A menstruációt még modern korunkban is a nyilvánosság előtt sokszor mély hallgatás övezi. Kínában legutóbb nemzeti hősként ünnepelték Fu Yuanhuit, a riói olimpia bronzérmes úszóját, aki azzal védte „csupán” harmadik helyét, hogy a verseny előtt megjött a menzesze, és nem érezte jól magát. Az ünneplés nem is az eredménynek, hanem annak szólt, hogy a lány nyilvánosan ki merte ejteni a menstruáció szót. Amelyre – mint ahogy azt a kutatások kiderítették – minden nyelvben hihetetlen mennyiségű kódolt kifejezés született. Csak egyetlen magyar példa: „megjött a vendég a piros vonattal…” A reklámszakemberek azt állítják: a tabu egy 1984-es tévés tamponreklámmal dőlt meg, amelyben egyesek szerint Claudia Schiffer, mások szerint Courteney Cox mondta ki a bűvös szót. Deáky Zita kutató szerint Magyarországon az 1909-es Tolnai Világlapban jelent meg az első, úgynevezett „ZEA havi-kötő” reklámja: kis méretben, apró betűkkel, a lap alsó sarkában, alig észrevehetően.

Születés és halál

Rosta Erzsébet néprajzkutató szerint a menses periodikus, holdciklusoknak megfelelő ismétlődése okán a naptártudat a nőkben alakult ki először. Az első holdnaptárt kínai asszonyok alkották, mintegy 3000 évvel ezelőtt. A maja nők kalendáriuma ugyancsak a menstruációs cikluson alapult. A régi rómaiak pedig már tisztában voltak a jelenség lényegével, és képesek voltak kiszámolni várható időpontját. A galloknál a menzeszt és a naptárt ugyanaz a szó jelölte. Bár magát a menstruációs vért számos kultúra tisztátalannak tartotta, a havi vérzés a legtöbb nép képzeletében szorosan összekapcsolódott a születéssel, sőt az ember teremtésével is. Az ókori Mezopotámia lakói szerint a hatalmas Ősistennő az embereket a saját vérével átitatott agyagból teremtette. A dél-amerikai indiánok is azt gondolták, hogy az emberek „Holdvérből”, vagyis menstruációs vérből születnek.

…

A cikk folytatását a Nők Lapja Ezotéria 2017/1. számában olvashatjátok.

Szöveg: Balázs-Piri Krisztina

Fotó: Thinkstock