Összeállításunkban megtalálhatók a népi gyógyászat módszerei és a legújabb tudományos kutatások eredményei. Közös bennük, hogy mindegyik az egészségünk megőrzését szolgálja.

A természet gyógyító ereje

A SZEZON SZTÁRJA: A BANÁN

Annak ellenére, hogy a banán egész évben kapható, mégis a hűvösebb időszak sztárjának nevezhető. Hiszen a többi évszakban elsősorban azokat a gyümölcsöket fogyasztjuk, amelyek a hazai földben teremnek. Így aztán egy felmérés szerint a banánnak télen van nagyobb szezonja, minként a többi, déli égtájon megtermő gyümölcsnek is.

Gyomorfekélyre, koleszterincsökkentésre Indiai feljegyzésekből tudjuk, hogy már az i. e. 6. században ismerték a banánt, sőt, i. e. 200-ban Kínában ültetvényeken termesztették. A finom gyümölcs őshazája tehát Ázsia. Amerikába és Európába csak a múlt század végén jutott el, ám kiváló tulajdonságai révén igen népszerűvé vált. Ma a világ banántermés-hozamának kétharmad részét a latin-amerikai országok adják.

Az 1980-as évek elejétől egészen a mai napig tartó kutatásokat kezdtek Nagy-Britanniában és Indiában, a banán gyomorfekély ellen kiváltott hatásának megismerésére. A szakemberek megállapították, hogy a gyomornyálkahártya védőrétegét erősíti a lehetőleg minél érettebb banán rendszeres fogyasztása. Indiai megfigyelések bizonyítják, hogy a magas koleszterintartalmú diétán tartott állatoknak alig növekedett a vérkoleszterin-szintjük, ráadásul kb. 30 %-kal emelkedett a jó típusú HDL-koleszterin-értékük, amikor éretlen banánból kivont rostokkal etették őket. Feltehetően az érettebb gyümölcs is hasonló hatással bír, mivel jelentős mennyiségű pektin van benne. Sok B1-, B6-vitamint, kalciumot és magnéziumot tartalmaz. Könnyen emészthető, ezért bizonyos diétákban jól alkalmazható. Viszont a fogyókúrázók figyeljenek, mert 100 g energiatartalma 431 kJ, ami igen magas! Ezért naponta 1 vagy hetente 2-3 nyers banán fogyasztása ajánlott, lehetőleg éhgyomorra. Az éretlen, zöldebb banánt keressük és fogyasszuk, mert ennek a gyomorfekély elleni gyógyhatása kedvezőbb, mint az éretté.

EGÉSZSÉGVÉDŐ CSOKOLÁDÉ

A kismértékben fogyasztott étcsokoládé kedvezően hat az egészségi állapotra. Ez mindenekelőtt a nagy kakaótartalmú fajtákra igaz, mivel a kakaó a szervezet számár értékes flavonoidokat tartalmaz, amelyek karbantartják a szív- és érrendszert. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem tudósai megállapították, hogy a keserű csokoládé a trombózis esélyét is csökkenti, illetve rendszeres, kismértékű fogyasztása révén a szívinfarktus kockázata is alacsonyabb lesz. Ám jó tudni, hogy az édesség jótékony hatása akkor tapasztalható, ha a tejet mellőzik belőle, a tej ugyanis megakadályozza, hogy a védőanyagok a vérbe kerüljenek. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a tejcsokoládé teljesen hatástalan, hanem azt is, hogy az étcsoki is elveszíti e tulajdonságát, ha fogyasztása előtt vagy után tejet vagy tejterméket vittünk be a szervezetünkbe. Ha csokoládéról van szó, akkor az a hír járja, hogy ez az édesség boldogít, ám a megállapítás nem egészen igaz. Az ausztráliai depressziókutató központ tanulmánya szerint a csoki nem alkalmazható antidepresszánsként. Igaz, hogy a szerotoninhoz hasonlóan hat az idegrendszerre, mégis több tonna csokit kellene elfogyasztani egyszerre ahhoz, hogy csupán az édességtől mosolyogjunk…

AZ IMMUNRENDSZER ERŐSÍTÉSÉÉRT

Amennyiben az időjárás engedi, menjünk friss levegőre. Iktassunk be a mindennapjainkba egy kis sétát! A hangsúly a rendszerességen van. A kinti levegő oxigéndúsabb, gyorsítja az anyagcserét, és jót tesz a vérkeringésnek. A friss levegő után jobb lesz az étvágy, jobban alszunk, növekszik az állóképességünk, erősödik az immunrendszerünk. Emellett nagyon fontos a vitaminok fogyasztása. Válasszunk minél több citrusfélét, bogyós gyümölcsöket, olajos magvakat és tengeri halakat! Az A-, B- és C-vitamin segít a nátha megelőzésében, az antioxidánsok és karotinoidok pedig erősítik az immunrendszert.

A cikk folytatását a Nők Lapja Ezotéria 2018/01. lapszámában olvashatjátok! 

Fotó: Thinkstock