A mai gyerekeket már multitasking generációnak nevezik, hiszen órákat tölt ki napjaikból a média, és ennek nagy részében egyszerre több dolgot használnak. Ám – talán nem is gondolta volna – ön is multitaskingol, ha egy-egy napján több tucatszor nézi meg az e-mailjeit. A jövő valószínűleg éppen az, hogy újra megtanuljunk elmerülni egy-egy tevékenységben.

Az elmélyedés hiánya

Az állandó átkapcsolgatás – egyik tevékenységből a másikra – azonban nagyon fárasztó, és erősen rontja a produktivitásunkat, sőt az életminőségünket is. Azok ugyanis, akiknek gyakorta meg kell osztaniuk a figyelmüket, egy idő után nem tudnak kikapcsolni, mert még annak gondolata is riasztja őket, hogy egyszerűen ne csináljanak semmit. Ebbe az ördögi körbe kerülve azonban frusztrálttá, elégedetlenné válnak.

Persze aki azt sem tudja, hová kapjon a bokros teendői között, az nagyon kompetens személynek tűnik, de ne feledjük: igazából a fókuszált tevékenységek azok, amelyek igazán fegyelmet kívánnak tőlünk, amelyek végzése közben erősebbnek, szilárdabbnak hatunk. Az osztott figyelem szokássá válik, és már azt érezzük furának, ha egyszerre csak egy dolgon kell tartanunk a fókuszunkat. Például régen látott ismerősünkkel találkozunk, hogy végre beszélgessünk egy jót, de a csevegést rendre megakasztja, hogy az illető közben üzeneteket ír, és sűrűn megnézi az e-mailjeit. Mire elmélyednénk egy témában, máris csipog, jelez valami. Milyen érzetünk támad egy idő után amiatt, hogy egyáltalán nem mélyed el a beszélgetésben? Az, hogy milyen felszínes lett. Mintha ott sem lenne igazán. És hogy miért baj, hogy felszínessé válunk? Mert komoly döntéseket csak alapos átgondolás után tudunk hozni. Vannak dolgok, amelyekhez csend és elmélyülés kell.

Eleinte felpörgethet

Ridira-Bócsi Rita coach, tréner úgy gondolja, vannak élethelyzetek, amikor igenis van pozitív hozadéka annak, ha egyszerre több dologra kell figyelnünk. „Egy családanya képtelen lenne e nélkül az »üzemmód« nélkül végigvinni egy napot – fűzi hozzá, majd a hátrányokra tér: – A multitasking hatására hosszú távon romlik a figyelem, ezáltal csökken a hatékonyság. Hatása lehet a kommunikációra, pontatlanná, kapkodóvá, nem megfontolttá válunk.” A szakember felhívja a figyelmet arra, hogy az állandó megosztott figyelem, teljesítési és megfelelési kényszer, a „valamit csinálni kell”-helyzet egyfajta készenléti stresszállapotot alakít ki a szervezetben. Ennek egy darabig pozitív hozadéka is lehet, hiszen felpörget, és akár teljesítményt is növel, de hosszú távon káros hatással van. Ha a multitasking huzamosabban fennáll, mentális fáradtság, alvászavar, állandó kimerültségérzet jelentkezik, ami a stressz következtében eljuthat a fejfájáson, migrénen és izomgörcsökön át egészen a magas vérnyomásig. Megjelenhetnek a kiégés különböző tünetei is, csökken a hatékonyság és teljesítőképesség, de hatással lehet az emberi kapcsolatok minőségére, a kommunikációra is.

…

A cikk folytatását a Nők Lapja Ezotéria 2016/4. számának 50. oldalán találjátok.

Szöveg: Bakos Zsuzsi életmódcoach, szupervizor

Fotó: Thinkstock