Minden szálban erő lakozik – Ősi babonák és hiedelmek a hajról

Sámson páratlan fizikai ereje hosszú hajában rejtőzik, el is veszíti, amikor szerelme, Delila álmában lenyírja impozáns tincseit. Az Ószövetség biblikus hősének története bizonyítja: az emberi testrészek közül a hajhoz kötődik a legtöbb régi hiedelem, hiszen ősidők óta a hajkorona szimbolizálja az erőt, a szépséget és a termékenységet. Balázs-Piri Krisztina írása.

 

Egy tévhit is hozzájárulhatott a haj legendájához: azt tartják, még halálunk után is nő testünkön a szőrzet. Ez nem igaz, csak a kiszáradó, zsugorodó bőr kelti ezt a hatást. Mégis, jut babonaságból szinte minden egyes hajszálunknak. Régen például hajvágás után mindent elégettek, nehogy az ellenség kezére jusson bármi, mivel úgy tartották, bűnös machinációk, fekete mágia tárgya lehet akár egyetlen szál is. Szinte az összes nép folklórjában találunk erre utalást. A franciáknál az a hiedelem él, hogy a szél sodorta hajszálakból születnek a legyek, míg az örmények a templomokban vagy odvas fákban rejtik el a hajukat. Az írek pedig úgy vélik, hogy az ítélet napján valamennyi hajszálukkal el kell majd számolniuk.

A szerelmi varázslásokban mind a mai napig fontos szerepe volt és van a hajnak. Azt mondják, hogy a titokban elcsent hajszál fiútól/lánytól segít a vonzalom kialakulásában. Ha azt szeretnénk, hogy sohase múljon el az érzés, akkor érdemes közös fonatot készíteni magunk és párunk hajából; még biztosabban működik a varázslat, ha a fonatot elégetjük, a hamuból egy csipetnyit pogácsába teszünk, megsütjük, és közösen elfogyasztjuk. Az íreknél még hatásosabb kötést jelent, ha a férfi a hajából font karpereccel ajándékozza meg szerelmesét; a karperec elfogadása igent jelent.

Isten tudja

Érdekes látni, hogy még a mai babonák is valahol a vallásban és a mágikus rituálékban gyökereznek. A héberek például hajdanán számtalan olyan szokásnak hódoltak, amelyeknek egyetlen célja az volt, hogy megkülönböztessék magukat „pogány” szomszédjaiktól. De szinte mindenütt, minden kultúrában az életüket az egyháznak, a papi hivatásnak szentelők rituális hajvágásnak vetették magukat alá. Hérodotosz görög történetíró szerint a papok tonzúraviselete például Egyiptomból ered. Sok muszlim férfi is szakállt növesztve él, hiszen hitük szerint a Prófétának is volt szakálla. Igaz, erre nincs konkrét utalás a Koránban. Ami a szakáll hosszát illeti, a síita iszlámban megelégszenek a két-három napos szőrzettel is, napjainkban a hosszú szakáll inkább a hagyományokhoz való ragaszkodás jele. A nők tradicionálisan hosszú hajat viselnek, bár ezen a téren is megkezdődött a modernizáció: egyre több fiatal muszlim lány vágat magának rövid frizurát. A zsidó misztika tanítása szerint a szakáll az isteni könyörület metaforája, és mint ilyen, az áldás megtestesítője. Így a kabbala tanításait követő zsidók, például a haszidok soha sem vágathatják le a szakállukat.

A cikk még nem ért véget, a folytatást a Nők Lapja Ezotéria 2020/1. lapszámában olvashatjátok el. 

Szöveg: Balázs-Piri Krisztina

Nyitókép: Getty Images