Egy szerelmi vallomás: rigójancsi
Rigó János a 19. század egyik kiemelkedő cigány prímása volt, már 5 évesen megmutatkozott zenei tehetsége, azonban mégsem hegedűművészete, hanem szerelmi élete miatt emlegetjük a nevét. Rigó Jancsi ugyanis úgy kérte meg kedvese, Clara Chimay hercegnő kezét, hogy egy csokis, krémes süteményt készíttetett egy pesti cukrásszal, aki végül a férfiról nevezte el az azóta világhírnévre szert tett finomságot. Ha ti is kipróbálnátok a süteményt, itt megtaláljátok a kicsit átalakított receptet.
A túrósok legjobbika: Rákóczi-túrós
A Rákóczi névre asszociálva legtöbbünknek a legendás fejedelem ugrik be, de a Rákóczi-túróst nem tőle, hanem Rákóczi János szakácstól eredeztetjük. Az 1900-as években élt férfi igazi művész volt, ha sütés-főzésről volt szó, rengeteg díjat bezsebelt, de 1964-ben szakácskönyve is megjelent Magyar Konyhaművészet címmel, melyben már szerepelt a Rákóczi-túrós. Története azonban ennél régebbre nyúlik, az 1958-as Brüsszeli Világkiállításon Rákóczi volt a magyar szakácscsapat feje, aki a magyar lepények iránti tisztelete miatt ezzel a desszerttel lepte meg a közönséget.
Az elit kedvence: zserbó
A svájci származású Gerbeaud Emil 1884-ben telepedett le Budapesten, hogy a városi elit egyik kedvenc találkozóhelyének számító Gizella téri cukrászda irányítását átvegye. Rengeteg újdonságot vezetett be a boltban, teasüteményekkel, bonbonokkal varázsolta el a helyi arisztokrácia tagjait, de a legnagyobb sikerét egyértelműen a zserbónak, azaz a csokoládé, a dió és a sárgabarack szent triumvirátusának köszönhette, ami ma is az egyik legkedveltebb magyar sütemény.
Díjnyertes desszert: somlói galuska
Az 1958-as Brüsszeli Világkiállítás a Rákóczi-túrósnak ugyan nem hozott elismerést, ellenben a somlói galuska ekkor írta be magát a történelembe, ugyanis rengeteg szakmai díjat bezsebelt a fesztiválon. Szőcs József Béla cukrászmester a Gerbeaud cukrászdában tanulta ki a szakma alapjait, ezután került a Gundel étterembe, ahol aztán Gollerits Károly főpincér elgondolása alapján piskótatésztából, csokoládéöntetből és tejszínhabból elkészítette a méltán népszerű desszertet, melyet aztán a szívének kedves fóti Somlyó-hegyről nevezett el.
Tévedés szülte: dobostorta
A legenda szerint volt egyszer egy fiú, aki óriási hibát követett el vajköpülés közben, só helyett ugyanis cukrot szórt az edénybe. Mindez azonban nem ment kárba, mert Dobos C. József rájött, hogy az édes keverékből remek tortakrémet lehet készíteni, így született meg a dobostorta alapja. Hogy ez tényleg így volt-e, azt nem tudni, az viszont biztos, hogy az 1885-ben, az első Budapesti Országos Általános Kiállításon mindenkit lenyűgözött a sütemény a maga egyszerűnek tűnő, de megfejthetetlen receptjével, aminek titkát Dobos csak 1906-os visszavonulása után adta közzé. Addig senkinek sem sikerült megfejtenie a titkot.
A Nők Lapja Konyha Desszert 2016/1. számában rengeteg klasszikus sütemény újragondolt receptjét megtaláljátok.
Szöveg: Debreceni Andrea
Fotó: Körmendi Imre, Thinkstock, Pinterest
