Rékasi Károly születési horoszkópja arról árulkodik, bizonytalan, ha a láthatatlan világról van szó. A Mérleg jegyében helyet foglaló Nap és a Merkúr arra utal: hiszi is, meg nem is, hogy a másik dimenzióból jöhetnek olyan jelek, amelyek figyelmeztethetnek bennünket arra, ha nem jó úton járunk.

– Annak ellenére, hogy korábban megtapasztaltam, a sors valóban jelet küld, ha változtatni kell, mert letértem a saját utamról, a balesetem előtt kerek egész volt az életem. Semmiféle intést nem kaptam, hogy téves az út, amin járok.

– Korábban is egészségi probléma formájában kapott intelmet?

– A vállammal voltak gondjaim, műtétre is sor került. Erről azt mondták, a sors arra figyelmeztet, sokat vállaltam. Tény és való, hogy rengeteget dolgoztam, és a beavatkozás, valamint az utána történő lábadozás kényszerített pihenésre, lassításra. Amitől önként nem tudtam megválni, azt a betegség elengedtette velem.

– Ez a súlyos baleset elgondolkodtatta, vajon miért történt?

– Mindenki azt mondta, hogy rossz úton jártam, illetve még mindig azon vagyok, mert a gondolkodásom nem változott, ezért nem gyógyulok. Amit azért nem tudok elfogadni, mert a hivatásomban éppen akkor voltam a csúcson, a magánéletemben pedig tökéletes volt a harmónia. Nemcsak estéről estére játszottam a József Attila Színházban, hanem két díjjal is elismerték a munkámat. Az egyiket a közönség ítélte nekem. A nézők egy éven keresztül adták le szavazataikat, hogy a különböző előadásokon ki volt az a színész, akitől a legtöbbet kapták. Én lettem a díjazott. Ebben az időben kaptam egy másik elismerést is: Nemcsák Károly igazgató szakmai csoporttal nekem ítélte a József Attila-gyűrűt. Ráadásul a Barátok közt sorozat közvélemény-kutatásakor az derült ki, hogy az általam megformált Bartha Zsolt a három legkedveltebb karakter egyike. Nagyon jól éreztem magam a bőrömben, amikor a baleset bekövetkezett.

– Arra nem gondolt, hogy talán a magánéletében történt olyan változás, amely a tévutat jelentheti?

– Kizártnak tartom, mert egy fantasztikus szerelmet éltem át akkor, ami most is tart. A magánéletemben minden rendben volt és van. Ebben a sikerszériában, ha valaki azt mondja nekem, hogy rossz úton járok, kinevetem.

– Általában az ilyen súlyos sérülés után az emberek átértékelik az életüket. Önnel ez hogyan történt?

– Ezalatt a több mint egy év alatt az én gondolataim is sokat forognak akörül, hogyan tovább. Egyszer úgy gondolom, hogy változtatni fogok, aztán jön egy érzelmi hullám, ami azt mondatja velem, minden úgy volt jó, ahogyan korábban éltem. Ha a jövőről van szó, elhatároztam, főként minőségi munkákban szeretnék majd részt venni. Hallgatni fogok a belső hangra is, amely a baleset előtt is gyakran jelentkezett. Ha erre figyelek, és ennek megfelelően cselekszem, talán elkerülhetem a szerencsétlenséget.

– Mi volt az első gondolata a baleset után?

– Semmi, mert egy hónapról nincs emlékem, hiszen a klinikai halál állapotában voltam. Egyetlen olyan emlékfoszlányom van ebből az időből, amikor egy fehér köpenyes nő beszélt hozzám. A kórterem ajtajában álltam, és arra kértem a nővért, hogy engedjen ki, mert nekem dolgozni kell menni. Ő pedig közölte, hogy nem mehetek sehova. Majd megfenyegettem, hogy hívom a rendőrséget. Ahogy ezt most elmeséltem, hirtelen arra döbbenek rá, hogy ez a baleset talán inkább a munkával és nem a párkapcsolatommal áll összefüggésben. Hiszen ilyen állapotban is az elvégzendő feladatok körül forogtak a gondolataim.

– A horoszkópjában létrejövő konstellációk arra utalnak, hogy amin a felépülése után változtatni fog, az a másoknak való megfelelés lesz.

…

A választ és az interjú folytatását a Nők Lapja Ezotéria 2016/6. számában találjátok.

Szöveg: Izing Klára

Fotó: Smag/Nagy Zoltán