Corona – latin eredetű szó, jelentése koszorú, virágfüzér. A valóságban azonban a szó tárgyiasult jelentése ennél sokkal több, mélyebb értelmű. A különféle koronákhoz évezredek óta misztikus legendák, titokzatos történetek kapcsolódtak, amelyek vagy igazak voltak, vagy csak a képzelet szüleményei, mindazonáltal bizton állítható, hogy mágikus erővel felruházott királyi ékekről van szó. Az pedig, hogy mennyire használati tárgy, s mennyire csupán jelkép, országonként igen eltérő.

Szakrális szimbólum Az ősidőkből származó egyiptomi feljegyzésekben is fellelhetőek már koronázási jelenetek, a zsidó–keresztény kultúrkörben pedig az Ószövetség szól a királyok beiktatása kapcsán különleges szertartásokról. A különféle ékszerek sorában a titokzatos múlttal rendelkező koronák azért is foglalnak el különös helyet, mert sok mindennel ellentétben ezt az ékszert semmi sem rögzíti ruhához, testhez, fejhez, ezt egyenes tartással lehet csak viselni, egyébként lepottyan, s erre állítólag csak az igazán nemes lelkűek alkalmasak – az egyenes testtartás ugyanis tiszta, egyenes jellemet takar.

Hazai vizekre evezve: manapság már mindenki láthatja a magyar Szent Koronát, ám a Parlamentben közszemlére tett királyi fejdísz jelenlegi helye is egy spirituális utazás jelképe. Hiszen amikor 1978-ban az Egyesült Államokból hazakerült, akkor eleinte a Nemzeti Múzeumban került kiállításra, talán ott rosszul is érezte magát, s csak évekkel később vitték át az ország házába. Így igazolták azt a vélekedést, hogy ez nem egy múzeumi tárgy, hanem egy szakrális, spirituális szimbólum, még ha manapság már nincs is valóságos szerepe. S amikor valaki rápillant a magyar koronára, akkor az első kérdés rendre az szokott lenni: mitől ferde a tetején lévő kereszt? Bár már jövőre negyven esztendeje lesz, hogy a legfontosabb magyar jelkép ismét magyar „kezekben van”, s kutatók népes csoportjai újra és újra nagy lelkesedéssel, egyre nagyobb szakértelemmel próbálnak a rejtély nyomára bukkanni, de hitelesen még senki nem hozakodott elő a biztos magyarázattal. A szent tárgy sajnos beszélni nem tud, ám azt azért már szinte száz százalékos biztonsággal állítják, hogy a ferdeség nem annak a következménye, hogy egy hős vagy talán ügyetlen királyunk, II. Lajos fejéről egy csatában lepottyant a fejdísz a Csele-patakba, s ez okozta a sérülést, miközben a király halálát lelte. A koronát ugyanis a magyar uralkodók nem viselték napi rendszerességgel, legfőképpen nem a törökök elleni csatában.

…

A koronalegendákról bővebben a Nők Lapja Ezotéria 2017/3. számában olvashattok.

Szöveg: C. Azahar

Fotó: Wikipédia