Sambhala a vallástörténet leghíresebb szellemvárosa. Mióta a modern fizika egyre inkább elismeri, hogy a miénken kívüli, úgynevezett párhuzamos világok is léteznek, egyértelmű, hogy a Sambhala-legenda egy ilyen emlékét őrizhette meg. Egy különösen izgalmas prófécia szerint pedig, amikor a Földet végpusztulás fenyegeti, Sambhala királya népével együtt átjön a mi világunkba, és megmenti az emberiséget. Tibetben emberemlékezet óta úgy tudják, hogy egy előző civilizáció túlélői rejtőznek a Himalája alatt. Városukat olykor konkrétan az alagutakban, barlangi csarnokokban képzelik el, más verziókban viszont a hegyek mélyén csak az átjáró nyílik egy másik dimenzióba, és Sambhala ott található. A sokféle beszámoló közös vonása, hogy e helyen a spiritualitás ötvöződik a csúcstechnológiával. Lakói a jóga, a meditáció mesterei, akik betegséget, öregséget nem ismernek, fém és üveg felhőkarcolókban laknak, és puszta akaratukkal eljutnak az univerzum bármelyik pontjára.

De vajon tényleg létezhet ilyen? Érdemes megismerni azoknak a beszámolóit, akik állítólag eljutottak Sambhalába, és – ami még nagyobb teljesítmény – sikerült is onnan visszatérniük a Földre.

Örök nyár a hófödte Himalájában

Sambhala legendája sokféle változatban ismert Közép Ázsiában. Tibetben, Kínában, Indiában, Kazahsztánban, Pakisztánban is tudnak a titkos városról, ahová a Himalájából lehet átjutni. A történetek közös vonása, hogy ezt a várost akarattal nem lehet megtalálni, hiába kutatják kincsvadászok, karavánok, tudósok. Ugyanakkor előfordul, hogy egy egyszerű vándor eltéved a hóviharban, és hirtelen Sambhalában találja magát. A jelenlegi dalai láma szintén tud erről, szerinte Sambhala „nem egy fizikai hely, melyet valóban ott találunk. Csak annyit mondhatunk, hogy ez egy tiszta világ, egy tiszta föld az emberiség birodalmában. Hacsak ki nem érdemli valaki (…), akkor lényegében nem léphet be oda.”

A titokzatos fantomvárosról Európa először a tizenhetedik században hallott. Egy portugál jezsuita, Estêvão Cacella arról számolt be, hogy amikor a Himalájában térített, a helyiek egy Xembala nevű országról meséltek neki, amely „a hó és jég birodalmából nyílik, ám ahol örök nyár uralkodik”. A misszionárius azonban azt hitte, ezalatt Kínát értik. Kőrösi Csoma Sándor volt az első, aki ezt kétségbe vonta, mivel ő úgy vélte, Sambhala nem Kína, hanem egy „ismeretlen északi ország”. Tervezte, hogy megkeresi, korai halála azonban meggátolta ebben.

…

A cikk még nem ért véget, a folytatást a Nők Lapja Ezotéria 2020/1. lapszámában olvashatjátok el. 

Szöveg: Magyar Diána

Illusztráció: Getty Images