eletmodvalto-beszamolo-2

Akarni kell és kész! – Lendületben az életmódváltók

A Nők Lapja életmódváltó program résztvevőinek második beszámolóját olvashatjuk.

Soha nem késő elkezdeni, de minél korábban vágunk bele, annál jobb! – Ez a mozgásra is igaz, ahogy az is, hogy ami elsőre fárasztó kihívás, az fokozatosan egyre nagyobb élvezetet és sikerélményt jelent.

Buschmann Éva

Gyermekkoromban a sportot, főként a labdajátékokat, kézilabdát nagyon szerettem, de karatéra és néptáncra is jártam. Utána jött a kamaszkor, amit átvészeltem, sőt a szüleim is „túléltek”, nem volt velem nagy gond, de a sport iránti érdeklődésem lecserélődött másra… Évekig nem is vonzott a mozgás, majd voltak próbálkozások, a barátnőmmel kerestünk lehetőségeket, aerobic, tánc, spinning, de mint a lufi, kipukkadtak.
Nem voltam céltudatos és kitartó, de az utóbbi időben visszakerült a mindennapjaimba a rendszeres mozgás. Érzem, hogy az állóképességem, teherbírásom sokkal jobb lett, nem okoz gondot, ha lépcsőn kell felfelé mennem, nem fáradok el úgy. Elértem egy olyan kort, amikor nagyobb hangsúlyt kap, hogyan élek, mit eszem, mennyit mozgok, hogyan tudom a vitalitásom megtartani. Soha nem képzeltem, de most az edzőterem rendszeres látogatója vagyok, személyi edző vezetésével heti kétszer súlyokat emelgetek, izzasztó gyakorlatokat végzek. Persze hazudnék, ha azt állítanám, hogy a lelkesedésem mindig kirobbanó, de van valami erő, ami mozgat, hajt, és ezt nagyon élvezem.
Van két szó, ami a program kezdete óta a fejemben zakatol: „Nincs kifogás!” Ezt még április 6-án hallottam, mikor mindez kezdődött, és azóta teljesen belém égett, mindennap hallom ezt a belső hangot. Két szó, ami hétről hétre erőt ad, és nemcsak a mozgásban, a táplálkozásban, hanem az életem teljes területén. Nekem ez most az erőforrásom!

Dr. Györgyné Pécsi Magdolna

8 hét – 8 kiló fogyás! Ez az egyenleg. Nagyon lelkes vagyok. Sokszor próbálkoztam már az életmódváltással, de mindig csak egy kis szeletét kiválasztva, és nem volt tartós az eredmény. Most már látom, hogy ez csak így, komplexen, koordinálva és kontrollálva működik, a csapattal együtt, egymást segítve, inspirálva, egymástól tanulva, szakemberek felügyeletével.
Mielőtt belekezdtem az életmódváltásba, hastáncoltam, jógáztam, alakformáló edzésre jártam heti rendszerességgel, és alkalmanként úsztam, gyalogoltam, túráztam, de most elhatároztam, hogy heti hat napot fogok mozogni, egy pihenőnap jár! Ebből az lett, hogy áprilisban mindennap mozogtam, májusban pedig 31 nap alatt negyvenkilencszer mozogtam. Huszonhatszor gyalogoltam (7 km, 10.000 lépés), tizenkilencszer táncoltam (Gyerünk, anyukám!, társastánc) és négyszer végeztem másfajta mozgást. Kezdetben másfél óráig tartottak a reggeli gyaloglásaim, de most már a kezemet is használva, lendületesebben haladok, így egy és egy negyed óra alatt megjárom. Nem kényszerből teszem, jól érzem magam közben és utána is. Egyik este elhatároztam, hogy másnap reggel nem megyek, de mégis kívánta a szervezetem, és vitt a lábam. Ráadásul reggel találkozom néhány falubelivel és váltunk pár szót. De, ha nagyon fáradt vagyok, akkor nem erőltetem a mozgást, nekem nagyon fontos a pihenés is.

Vályi Katalin

A fogyás szépen, egyenletesen elindult, pont úgy, ahogy szerettem volna, ebben az étkezésen túl a rendszeres mozgás is segít. Jó ideje szinte semmilyen aktív sport nem volt az életemben az unokákkal való játékon és a sétán kívül. Most hetente háromszor intenzíven gyalogolok 5-6 kilométert, és kétszer tornázom a Gyerünk, anyukám!-mal. A rendszeresség volt nehéz az elején, de rájöttem, hogy ez pont olyan, mint a helyes táplálkozás bevezetése; akarni kell és kész. Így történt, akartam és jól működik. Nagyon élvezem, Eger gyönyörű város és most újra alkalmam van az esti „túrák” alkalmával felfedezni. Ezeken kívül elővettem a kerékpárom is, és mivel egyre több kerékpárút épült a környékünkön, be fog indulni a tekerés és a tekergés is. Most fog Egerben indulni hetente kétszer egy szabadtéri edzéssorozat, azt ki fogom próbálni – nagy reményekkel kezdek bele – és bízom benne, hogy ezt a fajta mozgást is élvezni fogom.

 

Dékány Mónika

Nagy sikerélményem, hogy tíz év után újra 8-as számmal kezdődik a súlyom. Érzem, hogy könnyebben mozgok, jobban alszom, nem szorítanak a ruháim. Most már látható is a változás, a napokban több ismerősöm is megjegyezte, hogy jól nézek ki, fogytam. Sajnos nemrég a családommal együtt bekerültünk egy kéthetes betegség-spirálba. A legkisebb fiam skarlátos lett, és a kór az egész családon végigment. Ez idő alatt a sport kimaradt, étvágyam sem volt, nagyon szomorú és gyenge voltam, de most már újra jól vagyok! Előtte nagyon élveztem az otthoni online tornákat a Gyerünk, anyukám!-mal, az étrendjükből is sokat inspirálódtam. Az a legjobb benne, hogy nem kell sehová sem mennem, stresszmentesen, saját időbeosztásom alapján tornázhatom. Nagyon tapasztaltak és lelkesek az edzők.
A kirándulásokat a természetbe eddig csak a hétvégéken sikerült megvalósítanom, de minden nap igyekszem sokat gyalogolni, mindenhová gyalog menni, és hetente kétszer fitneszterembe is járok, mivel az itt eltöltött időt nagyon megszerettem, kifejezetten élvezem.
Sokat gondolkodtam, miben más az eddigi próbálkozásaimhoz képest a mostani életmódváltásom. Nagyon sok stresszfaktort kiiktattam, tudatosabb vagyok, odafigyelek az alvásidőmre. Türelmesebb és kitartóbb vagyok az eredményeimmel kapcsolatban, tudok a kis változásoknak is örülni. Tudatosítottam, hogy az evés nem örömforrás és nem stresszlevezetésre szolgál. Ilyenkor inkább sportolok, találkozom a barátnőimmel, kimegyek a természetbe, olvasok.

Kustor Tünde

Mozgás terén a havi egy-két úszást váltotta fel a heti minimum két sportolás, amit a második hónaptól háromra szerettem volna emelni, de ennek megvalósítása még várat magára. A heti két alkalom azonban már rutinszerűen beépült a heti rendünkbe, amikor vasárnap megtervezzük a következő hetünket, már automatikusan kerül bele úszás, kocogás-séta is. Elindulni néha nehéz, de aztán a medence vagy az erdő feledteti a nehézségeket. Májusi élmény-aktivitásunk Németországhoz kötődik. Rokonlátogatási utazásunk második napján a Bajor-Alpok felé vettük az irányt. Az út egy részét fülkés felvonóval, majd libegővel tettük meg, de a fennmaradó gyaloglós rész is elegendő volt ahhoz, hogy feladja a leckét. Az életmódváltásnak köszönhető, erőnlétbeli pozitív változások után meglepett, hogy mennyire távol vagyok – még! – állóképességben a többiektől. Sebaj, a párom és a túrázásban jártas vendéglátóink is türelmesek voltak, mindig kaptam annyi pihenőidőt, amennyire szükségem volt, és így végül együtt értük el az 1838 méteres magasságot. A döccenők és az erőnlétbeli lassabb fejlődés ellenére a változtatás melletti elköteleződés megmaradt.

Dr. Podzimek Zsuzsanna

Korábban – azon kívül, hogy időnként bicikliztem, alkalomszerűen túráztam – egyáltalán nem sportoltam. A januárban bevezetett napi tíz kilométeres sétáló programomat folytattam, és a baráti körből is rendszeresen csatlakoznak hozzám. Férjemtől kaptam egy okoskarkötőt, ezen monitorozom a megtett kilométereket. Reggel 7-re járok dolgozni a belvárosba, az út egy részét gyalog teszem meg, így kora reggel rácsodálkozhatok arra, hogy városi környezetben is mennyi természeti szépség van az épített környezet mellett. Képes vagyok este 9-kor elindulni, hogy sétálhassak a Rákos-patak partján, közben bámulom a naplementét, a viruló növényeket, gyakran összefutok ismerősökkel, nagyon élvezem. Minden hétvégén teszünk egy hosszabb kirándulást is. Heti két alkalommal járok kiscsoportos intervall edzésre, ezt is nagyon élvezem, úgy tapasztalom, hogy a testrészeim átalakulóban vannak, nem szorítanak a ruhadarabok – ez olyan nagy megkönnyebbülés.
Pünkösdkor átléptem a határaimat, mikor a Szlovák Paradicsomban vaslétrákon, pallókon haladtam, láncon függeszkedtem, nekem eddig a sástói kilátó megmászása is kihívás volt, mivel világéletemben béna sportolónak tartottam magam, no meg enyhe tériszonyom van. Hála a súlyzós és kettlebelles edzéseknek erősebb a karom, így jobban meg tudom tartani magam, kezdem legyőzni a félelmeimet.

Farkas Erika

A mozgás eddig sem állt távol tőlem, hetente háromszor jártam edzésre, hol TRX, hol gerinctorna, hol köredzés, és az elmaradhatatlan jóga heti egyszer. Sajnos mostanában keveset futok edzésképpen, de néha becsusszan egy-egy 10 km-es futóverseny vagy az Ultrabalaton. Kicsit helytelenül, de abból táplálkozom, hogy a testem emlékszik a tízévnyi futásra. Helytelennek gondolom, mert nem szeretném kihasználni a testemet, hogy aztán egyszer csak azt mondja, „nem, köszi, ezt így nem”. A Gyerünk, anyukám! program új színfolt az életemben, és nagyon szívesen elvégzem a Csajokkal az aznapi programot. Kedves edzők tartják, jókat nevetek, és amikor azt mondják, „bátran tapsolj, vagy táncolj, még ha egyedül is vagy otthon!”, én bátran tapsolok és táncolok!
Látom és érzem a változást, bár kilogrammban csak néhányról beszélünk még, de rugalmasnak és strapabírónak érzem magam már most. Most jön a következő fokozat, szeretnék a sport és a diéta által további kilókat veszíteni. Ugyan egy-két, az év elején még szűk nadrágba már újra beleférek, de a célom messze van. Az utamat semmiképp sem érzem alagútnak, amelynek a végén a fényt kellene látni, inkább látom ezt egy nagy-nagy virágos, napos rétnek, melynek szeretném minden szögletét bejárni.

Fischli Szilvia

Egyre jobban érzem magam. Nagyon szeretem ezt az időszakot, amikor a piac tele van friss zöldségekkel és gyümölcsökkel. Nagyon szeretek salátákat készíteni ezekből a finomságokból. Sokkal több zöldséget fogyasztunk, mint eddig, és figyelek arra is, hogy minden nap együnk gyümölcsöt is.
Reggel és este Mogyoró kutyusommal sétálunk a Duna-parton, ezek nagyon kikapcsolnak, gyönyörű a táj, és most otthon is tornázom egy héten minimum háromszor, de inkább többször, ha van rá időm. Azokat a tornákat szeretem, amelyek dinamikusak és jó zenére lehet mozogni. Tervezem, hogy biciklizni fogok a barátaimmal, bár már régen nem ültem kerékpáron, de korábban nagyon szerettem, remélem, hogy menni fog és itt, a Dunakanyarban gyönyörű helyekre fogok eljutni. Bár van még hova fejlődnöm, úgy érzem, hogy jó úton járok.

Tigyi Kata

Bátran írhatom, hogy egyre jobban érzem magam a bőrömben, mind testileg, mind lelkileg. A súlyvesztés elindult, a bőröm feszesebb, simább, szépen alakul. Az életmódváltás előtt nem volt rendszeres sport az életemben, legfeljebb fogyókúrás időszakok akadtak, amikor kocogni jártam, tornáztam itthon. Most első és legfontosabb dolgomnak azt tartottam, hogy beépítsem az életembe a rendszeres és örömöt adó mozgást. Elővettem egy üres füzetet és leírtam, milyen jó hatása lehet számomra a sportnak. Egy egész oldalt teleírtam, ez kellő lendületet adott és motivált. Amikor azt érzem – mert vannak ilyen napok – hogy fáradt vagyok, kedvem sincs, meg ott a sok házimunka, eszembe jutnak a leírtak és átbillenek: rajta, gyerünk! Ez nálam jól működik.
Itthon vagyok még a kisebbik lányommal és a délutáni alvás idején elkezdtem futógépen erősebb intenzitással, legmagasabb dőlésszögön sétálni, közben tornagyakorlatokat végzek, hetente 6×40 percet. Szeretem, mert kikapcsol és igazán jó feszültség-levezetésre. Vásároltunk egy bicikli-utánfutót, amit a lányaim nagyon kedvelnek, bejárjuk a Körös-partot, piknikezünk, labdázunk. Nagyon szeretek a lányaimmal lenni, játszani, nevetni, de vágytam az énidőre, szükséges az „anyaaksit” is feltölteni, mert ebből tudok nekik is továbbadni. A barátnőmmel most minden héten kijelölünk pár órát, amikor kiülünk a Körös folyó partjára, beszélgetünk, meditálunk, töltekezünk.

Somlyai Katalin

A második hónap eleje nagyon jól indult, alapvetően sikerült elkerülni a cukros ételek fogyasztását, és sokkal többet iszom, minden nap kikészítem a laptop mellé az egy liter gyógyteát és a két liter ásványvizet. A Gyerünk, anyukám!-tornát lenyomom még félhulla állapotban is, mert sajnos a terveimmel ellentétben nem sikerül hetente kétszer úszni és legalább egy tornatermi zumbaórán részt venni, viszont ezeket a tornákat még este fél tizenegykor is megcsinálom. Heti egy úszás és egy táncos óra azért össze szokott jönni, illetve a kisebbik fiammal bringázunk is hetente egy-két alkalommal 45-60 percet, ez csak egy könnyű örömbiciklizés, ideális anya-fia program. Az elmúlt hónapban két szuper túrán is voltam, nagyon élveztem őket. A fiam osztályát kísértem el Dinnyésre, ahol csodálatos vármakettek vannak, illetve a gyerekekkel a Róka-hegyre is kirándultunk. Nyakunkon a nyár, a legnagyobb kihívást most a strandbüfék kínálata jelenti majd, sok erőt nekem és a kedves csapattársaimnak is!

Ha te is kedvet kaptál az életmódváltáshoz, kövesd Életmódváltó rovatunkat a hasznos tippekért, tanácsokért, inspirációért!

Szeretnél találkozni a Nők Lapja újságíróival és szakértőivel? Szeretettel várunk a Példakép Díj átadóján! Jegyek már kaphatók!

Nők Lapja Példakép Díj