Idén márciusban különös hír látott napvilágot: egy cseh könyvtár raktárában megtalálták Heinrich Himmler, a hírhedt SS-vezér boszorkánysággal foglalkozó könyveit. A lelet több mint ötven éve pihent ott elrejtve. Himmler alapította meg 1935-ben a H Sonderkommandót (HS), ahol a H a Hexe, azaz a „boszorkány” szót jelölte. A HS szerepe az volt, hogy a lehető legtöbb információt gyűjtse össze a boszorkányokról és a természetfölötti, okkult jelenségekről, amelyekről Himmler azt gondolta: igazolni lehet velük az árja faj felsőbbrendűségéről szóló náci ideológiát. A vezér vonzódása a boszorkányokhoz nem véletlen: a legenda szerint egyik ősét, Margaret Himblert 1629-ben Passaquay néven boszorkányként megégették. Az SS-főtiszt vágya az volt, hogy valamennyi boszorkánynak mondott személy máglyáját felkutassa, mert csodás erő jelenlétét tulajdonította e helyeknek.

Parsifal, az ideál

De a kezdetek sokkal korábbra nyúlnak vissza, ha hihetünk Walter Stein beszámolójának. Az osztrák származású Stein matematikus-közgazdász volt, de érdekeltél az okkult tanok is. Ezért 1933-ban Himmler felkérte, hogy vegyen részt az általa szervezett Okkult Hivatal munkájában. Ám Stein ehelyett gyorsan Angliába emigrált, és ugyan memoárjait nem publikálta, de halála után barátja beszélgetései alapján kiadott egy könyvet, amely hihetetlenül érdekes részleteket tartalmaz Hitler ifjúságáról és a miszticizmushoz való vonzódásáról.

1912-ben járunk, és a diák Stein egy bécsi okkult könyvesboltban megvásárolja Wolfram von Eschenbach (1170–1220) német lovag és költő Parsifalját. Igen, azt a művet, amely Wagnert úgy fellelkesítette, hogy utolsó operáját Parsifalnak, a „szent együgyűnek” szentelte, aki tiszta hite alapján képes arra, hogy megváltsa a szenvedőket, és a Grál – azaz a Krisztus vérét felfogó kehely – őrzőinek sorába lépjen.  Stein a kikölcsönzött kötetet lapozgatva, döbbenten nézegette a kézzel írt széljegyzeteket, amelyek arról tanúskodtak: aki előtte olvasta a könyvet, kitűnően ismeri a germán mítoszokat, járatos az okkultizmusban, és beteges fajgyűlölő. Stein konzultált a könyvesbolt tulajdonosával, bizonyos Ernst Pretzschével, akiről azt mesélték: fekete mágiát űz, és a keleti vallásokból meríti erejét. Pretzsche elárulta, hogy egy szegény kis festő volt a könyv előző tulajdonosa, aki minden germán legendával kapcsolatos művet kitűnően ismer, a Faust-mítosztól kezdve a Nibelung-énekig.

…

A cikk folytatását a Nők Lapja Ezotéria 2016/3. számának 75. oldalán olvashatjátok.

Szöveg: Balázs-Piri Krisztina

Fotó: Getty Images