Hipnoterápiával a teljes életért – Interjú Domján Andrással

Soha nem volt aktuálisabb a mondás, miszerint az alma nem esik messze a fájától, mint Domján András esetében. Édesapja honosította meg ugyanis hazánkban az agykontrollt, ő pedig egyedi módszert dolgozott ki a hipnózis területén. Izing Klára interjúja.

Domján András hipnoterapeuta megalkotta azt az online elérhetőségű rendszert, amelynek segítségével az otthonunk kényelmében oldhatjuk meg lelki problémáinkat. Személyre szabott, vezetett meditációról van szó, amely visszavisz bennünket a problémánk gyökeréhez. Abba a múltbeli helyzetbe, amelyben tudat alatt kialakult egy zavaró érzelem, ami akadályoz bennünket, hogy boldog, teljes életet éljünk. De hogyan is kezdődött mindez?

Édesapám, dr. Domján László vezette be itthon az agykontrollt, ezért a meditáció és az a világ, ami ehhez kapcsolódott, már gyermekkoromban az életem részévé vált. Édesanyám pedig pszichológus, és talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy már fiatalon érdekelt a lélek rejtelme.

Volt konkrét élménye, ami a hipnózis felé terelte?

A húszas éveim végére az életemben olyan párkapcsolati helyzet alakult ki, amelyet nem tudtam kezelni. Ebben a nehéz élethelyzetben nemcsak az agykontrollt hívtam segítségül, hanem megismertem egy olyan személyt, aki hipnózissal foglalkozott. Ő nyitotta fel a szememet, hogyan működik a visszavezetés. Ez a személy volt a magyarországi képviselője annak a kanadai hipnózisintézetnek, ahol elsajátítottam a szakmát.

Ehhez nem kellett Kanadába utaznia?

Nem. Furcsa és szerencsés egybeesés volt, mert az intézet egy magyar származású oktatója lefordította a tananyagot, Magyarországra hozta az oktatást, így én itthon jártam ki az iskolát. Kilenc évvel ezelőtt kezdtem el komolyabban foglalkozni vele. Ez idő alatt körülbelül kilencszázan fordultak hozzám.

Mi a leggyakoribb probléma, amivel megkeresik?

Szerteágazó témákkal jelentkeztek, sokszínűek voltak az elmúlt évek. Volt, akivel a súlyos betegsége lelki hátterét derítettük fel, másnál családi konfliktust simítottuk el, vagy egy párkapcsolati válság végére tettünk így pontot. De a leggyakoribb probléma a különböző élethelyzetek miatti szorongás volt, amelyek előbb-utóbb testi tüneteket produkáltak.

Mi volt a legemlékezetesebb esete?

Talán az egyik legemlékezetesebb élményem az volt, amikor a harminc éve dadogó férfi elkezdett folyékonyan beszélni a hipnózis alatt, miután rátalált a problémája gyökerére. Gyerekkorában megharagudott az édesanyjára, és dühében megfogadta, hogy többé nem fog vele beszélni. Amint előjött az emlék, és vele együtt a gyermekkori érzések, folyékonyan kezdett beszélni, pedig előtte nagyon akadozott. Számomra is megdöbbentő élmény volt. Több esetben sikerült megoldani hipnózisban meddőség lelki okát, aminek a hátterében leginkább a szülőkkel kapcsolatos elfojtott érzelmek álltak. Az eredményről pedig a később visszajelzett sikeres családalapítás tanúskodott. De említhetném azt az apácát, aki húsz évig volt zárdában, majd lassan pánikbeteg lett, ezért végül kilépett az egyház kötelékéből. Kiderült, hogy a betegségét az okozta, hogy haldoklókat kellett istápolnia. Voltak üzletemberek, akik lámpalázzal küszködtek prezentáció közben, sportolók, akik nem tudták kihozni magukból a maximumot, zenészek, színészek, színpadi előadók is hasonló okokból. Valójában szinte mind emlékezetes volt.

Volt olyan, akinek nem tudott segíteni?

Igen. A beszélgetés nagyon fontos része a hipnózisnak, mert közös nevezőn kell lennünk, hogy egy irányba haladjunk. Előfordult nem is egyszer, hogy a hozzám forduló ragaszkodott a véleményéhez. Éppen ahhoz a nézőponthoz, aminek a megváltoztatására lett volna szükség ahhoz, hogy a problémáját megszüntessük. Ezt ugyan megértette, végül úgy döntött, mégis marad abban a helyzetben, aminek a megoldása miatt felkeresett. Ha a páciens nem akar változni, akkor én hiába értem a szakmámat, mégsem tudok segíteni.

Az interjú folytatását a Nők Lapja Ezotéria 2019/5. lapszámában olvashatjátok el.

Szöveg: Izing Klára

Fotó: Németh Gabriella