Dr. Fülöp László rendelőjében olyan erőteljes pozitív energiák tapasztalhatók, amelyeknek köszönhetően máris egészségesebbnek és jobb kedvűnek érzi magát az, aki ide betér.
– Eleve úgy választottam ki ezt a helyet, hogy figyelembe vettem, ne legyenek káros geopatikus földsugárzások. A radiesztézia módszerét nemcsak a rendelő vásárlásakor, hanem a berendezésekor is alkalmaztam.
– Sikeres orvosként hogyan került kapcsolatba a természetgyógyászattal?
– Eredetileg belgyógyász, neurológus szakorvos voltam a János-kórházban. Nagyon érdekelt a pszichológia, ezért azt is elvégeztem, és az emberi lélekkel való törődés terelt az ezotéria felé. Mindez olyan korban történt, amikor még nem voltak itthon például hidegen sajtolt olajok, magvak, amikor azt sem tudtuk, mi az ezotéria. Dr. Taraczközi István indította el az első, többéves természetgyógyászati iskolát Kecskeméten. Utána úgy döntöttem, hogy az orvosi hivatásomat és a pszichológiát kombinálva természetgyógyászként dolgozom. A különleges képességem – ha belenézek valakinek a szemébe, már látom, milyen egészségi gondja van – is nagyban hozzájárult, hogy erre az útra lépjek.
– Mi volt az első esete természetgyógyászként?
– Leukémiás beteg keresett meg, akinek az orvosok azt tanácsolták, használja ki az időt, mert már csak hónapjai vannak hátra. Akkor jött be Magyarországra a cápaporckivonat, amelyet kombináltunk gyógyteákkal. Három hét eltelte után megváltozott a páciens állapota, „megfogtuk” a betegséget. Természetesen a László-kórház kezelőorvosával konzultálunk. Napjainkban ez az asszony háromgyermekes családanya.
– Hogyan lépett az ezotéria útjára?
– Már egészen kicsi gyermekként megtapasztaltam, mi történik velünk a halál kapujában. Ötéves voltam, amikor felmásztam egy nagy fára, a szüleim szóltak, hogy készen van az ebéd, gyorsan le akartam jönni. Nem vettem észre, hogy gyenge ágra léptem, ami eltört alattam, és lezuhantam. A hátamra estem, és megütöttem a tüdőmet. Nem kaptam levegőt, olyan fájdalmam volt, mintha kést szúrtak volna a hátam közepébe. A földet érés után elsötétült előttem minden, és rövidke életem filmje lepergett. Jött a szokásos alagútélmény, melynek a végén hívogatott a napfényhez hasonlítható, erős fény. Ekkor megszólalt egy belső hang: vegyél apró levegőt, tartsd bent, lassan fújd ki. Majd újra hallottam a hangot: vegyél mélyebben levegőt, tartsd bent, fújd ki, még nem jött el a te időd. Magamhoz tértem. Eddigi életem során többször is átéltem halálközeli élményt. Talán hihetetlenül hangzik, már hét-nyolcéves általános iskolás koromban a megérzéseimre hallgatva tudtam az osztálytársaimnak tanácsokat adni, a lelki problémájuk megoldására.
– Melyik betegség miatt keresik a leggyakrabban?
– Rengeteg a daganatos beteg, ám mindössze a tíz százalékuknál örökletes. A többi az életmóddal hozható kapcsolatba. Sok stressz ér bennünket, és ahelyett, hogy akár sportolással, akár – mint például az olaszok – a tányérokat a földhöz vágnánk, így vezetnénk le a feszültségünket, csak nyeljük a mérget, és rágódunk a dolgokon. Így aztán a problémák csak rakódnak és rakódnak, ami lemeríti az immunrendszerünket, ennek pedig egyenes következménye, hogy kialakul a betegség.
– Mi a magyarázata annak, hogy olyan személynél is létrejön daganat, aki nyugodt, kiegyensúlyozott életet élt?
– Az ilyen betegség nem feltétlenül akkor alakul ki, amikor a stresszes időszakot éljük. Például az egyik hölgy páciensemet negyvenéves korában hagyta el a férje. Ezt ő sohasem tudta feldolgozni, még akkor sem, amikor már újra párkapcsolatban élt. Nem tudta kiverni a férjét a fejéből, mert neki ő volt a nagy Ő. Végül az életének ezen a területén történt kudarc miatt alakult ki nála hatvanöt éves korában a vastagbélrák. A rák „fajtája” sokszor tükrözi a betegség lelki okát. Vagyis az illető negyedszázadon keresztül emésztette magát az elhagyottság miatt.
– Meg tudta őt gyógyítani?
…
A választ és az interjú folytatását megtaláljátok a Nők Lapja Ezotéria 2017/4. számában.
Szöveg: Izing Klára
Fotó: Németh Gabriella