Abrakadabrától az Avada Kedavráig – A varázsigék eredete

Vajon a ránk maradt közismert varázsigék csak halandzsák, értelmetlen hókuszpókuszok? És tényleg: honnan ered a hókuszpókusz, az abrakadabra, a csiribí-csiribá és társaik? Vizsgáljuk meg a leghíresebb, szinte a mágia tréfás közhelyeivé vált bűvös szavakat, kifejezéseket az ókortól napjainkig, amikor is a Harry Potter-könyveknek köszönhetően újra a varázsigék nagy kultuszát éljük.

A varázsigék egyidősek az emberiséggel: a legrégibb ismert írásos emlékek is mágikus ráolvasásokat tartalmaznak. Úgy tűnik, őseink mindig is hittek benne, hogy bizonyos szavak, hangsorok kimondása titkos energiákat aktivizál, melyekkel befolyásolni lehet a körülöttünk lévő világot. Mindez valaha nem csalás, szemfényvesztés, hanem egy végtelenül komoly tudomány volt, melyet évtizedek kemény tanulása, gyakorlása révén lehetett elsajátítani. A mai tudósok csak azért hiszik primitív babonának az ősi mágiát – beleérve a varázsigéket –, mert korunk embere egy teljesen másféle világképhez, gondolkodásmódhoz van hozzászokva. A mágia így olyannak tűnik számára, mintha valaki egy vadidegen nyelven beszélne hozzá, melyből ő egy árva hangot sem ért.

Nos, ezért tartották sokáig a mindennapi beszédünkben is jelenlévő „varázsigéket” puszta halandzsának. Csakhogy kiderült: szó sincs erről! A hókuszpókusznak, abrakadabrának és hasonlóknak valamikor nagyon is mély, spirituális értelme volt, amely mára nagyrészt elfelejtődött – ahogyan formájuk is eltorzult az évszázadok során. Ám mint látni fogjuk, ezek semmiképp nem halandzsák, miként a Szezám, tárulj!-nak sincs köze a szezámmaghoz…

Abraszax kakasistenség titka

A ma közismert varázsigék többsége ősi mantrákból, isten- vagy angyalnevekből keletkezett. Erre példa Egyiptom görögrómai korában Abraszax isten nevének varázsigeként való használata: a kakaskígyó-oroszlán keveréklénynek ábrázolt istenség nagy erejű gyógyítónak, az élet meghosszabbítójának számított.

Nevének hét betűje a kabbalista számmisztika szerint 365-öt, az év napjainak számát adja ki, így a mágusok az „abraszax” kimondásától remélték, hogy még sok évet élhetnek a Földön. A legelfogadottabb nézet szerint ebből származik az abrakadabra, mivel az abraszax végül egyfajta általános varázsformulává, az ókor végére pedig a mágia szinonimájává vált. Mások szerint azonban az abrakadabrának sokkal ősibb múltja van, és a sumer mágusok révüléskor kántált abba-tabbari mantrájából származik. Akármi az igazság, mindenesetre még Septimus Severus római császár orvosa is hitt a bűvigében, mert 208-ban láz ellen a következő gyógymódot javasolta: írjuk egy papírdarabkára az ABRAKADABRÁ-t, majd egymás alá mindig az eggyel kevesebb betűt tartalmazó változatát (Abrakadabr, Abrakadab stb.). Ennek hatására a mágikus átvitel révén úgy fog lemenni a beteg láza, ahogy a szóból fokozatosan eltűnnek a betűk.

A cikk folytatását a Nők Lapja Ezotéria 2017/4. számában olvashatjátok.

Szöveg: Magyar Diána

Fotó: Thinkstock