A minap beszélgettem egy ismerősömmel. 40 körüli, jóképű, független férfi. Azt mondta, szeretné, ha az élete minden területe tökéletes lenne, ezen dolgozik fáradhatatlanul. Sikeres a munkájában, sikeres a nőknél, tesz az egészségéért és a vitalitásáért, foglalkozik a hobbijával, csak éppen nem boldog. Snitt.

Egy nappaliban ülök, ahol kétgyermekes, munkájában és anyaságában is agilis nőismerősöm rezzenéstelen arccal nézi, ahogy a kölkök háborús övezetté alakítják a lakást. Tavaly még görcsös pakolásba kezdett volna, hiszen a vendégek mégsem ülhetnek a rumli közepén. Mi a különbség e két eset között? Egyikük már elengedte a tökéletességre törekvést, és elfogadta: időnként semmi baj azzal, ha kifolyik a szennyes, megcsúszik egy határidővel, vagy nem válaszol rögtön minden üzenetre.

Szorongásaink, félelmeink, de még a betegségeink hátterében is sokszor a görcsös teljesítménykényszer áll. Amikor azt gondoljuk, nem vagyunk elég jók, vagy kellően népszerűek, ha nem teljesítünk az élet minden területén magas szinten. Ha nem adunk bele apait-anyait folyton.

…

Ha bővebben szeretnél olvasni a témáról, lapozd fel a Nők Lapja Ezotéria 2016/1. számát!

Szöveg: Bakos Zsuzsi életmódcoach

Fotó: Thinkstock