Mi történt?
A Szakkara melletti egyiptomi nekropoliszban 14 érintetlen, 2500 éves szarkofágot találtak a régészek.
Miért fontos?
Az elmúlt száz évben nem volt annyi sikeres feltárás Egyiptomban, mint az elmúlt egy évben.
Tovább olvasnál? Erről lesz még szó:
- Miről híres Szakkara?
- A Dzsószer piramis építtetője a világ első mérnökének, orvosának tekinthető.
- Milyenek ezek az új leletek és mikorra várható vizsgálatuk befejezése?
Az Egyiptomi Turisztikai és Régészeti Minisztérium a Facebookon jelentette be, hogy újabb 14 szarkofágra bukkantak a szakkarai nekropoliszban. A koporsókat 2020. szeptember közepén fedezték fel egy ásatás során, azon a területen, ahol nem sokkal korábban 13 fából készült szarkofág is előkerült. A Kairótól 30 km-re található, 7 kilométeren át elnyúló falu az UNESCO világörökségi helyszíne, az ókori Egyiptom egyik fővárosának, Memphisznek legősibb temetője, amelyet 3000 éven át használtak uralkodók és magánemberek temetkezésére. Uralkodókat egyébként a II. dinasztia korától (i. e. 29–26. század) a XIII. dinasztiáig (i. e. 1803 és i. e. 1649 között) temettek ide, közepén áll a legősibb piramis, Dzsószer fáraó piramisa, amely egy síregyüttes része. A környéken régóta folynak ásatások, de még mindig rengeteg a felfedezni való.
A fából készült koporsók meglepően jó állapotban maradtak fenn, színes festmények és hieroglifák díszítik őket, teljesen érintetlenek, magyarán az eltemetésük óta nem nyitották fel őket. Dzsószer fáraó piramisát idén március 6-án nyitották meg a turisták előtt, azonban a koronavírus-járvány miatt még nem sokan tudták megnézni. A piramis majdnem összeomlott, amikor 2006-ban megkezdték a renoválását. A munkálatok 2011 és 2013 között szüneteltek az egyiptomi forradalom miatt, ezért is húzódott el ennyire az átadás. A 60 méter magas kőépítmény restaurálására 104 millió egyiptomi fontot (nagyjából kétmilliárd forintot) költöttek, és ideális esetben is csak 45 látogató keresheti fel naponta a hely szűkössége miatt. Nemcsak a külső homlokzatot restaurálták, de belül is helyreállították a sírkamrához vezető folyosókat, magát a sírkamrát, sőt a fáraó szarkofágját is.
A műemlékvédelmi miniszter, Hálid al-Anáni szerint „ez még csak a kezdet”, így a szakkarai lelőhely akár még az eddig évszázados rekordnak számító tavalyi al-Aszászífi ásatást is lekörözheti, ahonnan harminc szarkofág került elő 2019-ben. A most felfedezett leletek tanulmányozása még tart, eredetükről és a további részletekről valószínűleg októberben fognak beszámolni.
3000 éves szarkofágok
A tavalyi, al-Aszászífi (a Luxor környéki nekropolisz) igen fontos felfedezésnek tekinthető Egyiptom számára: „Az utolsó nagy felfedezés 1891-ben volt, azt az ásatást külföldiek vezették, ahogyan az 1881-est is – mondta akkor Musztafa Vazíri, az egyiptomi antikvitásokért felelős intézet titkára. – A 2019-es azonban egy egyiptomi felfedezés, ami leírhatatlanul jó érzés.” Az al-Aszászíf nekropoliszban talált szarkofágok 3000 évesek lehetnek, két szinten voltak elrendezve, nők, férfiak és gyerekek is voltak köztük, mindannyian a középosztály tagjai lehettek.
A szarkofágok akkor is remek állapotban kerültek elő, a festés is jól látszik még rajtuk. A koporsóban nyugvók nemét már a felnyitás előtt is meg lehet állapítani, ugyanis a férfiak szarkofágjára ökölbe szorított kézzel van faragva a test, míg a nőkére nyitott tenyérrel.
Ha tetszett a cikk, regisztrálj, hogy hozzáférj az előfizetői tartalmainkhoz is!
(Kiemelt kép: Az Egyiptomi Turisztikai és Régészeti Minisztérium által 2020. szeptember 20-án kiadott képen a Szakkara-i nekropoliszban felfedezett tizennégy, 2500 éves koporsó egyike. Fotó: Egyptian Ministry of Antiquities / AFP)