akárcsak a többi SunOzon termék, ez sem tartalmaz sem sem mikroműanyagot, sem octocrylene-t, bőrrel való összeférhetősége dermatológiailag tesztelt.

Mit jelent az SPF, LFS, PD+ és társaik?

Az SPF (Sun Protection Factor, vagyis napvédő faktor, német megfelelője LFS) azt jelzi, hányszor hosszabb ideig maradhatunk a napon, mielőtt napégést szenvednénk, vagy elindulna a károsodási folyamat. Ha valakinél 10 perc napon töltött idő alatt jelentkezik kivörösödés, egy 20-as faktorszámú (20-as SPF) krém ezt a 10 perces időtartamot húszszorosára nyújtja.

Tehát az az ember 200 perc alatt fog a fényvédő mellett ugyanúgy megégni.

Az SPF és LFS tehát az UVB elleni védelemről árulkodik.

Az SPF 30 96,7%-ban blokkolja az UVB-sugarakat, míg az SPF50 98%-ban. Az UVA elleni védelemről Európában egy körben elhelyezett UVA felirat árulkodik – az előírások szerint pedig az UVA-védelemnek legalább az UVB-védelem egyharmadának kell lennie. (Ebből is látszik, hogy ugyan 200 perc alatt talán le nem is égünk, de még így is sok UVA-sugárzást kap bőrünk.)

Az UV-sugárzással szembeni védelemre használják még az UVA-PF (UVA Protection Factor) és PPD (Persistent Pigment Darkening) jelölést is. Az ázsiai országokban pedig a PA jelölési rendszer az általános, ami a +-tól a ++++-ig terjed: értelemszerűen a ++++-t adja a legmagasabb védelmet. Ez egyébként nem számít nagyon magasnak, az európai termékekben is minimum ennyi van, legyen szó 30-as vagy 50-es faktorról.

Kiemelt kép: Rossmann/AdobeStock