A Tarot az emberiség egyik legősibb misztériuma. A kártyalapokon látható ábrák ugyanis nem puszta rajzok, hanem szimbólumok, melyek – ha helyesen értelmezzük őket – sorsunk és személyiségünk rejtett összefüggéseit tárják fel. A Tarot-kártyacsomag alapja a 22 lapos úgynevezett Nagy Árkánum. Utóbbi az ősi hagyományok szerint Egyiptomból ered, de ide állítólag egyenesen Atlantiszról került. Az egyiptomi fogság idején pedig a zsidók is elsajátították, beépítve a szimbólumokat ősi misztikus tanrendszerükbe, a Kabbalába. Nem véletlen, hogy a héber ábécé is éppen 22 betűből áll. Ami pedig a legfontosabb: a Tarot elsősorban nem jóslásra való – noha segítségével valóban megismerhetjük a múltat, a jelent és akár még a jövőt is. Egy „vérbeli” Tarotelemző azonban nem azért veti ki a kártyát, hogy azzal bárkinek megmondja a jövendőjét, hanem azért, hogy a hozzá fordulónak segítsen eligazodni az élet útvesztőiben – így például helyesen dönteni.

Bízzunk teremtő energiánkban!

S hogy miként lehet tanácskérésre használni a Tarot-t, ha életutunkban netán elakadnánk? Nos, ehhez „csak” a kivetett lapokon látható jelképeket kell értelmezni, mivel ezek valójában tudatalattink üzenetét rejtik. Ahhoz azonban, hogy megértsük, mit sugallnak nekünk e szimbólumok, célszerű egyenként megismerni a Nagy Árkánum mind a 22 lapját. Cikksorozatunk, melyben minden alkalommal egy-egy Tarot-lapot mutatunk be, ebben kíván segíteni az olvasónak. Ezúttal a 4-es lappal ismerkedhetünk meg behatóbban, mely ábrájának központi alakja A CSÁSZÁR. A képen valóban egy szabad ég alatt trónoló uralkodót látunk, koronában, páncélban. Egyik kezében jogart, másikban egy aranygömböt tart, a lábánál lévő pajzson pedig egy sas látható. Az ősi értelmezés szerint a Császár valójában a 3-as lapon szereplő Császárnő párja. Ketten együtt jelképezik a Mindenséget alkotó két ős-princípiumot, mely az ezoterikus keleti hagyományokban, mint Jang és Jin szerepel, de a Nap-Hold, illetve Ég-Föld párral is szokták ábrázolni.

Míg a Császárnő testesíti meg a Jint, a Holdat és a Földet, addig a Császár a Jang, a Nap, illetve az Ég szimbóluma. Ebből is kiderül, hogy ez egy abszolút szoláris, „férfias” lap. Nem véletlen, hogy a Császár lapjának uralkodó égiteste a Nap, a Jupiter és a Szaturnusz. A hozzá tartozó állatövi jegy a Kos, az Oroszlán, illetve a Bak. Kulcsszavai: vezető, vezetői tulajdonságok, uralom, hatalom, önuralom, férji-apai szerep, tekintély, tetterő, felelősség, rend. Alapvető üzenete: „Bízzunk önmagunkban, teremtő és vezető energiáinkban, és merjünk kezdeményezni, de ne feledjük: igazi tekintélyt akkor nyerünk, ha képesek vagyunk saját ösztöneinket uralni…”

A király és elnyelt gyermekei

A Császár lapjának vezérgondolata tehát a hatalom, illetve az, hogy miként viszonyulunk hozzá – akár más hatalmához, akár ahhoz, ha mi magunk vagyunk hatalmi pozícióban. A kártya spirituális mondanivalója arra figyelmeztet minket, hogy ne féljünk a hatalomtól, és ha életünk során „hatalomenergia” kerül a kezünkbe, bölcsen, megfontoltan, türelmesen használjuk. Akármekkora is azonban a ránk ruházott hatalom, ha élünk vele, mindig a mások iránti szeretet és tolerancia irányítson minket. Az ősi hagyományok egy-egy példamítosszal érzékeltetik, miként lehet a hatalmat jól és rosszul, bölcsen vagy ostobán, megfontoltan vagy meggondolatlanul felhasználni. Az egyik történet Kronoszról szól, aki a görög mitológiában Uranosznak, az Ég istenének a fia, Zeusz apja. A mítosz elbeszéli, hogy valamikor régen Kronosz bölcsen és igazságosan uralkodott a Földön, ahol ekkoriban az istenek még az emberek között éltek.

Ám mégis volt egy gyengéje: rettegett, hogy elveszíti hatalmát, s valaki letaszítja a trónról. Volt is oka az aggodalomra, mivel ő maga is erőszakkal bitorolta el a királyságot apjától, mire az Erünniszek, a sors istennői megjósolták: ugyanerre a sorsra fog jutni (azaz saját gyermeke fogja letaszítani a trónról). Ezért Kronosz, valahányszor felesége, Rheia gyermeket szült, minden alkalommal lenyelte az újszülöttet. Végül azonban Rheia elhatározta, kicselezi férjét. Hatodik gyermeke születésekor egy pólyába burkolt követ adott oda Kronosznak, mire az istenség azt nyelte le. A csecsemőt pedig – akit Zeusznak nevezett el – anyja Kréta szigetére menekítette, ahol egy kecskenimfa, Amaltheia istennő nevelte fel.

A Régi és az Új Világ Császára

Felserdülve Zeusz elhatározta, beteljesíti apja végzetét. Pohárnokként állt be Kronosz szolgálatába, aki nem ismerte fel, majd miután Zeusz hánytatót kevert a borába, az istenkirály egymás után adta ki száján az elnyelt gyermekeket, Zeusz idősebb testvéreit. Ők a következők voltak: két fiú, Hádész és Poszeidón, illetve három lány: Démétér, Hesztia és Héra. Zeusz pedig ekkor nyíltan apja ellen fordult. Kitört a háború a két istennemzedék között, de végül Zeusz vezetésével a „fiatalok” győztek, és felosztották maguk közt a világot. Az Ég és a Föld ura Zeusz lett, a Tengeré Poszeidón, az Alvilágé Hádész. Apjukat, Kronoszt pedig messze Nyugatra, a Boldogok Szigetére száműzték, ahol állítólag ma is uralkodik az üdvözült holtak lelkei fölött.

A mítosz a rómaiaknál is közismert volt, csak itt a nevek mások: Zeuszt Jupiterként, míg Kronoszt Saturnus néven emlegették. Ebből is látszik, hogy a történet összekapcsolódott a bolygókkal, az asztrológiával, és az sem csoda, hogy a Bak csillagkép is megjelenik a történetben. Amaltheia nimfát ugyanis Zeusz (Jupiter) hálából felemelte az égbe, s belőle lett a Bak. Szarvát külön csillagképpé változtatta: ez pedig a Bőségszaru (latinul: Cornucopiae) csillagkép. S hogy mi köze mindezeknek a Császár lapjához? Nos, egyszerűen annyi: a történetben Kronosz jelképezi a „Régi Világ Császárát”, míg Zeusz az „Új Világét”. Kronosz, azaz Saturnus képtelen volt alkalmazkodni az új időkhöz: merevsége, szigorúsága, ridegsége, mely jellemző a Szaturnusz/Bak személyiségre, a bukását okozta. Az üzenet tehát itt a következő: ha hatalmunkkal, mint életünk császárai, helytelenül/ostobán/mereven élünk, azt hamarosan el fogjuk veszíteni…

Az ellenpont azonban Zeusz, aki megmutatja, hogyan lehet legyőznünk önnön belső korlátainkat, s „jupiteri” diadalt aratni saját ösztöneinken. Nem csoda, ha az ő uralma viszont máig is tart, noha az is fontos jelkép, hogy Kronoszt, a „bukott Császárt” nem megölik, hanem egy másik dimenzióba – a Boldogok Szigetére – helyezik át…

Meditáció a 4-ik laphoz

Ha tehát a Császár lapját húzzátok, vagy ez kerül domináns helyzetbe a kivetett kártyák közül, a következő kérdéseken gondolkozzatok el:

• Milyen megújulásra volna szükségetek? Milyen terveitek, ötleteitek vannak, melyekben szívesen vállalnátok kezdeményező szerepet?
• Vizsgáljátok meg: hogyan viszonyultok azokhoz, akik a hierarchiában alattatok állnak, például beosztottjaitokhoz? És miként éreztek a tekintélyben felettetek elhelyezkedők, a feletteseitek iránt?
• Végül pedig akár a Császár-meditációt is elvégezhetitek: egy csendes helyen leülve, befelé figyelve képzeljétek el magatokat egy trónon uralkodóként, akinek a trónja előtt egy másik, hódoló alak látszik. Majd a pajzsotokon lévő sas hátán felrepülve nézzétek az egész jelenetet felülről, így rádöbbenhettek: nemcsak a Császár, de a hódoló figura is ti magatok vagytok…A meditáció jelentése: ha erősek a spirituális energiáink (ennek szimbóluma a sas), akkor tudatos énünk legyőzheti a bennünk élő ösztön-ént…

A cikk a Nők Lapja Ezotéria 2013/4. számában jelent meg. A sorozat korábbi részeit itt találjátok.

Szöveg: Kincses Boglárka

Fotó: Thinkstock