Mi történt?
Joe Biden amerikai demokrata elnökjelölt Kamala Harrist, Kalifornia szenátorát nevezte meg alelnökjelöltjeként. Sokan történelmi jelentőségűnek tartják a döntést.
Miért fontos ez?
Harris jamaicai és indiai bevándorlók gyermeke, aki így egy személyben az első fekete és az első ázsiai női jelölt is erre a pozícióra. Jelölése azért is érdekes, mivel Harris korábban a demokrata elnökjelölt címért Biden versenytársa volt – írja a The Guardian.
Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:
- Min vitatkozott össze a Harris-Biden páros a 2019-es előválasztás során?
- Hogyan fogadta a bejelentést a jelenlegi és a korábbi elnök?
- Kicsoda Kamala Davis, hogyan telt gyerekkora és eddigi pályafutása?
„Nagy megtiszteltetés számomra, hogy bejelenthetem Kamala Harrist – aki elszántan harcol a kis emberekért és aki az ország egyik legnagyszerűbb köztisztviselője – alelnökjelöltemként” – írta Biden szerdai Twitter bejegyzésében. Az 55 éves Harris korábban ügyészként dolgozott Kaliforniában, jelenleg a szenátus kaliforniai delegáltja a demokrata párt színeiben.
Biden és Harris sokszor keményen összecsaptak a demokratikus elnökjelölti viták során, ekkor Harris többször is rasszistának nevezte Obama korábbi alelnökét. Akkor végül Harris esett ki a versenyből, Biden azonban – úgy tűnik – nem felejt és maga mellé állította, hogy a közös ügyeik elszánt képviselője legyen. Harris a viták után Biden erőteljes támogatójává vált és elszánt véleményformálókét lépett színre a faji igazságtalanság kérdéseiben, amely az elmúlt hónapokban George Floyd halálesete okán is meghatározta az amerikai és a nemzetközi közbeszédet.
Az érdekes páros fogadtatása
Nem csupán Harris jelöltsége érdekes: az első színes bőrű női amerikai alelnökjelölt mellett ugyanis Biden (77) lenne a legidősebb, aki elfoglalná az elnöki széket. És mivel Amerikában az alelnök automatikusan megörökli az elnöki pozíciót, ha az elnök két választási ciklus között lemond vagy egészségügyi okokból nem folytathatja a kormányzást,
most még nagyobb jelentősége van annak, hogy ilyenkor az elnökjelölt nem csupán társat, hanem potenciális utódot is választ – írja a The Guardian.
Harris korábban, saját elnökjelölti kampánya során azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy 2019 januárjában Martin Luther King emléknap alkalmával jelentette be a jelölését, és lerótta tiszteletét Shirley Chisholm előtt. Chisholm volt az első fekete nő, aki egy nagyobb párt színeiben kongresszusi pozícióért indult a ’70-es években. (Shirley Chisholm karaktere és története a Mrs. America című sorozatból is ismerős lehet – a sorozatról itt írtunk bővebben.) Harris akkori kampányindító gyűlésén 20 000 ember vett részt Oaklandben, és népszerűsége a Bidennel folytatott első vita után növekedett. Ebben a vitában Harris felrótta Bidennek, hogy korábban ellenezte az integrált iskolák programját. Ő maga ezt a programot azért tartotta fontosnak, mert ennek köszönhetően járhatott iskolába ő is, egy olyan iskolabuszjáraton, ahol korábban 95 százalékban fehér gyerekek utaztak. Harrist 2016-ban választották a szenátusba, és így ő lett a második fekete nő, aki valaha ilyen pozíciót töltött be.
A The Guardian cikke szerint Biden meglepő őszinteséggel nyilatkozott a kiválasztási folyamatról, amelyet hagyományosan titokban szoktak tartani az elnökjelöltek. A Barack Obama mellett végig alelnökként működő Biden felidézte azt a nyolc évet, amelyet az USA első színes bőrű elnöke mellett töltött, és szeretetteljesen beszélt ekkor szerzett tapasztalatokról, példaként állította be ezt a munkakapcsolatot és kifejezte, hogy hasonlót keres saját alelnök-társának.
Korábban kétszer indult női alelnökjelölt az USA-ban, és egyikük sem tölthette be ezt a pozíciót a választások után. Sarah Palin alaszkai kormányzó 2008-ban, Geraldine Ferraro pedig 1984-ben indult ezért a székért.
A választását a legkülönbözőbb hátterű demokrata képviselők és személyiségek is méltatták, köztük Barack Obama, az USA korábbi elnöke is, aki az alkotmány védelmezőjeként írta le Harrist.
„Nagyon áldottnak érzem magam, hogy megélhetem az első fekete női alelnökjelölt bejelentését. Ez megerősíti azt a hitem, hogy Amerikában minden ember sikeres lehet attól függetlenül, hogy honnan származik” – reagált a bejelentésre Val Demings floridai képviselő, aki egyike volt azon színes bőrű nőknek, akiknek neve korábban felmerült Biden lehetséges alelnök-jelöltjeként.
Donald Trump, az USA jelenlegi elnöke a bejelentés után „hamis” jelzővel illette Harrist, aki szerinte kiváló társa lesz a „lassú” Bidennek.
Az elemzők arra számítanak, hogy a kaliforniai szenátor több millió színes bőrű és női szavazót hozhat a 2020-as amerikai elnökválasztás során a demokratáknak.
Afroamerikai gyülekezet és hindu templom – Kamala Devi Harris élete
Az alelnökjelölt 1964. október 20-án született a kaliforniai Oaklandben. Anyja, Shamala Gopalan az indiai Tamil Nauból emigrált, hogy megszerezhesse az endokrinológiai doktori fokozatot a Berkeley egyetemen. Anyja az emlőrákos daganatok kutatóorvosa lett. Apja Donald Harris, a Stanfordi Egyetem gazdasági professzora, aki Jamaicából emigrált szintén a Berkeley egyetemre 1961-ben. Harris testvérével, Maya Harrisszel együtt a kaliforniai Berkeley-ben töltötte kisgyermek korát. Édesapjukkal a fekete baptista templomot, édesanyjukkal a hindu templomot látogatták. A képviselőnő neve édesanyja választása volt: a Kamala szanszkrit nyelven lótuszt jelent és Lakshmi istennő szimbóluma, a Devi pedig istennőt jelent, és a falvak védelmét szolgáló női istenség neve is egyben.
Kettős, afro-indiai származása miatt sokan kíváncsiak arra, hogy minek tartja magát, erre Kamala Harris mindig azt az egyszerű választ adja, hogy „amerikainak”.
Meghatározó gyerekkori emléke, hogy egy integrációs programnak köszönhetően egy olyan iskolabuszra szállva kezdhette meg iskolai pályafutását, amely korábban 95 százalékban fehér gyerekeket vitt. Ezért is támadta Bident az iskolai integráció kérdésében nyilvános vitáik során.
Harris szülei hétéves korában elváltak, szintén meghatározó élménye volt, hogy nővérét egy apjuknál tett látogatásuk során a szomszédok nem engedték gyerekeikkel együtt játszani a bőrszínük miatt. Kamala és testvére 12 éves korában költözött a kanadai Montrealba, anyjuk kutatói állása miatt. Quebecben végezte el a középiskolát 1981-ben, majd a washingtoni Howard Egyetemen kettős diplomát szerzett a politikatudomány és közgazdaságtan területén. Dolgozott Alan Cranston kaliforniai szenátor mellett, elnökölt a közgazdasági társaságban, vezette a vitacsoportot, és tüntetett az apartheid ellen. 1989-ben jogi doktori címet szerzett a Kaliforniai Egyetemen. 1990-ben tette le a szakvizsgát és felvételt nyert a kaliforniai állami ügyvédi kamarába. 1990-től 1998-ig helyettes ügyész volt Alameda megyében, majd 2004-től 2011-ig a San Franciscó-i ügyészségen kapott egyre fontosabb megbízásokat. 2011-től 2016-ig Kalifornia állam igazságügy-minisztere volt. 2016-ban a Demokrata Párt jelöltjeként sikerrel indult a szenátusi választáson, és 2017. január 3-a óta képviseli államát a washingtoni Szenátusban. Mandátuma 2023. január 3-án jár le.
(Kiemelt kép: Kamala Harris a kampánykörútján, 2019 augusztus 9. Fotó: Justin Sullivan / Getty Images)