A tarot – mint minden ősi önismereti rendszer – nekünk és rólunk szól. Emberek számára alkották, a hagyomány szerint még Atlantiszon, a lapokon lévő jelenetek főhőse pedig maga az emberi én. Így igazából minden kártyánál érdemes a rajta látható szituációba odaképzelni saját magunkat, és elgondolkodni: mit csinálnánk ebben a helyzetben? Mit éreznénk, mire gondolnánk, ha a valóságban ott lennénk, amit a lap mutat? Ha ezt kipróbáljuk, rájövünk: a 22 lap mindegyikével kapcsolatban különféle érzelmek merülnek fel bennünk. Az egyik vonz, a másik taszít, némelyikben boldogan benne lennénk, másokat álmunkban sem látnánk szívesen. A 17-es, 18-as és 19-es számú kártyák – a három, égitestet ábrázoló, „kozmikus” lap – esetén is érdemes eltűnődnünk rajta: melyikhez vonzódunk leginkább, melyik számunkra a legszimpatikusabb, a Nap, a Hold vagy a Csillag lapja? Melyik képen lennénk ott a legszívesebben, és melyikkel kapcsolatban érzünk inkább vonakodást, akár félelmet is?

A sötét és a fényes Hold úrnői

A legtöbben a Nap és a Csillag jelenetében lennének szívesen – a Hold kártyájától inkább ódzkodnak. Ez nem csoda, hiszen a nappal az emberek többségének vonzóbb, biztonságosabb érzést nyújt, mint az éjszaka, amikor csak a Hold világít. Érdekes, hogy noha a csillagokat is csak éjjel látjuk, mégis sokkal népszerűbbek, mint a Hold: ugye szívesen sétálnánk egy csupa csillag égbolt alatt? No és egy olyan éjszakában, melyben a csillagokat nem látjuk, csak a Hold ad némi fényt?! Az utóbbi jelenet sokkal kísértetiesebb, sejtelmesebb. A Hold minden mitológiában a szellemek, démonok, boszorkányok és a sötét mágia úrnője – általában nőneműnek látják. A holdistennők többsége félelmetes, mint például a görög Hekaté, akit azért ábrázoltak kutyafejjel (is), mert a farkasok, kutyák üvöltenek a Holdra. Mások, mint az indiai Káli, kimondottan ijesztő istennők, a halál és az Alvilág királynői. Ez a Hold sötét oldala – ám van egy áldó, jótékony arculata is. Ő a gyógyító, aki lelki vigaszt nyújt a rászorulóknak, és a nőknek segít szülés idején. Az ilyen holdistennők egyben a gyógyulás, a regenerálódás, a feloldás és a születés úrnői is – például a görög Artemisz, aki a szörnyűséges Hekaté pozitív aspektusa.

Önmagunk „alvilága”

A Hold tehát egyszerre hordozza a születés és halál, kezdet és vég, gyógyulás és hanyatlás energiáit. Egyszerre jelenít meg mélységeket és magasságokat, képviseli a fénymágiát és a sötét varázslatokat. Ily módon talán a legellentmondásosabb égitestnek mondható a misztikus asztrológiában – ennek megfelelően lesz a 18-as lap is végtelenül ambivalens. Említettük, hogy a tarot 22 lapja egy 22 fokozatból álló vándorút igazi önmagunkhoz: az úgynevezett Felsőbb Énhez. Ennek során teljes mértékben meg kell ismernünk magunkat, ami azt jelenti, hogy a tudatalattink mélyére is le kell ereszkednünk, szembenézve az ott őrzött régi bánatokkal, fájdalmas emlékekkel, titkos vágyakkal, terhekkel és félelmekkel is. A Hold mindig is a tudatalatti bolygója volt az ezotériában. „Éjszakai énünket” testesíti meg, amely – szemben a nappallal – nem ismer illemet, konvenciókat, ehelyett vad, démoni, ösztönszerű. A farkasok, kutyák vonítása ezt a vadságot fejezi ki, de az is mély jelképiséget hordoz, hogy a mitológiában általában kutya őrzi az alvilág bejáratát. Ezek az alvilágok pedig szintén a tudatalattit szimbolizálják – a mi belső alvilágunkat, melybe, ha mindent tudni akarunk magunkról és a világról, le kell szállnunk.

A rák, a két kutya és a tornyok

A tudatalatti másik nagy jelképe – a Hold mellett – a víz (tenger, tó). Így a vízbe nézés az ősi misztikában mindig is a saját magunkkal való őszinte szembenézést, az önvizsgálatot jelenítette meg. A 18-as lapon is egy tavat látunk: saját tudatalattink víztükrét. Egy nagy rák mászik ki belőle – ez utal rá, hogy e kártyát a Rák jegye uralja. A rák emellett hátrafelé mozgása miatt a visszanézést, múltunkra tekintést jelképezi, így a lap egyik fontos üzenete: „Nézz magadba! Figyeld meg önmagadat, az érzéseidet, kendőzetlenül! Tekints végig a múltadon is: mi minden történt addig, amíg eljutottál ide, ahol most vagy?” A tó mellett egy ösvény vezet, amelynek két oldalán két kutya – egy fehér és egy fekete – ugatja az égen terpeszkedő teliholdat. Más változatban lehet egy kutya és egy farkas, a lényeg, hogy különbözzenek, mivel ők az ember belső kétségeit, kettősségeit képviselik. Emellett belső énünk két aspektusát is megjelenítik: a józanabb, racionálisabb egót, illetve az érzelmi ént, amelyet pszichének is hívnak – Jung szóhasználatában pedig animusnak és animának. Az ösvény két torony közt vezet el, amelyek szintén a döntéshelyzetre, életünk nagy választásaira utalhatnak. Ily módon az egész jelenet spirituális üzenete a következő: az önismeret egy bizonyos fokán szükség van a tudatalattinkkal való bátor szembenézésre (= víztükör), illetve az eddig megtett életutunkra való visszatekintésre (= rák), hogy eldönthessük, hogyan és merre tovább.

Lépjünk tovább a múlton!

Ha pedig ezt megtettük, tovább kell indulnunk (= ösvény). Utunk során egónk két aspektusa, a józan ész és az érzelmes psziché fog sugallni nekünk (= a két kutya), de nekünk egyikükre sem érdemes hallgatni, csak menni tovább. A cél ugyanis az, hogy egyesüljünk a felsőbb énnel, azaz valódi önmagunkkal, mely a misztikus tanok szerint fénytermészetű, és halhatatlan, akárcsak Isten maga. Mindeközben pedig a Hold világít ránk az égről: az ezüst istennő, aki tud csalfa, kegyetlen is lenni, ám ha szükség van rá, gyógyítja régi bánatainkat, lelki sebeinket. A 18-as így az oldás lapja is, és arra is tanít: ahhoz, hogy továbbjussunk, el kell engednünk régi terheket. Igaz, a Rák tanácsa épp az volt, hogy nézzünk vissza a múltba, ám ez nem jelenti azt, hogy benne is kell ragadnunk az emlékeinkben. Miután mindent felmértünk, ne rágódjunk azon, mit, miért tettünk, és inkább hogy kellett volna, ehelyett menjük csak tovább! Engedjük, hogy a Hold lélekgyógyító sugarai megtisztítsanak minket az önmarcangolástól, a bűntudattól és az önsajnáltatástól, mert ezek csak hátráltatnak a fejlődésben.

Lélekgyógyító meditáció

És hogy még jobban megtapasztalhassuk a 18-as lap üzenetét, elvégezhetünk egy kis Hold-meditációt is a kártya segítségével. Ezt természetesen holdfénynél érdemes megtenni, lehetőleg szabadban, és különösen hatásos, ha épp telihold világít az égen. Üljünk le egy békés helyen! Gyújthatunk egy fehér mécsest is, de a legjobb, ha csak a Hold világít meg minket. Vegyük elő a 18-as lapot, figyeljük meg, és meditáljunk kicsit az ábráján, odaképzelve magunkat a jelenetbe! Hunyjuk be szemünket, gondolatban álljunk meg a képen látható tó partján, és nézzünk a vízbe! Kinyitva szemünket, jegyezzük fel gondolatban vagy papírra: mit láttunk a víztükörben? Ami feltűnt, az valószínűleg a tudatalattinkból származik: ledolgozatlan karmikus teherre, előző életbeli vagy mostani emlékre utalhat, amelyet érdemes elengednünk. Ezután képzeletben haladjunk át a kutyák közt, és válaszoljunk a kérdésre: van-e olyan félelmünk, amely akadályoz minket a fejlődésben? Ha igen, mi az? Gondolatban próbáljuk elengedni: érezzük át, hogy biztonságban vagyunk, Holdanya süt ránk, megvéd minket minden bajtól, gyógyítja testünk-lelkünk régi sebeit.

A cikk eredetileg a Nők Lapja Ezotéria 2015/6. számában jelent meg.

Szöveg: Kincses Boglárka

Fotó: Thinkstock