A mesés Kelet ezotériája: misztikus arab világ és az Ezeregyéjszaka csodái

A Közel-Kelet kultúrája mélységes spirituális tudást őriz. Ez még Aladdin vagy Ali baba meséjéből is érezhető, de még egyértelműbbé válik, ha megvizsgáljuk az arab misztika leghíresebb hőseit, legendáit és tanításait. Kőrösi Alíz írása.

Napjainkban sok szó esik az iszlám világról, ám azt kevésbé szokták emlegetni, mennyire megtermékenyítően hatott a középkorban Európára. A Kelettel való találkozás ugyanis Nyugaton különleges szellemi pezsgést indított el, amelynek olyan gyümölcsei voltak, mint a gótika és a reneszánsz. E folyamatban komoly része volt nemcsak úgy általában az arab kultúrának, de kimondottan a spirituális vetületének: az iszlám misztikának, amelyet már ezért is rendkívül izgalmas és hasznos megismerni.

Maga az arab spiritualitás is egy még ősibb találkozás szülötte. Amikor ugyanis a kalifák harcias birodalmai meghódították az ókori Kelet nagy civilizációinak maradványait, nemcsak városok és népek kerültek hatalmuk alá, de az ottani templomokban őrzött hatalmas mennyiségű bőrtekercs, kőtábla, papirusz és egyéb írásos dokumentum. Az arabok tudósai ezeket álmélkodva olvasták, majd saját bölcseletükkel fokozatosan szintézisbe forrasztották az évezredes ismeretanyagot: Egyiptom, Mezopotámia, Szíria, Palesztina, Irán és India tudását.

Mátrixvilágok és gondolatlények

Mivel az arab kultúrára jellemző a megismert tudás termékeny továbbgondolása, e szintézis nyomán egy rendkívül gazdag szellemi élet alakult ki náluk, amelynek a mágia, ezotéria rendkívül fontos eleme volt. Az alábbiakban megismerkedhetünk ennek legjellemzőbb, legizgalmasabb motívumaival, beleértve a főbb tanításokat és a leghíresebb spirituális mestereket is.

A Korán és a Hadith nevű szent hagyomány szerint Isten a miénken kívül több világot is teremtett. Ez a tan teljes összhangban áll a modern fizika felismeréseivel a párhuzamos dimenziókról, miként azt is egyre több tudós tartja elképzelhetőnek, hogy ezeken az alternatív létsíkokon létrejöhetett intelligens élet. Az ottani élőlények azonban nemcsak teljesen mások lehetnek, mint mi, de még az sem biztos, hogy egyáltalán van anyagi testük: lehetséges például, hogy pusztán energiákból, rezgésekből vagy csak csupán információból állnak, mint például egy számítógépes játék szereplői.

Az arab mitológiában pontosan ilyen lények népesítik be az angyali világokat. Az egyik dimenzióban például a lakók teste pusztán „gondolatból” – azaz mentális energiából – áll. Egy smaragdzöld világban, ahol mindent ez a szín ural, intelligens, de tehénszerű lények, egy rubintvörös dimenzióban pedig keselyűre hasonlító szellemek élnek. Mindegyik faj a maga világában roppant fejlett, városokat, birodalmakat alkot, mérnökeik fantasztikus gépeket terveznek.

Kész sci-fi, ugye? Könnyű persze rámondani, hogy az ilyen leírások csak a csapongó képzelet termékei, ám napjainkban, amikor például a matematikusok már felvetették, hogy a két-, egy- vagy végtelen dimenzióval rendelkező világokban síkidomlények, intelligens pontok vagy ehhez hasonló, számunkra alig elképzelhető kreatúrák élhetnek, máris érzi az ember, hogy a „lehetetlen” jelzővel egy kissé csínján kellene bánni. Szintén mostanában fejlesztik az informatikai cégek az úgynevezett virtuális valóságok megteremtésére és érzékelésére szolgáló eszközöket – nos, az iszlám mágiában tipikusan jellemző, hogy egy mágus például illuzórikus palotát, sivatagi hologramvárost vagy megtévesztően valósághű „mátrixvilágot” teremt.

A teljes cikket a Nők Lapja Ezotéria 2019/3. számában olvashatjátok el. 

Szöveg: Kőrösi Alíz

Fotó: 123RF