Legendás jóslatok, amelyek megrengették a világot

Jósolni kockázatos dolog: van, amikor valóra válnak a látomások, és van, amikor fiaskó vár a jövendőmondóra. A történelem legtöbb valóra vált jóslata élénk fantáziával megáldott gondolkodóktól ered. Néha hihetetlen pontossággal szóltak… de általában senki sem hitt nekik.

A világhírű brit sci-fi író, Arthur C. Clarke találóan mondta: „Ha egy bölcs véletlenül pontosan eltalálná, hogyan alakul majd a jövő, meglátásai annyira túlzásnak tűnnének, hogy mindenki kinevetné…” Ugyanakkor az emberiség, a bolygónk, netán az egész világegyetem pusztulását előrevetítő próféciákon ritkán kérik számon, ha tévednek. Legjobban persze azok járnak, akik a katasztrofális dátumokat a távoli, homályos jövőbe helyezik – így ha mégsem következne be a Vég, ők már úgysem lesznek jelen, és nem kell magyarázkodniuk. Voltak azonban legendás látomások, amelyek kísérteties pontossággal következtek be.

A baljós március idusa

A görög mitológiában vak jósról, Teiresziaszról rengeteg legenda maradt fent, hiszen állítólag a legnagyobb hősöknek fedte fel a jövőt. Például Oidipusznak, hogy apja gyilkosát keresve olyasvalaki után kutat, akit igazából nem akar megtalálni, hiszen az ő maga. Halála után pedig Odüsszeusz kért tőle tanácsot az alvilágban – legalábbis így örökítették meg őt a nagy görög drámaírók, Szophoklész és Euripidész. Eddig a legenda, de a római történelem egyik legnagyobb sorsfordulatát, Julius Caesar meggyilkolását, amely március idusára, tehát 15-ére esett, valóban megjósolta Titus Vestricus Spurinna, az etruszk jövendőmondó, aki azonban hiába figyelmeztette a császárt a veszélyre.

A nagy világégés

Tizenhárom évvel az első világháború kitörése előtt a brit hadvezetés profetikus figyelmeztetést kapott egy lengyel bankártól: Jan Gotlib Bloch pontosan megjósolta a nagy világégés bekövetkeztét és menetét. „Mindenki be fogja magát ásni… és az ásó legalább olyan fontos lesz, mint a puska” – vizionálta a „lövészárokháború” szörnyűségeit. Senki sem hitt neki.

Robert Boyle csodái

A 17. században, a babonák századában, amikor rózsakeresztesek keresték az örök élet titkát, meg aranycsinálók lepték el Európát, az angol fizikus-kémikus megjósolta: a jövőben szervátültetéssel gyógyíthatnak meg betegeket. Kézírásos jegyzeteiben írt az altató- és fájdalomcsillapító pirulákról, sőt, az irányítható repülő szerkezetekről is. Csoda, hogy sokan bolondnak tartották?!

A folytatást a Nők Lapja Ezotéria 2017/2. számában olvashatjátok.

Szöveg: Balázs-Piri Krisztina

Fotó: Thinkstock