Ha klasszikusabb ízvilágra vágytok

Görögjoghurt

A testes, zsíros leveseket érdemes görögjoghurttal vegyíteni, ez némileg lágyabb ízt kölcsönöz még a leggazdagabb marhahúslevesnek is – nem véletlen, hogy Görögországban gyakran tesznek belőle egy kis tálkában a leves mellé.

Magvak

Dió, mogyoró, fenyőmag, tökmag, mandula, és még sorolhatnánk a sokféle olajos magvat, ami megpirítva istenien kiemeli a hagymakrém és a sütőtökkrém levesek ízvilágát.

Buggyantott tojás

Buggyantott tojást levesbe? Talán furcsán hangzik, mégis érdemes kipróbálni – különösen erőlevesben –, ugyanis a tojás fehérjetartalma feltölt energiával. Az pedig csak hab a tortán, hogy az erőlevest is laktatóbbá teszi.

Aranyló méz

Az édesburgonyáról remek levest is lehet csinálni, ami mézzel tálalva nemcsak különleges, de az édesszájúak kedvence is lehet.

Ropogós mogyoróhagyma

A mogyoróhagyma egy nagyon jellegzetes zöldség, pont emiatt képes az indiai currys, illetve halalapú levesek ízébe kontrasztot csempészni. Legalább egyszer érdemes ezzel megkóstolni.

Pirítós

Nincs francia hagymaleves pirítós nélkül, de azt kell mondanunk, hogy bármilyen pépesített levesről is legyen szó, egy kis kétszersültet mindig érdemes kínálni hozzá.

Zöld növények

Nem is kell mondanunk, mennyire egészségesek, ráadásul megszépítik a levest, tehát elő a pestóval, salsa szósszal, olajos zöldfűszerrel és minden mással is, pláne ha olasz levesekről van szó!

Ha elrugaszkodnátok a megszokottól

Szalonnarács

A szalonnarács nem kifejezetten nemzeti különlegesség, ugyanis Európában, Amerikában vagy például Ausztráliában is szívesen használják, mint levesbevalót. Ellenben nyugodtan kijelenthetjük róla, hogy jobban illik a sütőtök krémleveshez, mint bármi máshoz a világon.

Édesburgonya chips

Az édesburgonya itthon nem annyira elterjedt, pedig ebből is remek levesfeltétet lehet készíteni. Csupán vékony szeletekre kell vágni, aztán kevés, forró növényi olajban kisütni és végül papírtörlővel leitatni róla a zsiradékot. A merészek chilipaprika pehellyel vagy tengeri sóval is megszórhatják, úgy még finomabb, és még pikánsabb, ami egy egyszerű zöldséges krémlevesnek csak a hasznára válhat.

Kelkáposzta ropogós

A kelkáposzta nem túl népszerű zöldség, a gyerekek például egyenesen rettegnek attól, ha kelkáposzta főzeléket kapnak az iskolában, azonban, ha a kelkáposzta leveleket egy kis kókuszolajon megsütitek – ez körülbelül 10 percet jelent – finom, ropogós levesbetétet kaphattok. Egyiptomban különösen népszerű a sült kelkáposztalevél, sőt, ott még dukkahval, egy speciális fűszerkeverékkel is meg szokták szórni, hogy még ízletesebbé tegyék.

Szárított csicseriborsó

Indiában a csicseriborsó konzervet kiszárítják, majd extra szűz olívaolajon ropogóssá sütik. Ezután paprikát, őrölt köményt és tengeri sót szórnak rá, majd ezzel tálalják a leveseket.

Ravioli másképp

A ravioli az olasz konyha sajátossága, melynek leegyszerűsített formáját gyakran levesbetétként is használják. Ehhez lisztet, tojás és zsemlemorzsát használnak, amit aranyszínűre sütnek, majd a levesbe téve parmezánnal és bazsalikommal szórnak meg. Ki kér egy kis minestrone levest, olvadós sajtos falatkákkal? :)

Tortillakocka

Ami nekünk a kenyérkocka, az a mexikóiaknak a tortillakocka. A pékárut felszeletelik, aztán olajban ropogósra sütik, ám itt nem állnak meg. Apróra vágott avokádót és friss koriander levelet is szórnak mellé, hogy egyedi ízt kapjon a feltét, csak ezután szórják bele a levesbe. Szinte nincsen leves e nélkül a Dél-Amerikai országokban.

Gyömbérdarabok kisütve

A gyömbért földimogyoróolajban addig sütjük, míg ropogós nem lesz, aztán vékonyra szeletelt algalevelekkel, szójababbal és pirított szezámmaggal a leves tetejére szórjuk. Pontosabban szórják a japánok, akiknek ez egyik specialitásuk, ha levesbevalóról van szó. A rámenbe – ami egy tipikus japán előétel – különösen passzol, még annak ellenére is, hogy tele van tésztával.

Fotó: Thinkstock, epicurious.com

(taste.com.au, epicurious.com, jamieoliver.com)