Sajtkisokos kezdőknek és haladóknak a magyar kedvencekből

Ha sajtról van szó, olyanok vagyunk, mint Gombóc Artúr a csokival: szeretjük kereken, szögletesen, tömören, lyukasan, sőt, kiváltképp akkor, ha alaposan beérett már. Ha ti is így vagytok vele, akkor tartsatok velünk egy rövidke sajtkiképzésre, ahol a kedvenceink története mellett a legideálisabb felhasználási módokat is megismerhetitek.

Rokfort

rokfort

A francia márványsajtnak is nevezett rokfort Dél-Franciaországból, egész pontosan Roquefort-sur-Soulzon vidékéről származik. A legenda szerint egy juhász, aki szívesebben töltötte az időt hölgyekkel, mint a jószágokkal, véletlenül a környék egyik barlangjában felejtette a kenyérből és friss juhsajtból álló estebédjét, amire csak néhány hónap múlva talált rá. Ekkor a lágy sajtot már kék nemespenész borította, így született meg a rokfort.

Felhasználása:

Sütésre nem a legideálisabb sajt, nem csupán állaga, de ízvilága miatt sem. Erőteljes aromái sokkal jobban illenek egy diós vagy mézes nassoláshoz, mint bármi máshoz.

Camembert

camembert

Egy normandiai parasztasszonynak köszönhetjük a camembert sajtot, aki egy Brie-ből származó pap tanácsára készítette el 1791-ben az első gurigát. A camembert egy lágy sajt, ami eredetileg nyers tehéntejből készül – bár gyakran készítik pasztörizált változatból is –, oldalát pedig nemespenész borítja.

Felhasználása:

Annak ellenére, hogy alapvetően egy lágy sajtról beszélünk, a camembert-t olajban rántva, természetesen panírbundában nagyon könnyű elkészíteni, ráadásul áfonyás szósszal vagy lekvárral körítve még inkább érezhetővé válik picit kesernyés íze. Ugyanakkor szendvicsekbe is kiváló, egészen más jelleget kölcsönöz a harapnivalónak, mint például egy trappista.

Feta

feta

Az eredeti feta sajt, ami a mítosz szerint az olümposzi istenek idejéből származik, egy pasztörizálatlan juh- és kecsketejből készített kemény sajt – ezek aránya adott –, aminek sótartalma rendkívül magas, de ízvilága sem mindennapi: csakis az állatok által lelegelt fűszernövények teszik ízletessé.

Felhasználása:

A legtöbbeknek a feta a görög salátából lehet ismerős, de bármilyen más zöldsalátába is kiváló. Készítik még ezen kívül roston sütve egy kis olívaolajon, úgy is nagyon finom. Szendvicsbe téve vigyázni kell vele, mert sóssága könnyen ehetetlenné teheti az egész ételt, ellenben a tacót vagy más mexikói eredetű ételt ügyesen fel lehet vele dobni.

Mozzarella

mozzarella

Franciaország és Görögország után következzen egy ízig-vérig olasz sajt, ami az ország déli tartományaiból, Campaniaból és Lazióból származik. Az eredeti mozzarella háziasított vízibivaly zsíros tejéből készül, nem érlelik, nem ízesítik, sőt, még tartósítószert sem adnak hozzá. Csupán addig gyúrják és nyújtják, amíg formázhatóvá nem válik – a 16. század óta ez a bevett módszer.

Felhasználása:

Szálas állagának köszönhetően a mozzarella sokoldalúan felhasználható: például pizzafeltétnek vagy szendvics tölteléknek, de ugyanilyen könnyen elkészíthető grillen vagy kirántott formában.

Trappista

trappista

Azt mondanánk, ez itthon a legismertebb sajtféle, pedig nem magyar eredetű, receptúrája Franciaországban született, a Notre Dame de Port du Salut kolostorban élő trappista szerzetesek készítették először. A félkemény sajtok közé tartozik, melyet nyers tehéntejből érlelnek – általában két hónap, mire elnyeri végső formáját.

Felhasználása:

Rántva és grillezve is készítik, de nem árt vele vigyázni, mert könnyen folyik, elég csak arra gondolni, milyen hamar megolvad a pizzán vagy melegszendvicsen. Mivel ízvilága nem túl intenzív, sós süteményekbe is kiváló, de ugyanígy az egytálételek és szendvicsek ízét sem nyomja el, ezért széleskörűen felhasználható.

Ementáli

ementáli

Ahogyan nevéből sejthető, ez a sajtféle a Bern környéki Emmental vidékéről származik. Tömör, de lyukacsos fajtáról van szó, amit nagy mérete miatt – egy tömb körülbelül 80 kg – körülbelül 10 hónapig érlelnek. Csakhogy éreztessük, mekkora mennyiségről beszélünk: 1 kg sajthoz körülbelül 12 liter nyers tejre van szükség, ami az eddig felsoroltakhoz képest óriási arány.

Felhasználása:

Ha grillezett sajtot szeretnétek enni, az ementáli kitűnő választás, de mivel megolvadva krémes formát vesz fel, ezért sajtfondühöz is szokták ajánlani.

Cheddar

cheddar

Anglia legkedveltebb sajtja a kemény cheddar, amit tehéntejből készítenek. Nevét azonban nem az ország egyik festői vidékéről kapta, hanem a gyártás egyik folyamatáról, amikor a tejet darabosra főzik, majd ezután addig préselik, míg az összes folyadék távozik belőle.

Felhasználása:

A cheddar íze kicsit savanykás, kicsit mogyorós, de egyik aroma sem annyira meghatározó benne, hogy ez a felhasználási lehetőségeit szűkítse. Grillezett sajtként, főleg hamburgerekbe, gyakran használják, akárcsak szendvicsekben.

Gouda

gouda

Már az időszámításunk előtti időből származnak bizonyítékok arra vonatkozólag, hogy a hollandok feltalálták a goudát, de a nép középkori felfedezőknek egyértelműen alapélelmiszerük volt, ugyanis sokáig elállt, így a hosszabb hajóutakra is magukkal tudták vinni a préselt gurigákat. A gouda ízvilága nagyon hasonlít a cheddaréra, de a nagy különbség közöttük ennek a kérgét parafinnal vonják be és sárgára színezik, majd így érlelik. Többek között ennek is köszönhető, hogy a frissebb változatok puhábbak és semlegesebb ízűek, de hosszabban tárolják, annál szárazabbá és intenzívebb aromájúvá válik.

Felhasználása:

Ha csupán néhány hónapos sajthoz jutunk, azt a legjobb olvasztva elkészíteni különböző egytálételekhez, de az érleltebb sajtok íze salátákban, illetve húsok mellett érvényesül igazán.

A Nők Lapja Konyha 2016/11. számában a sült sajtok kiemelkedő szerephez jutnak. A magazint november 2-tól keressétek az újságárusoknál!

Szöveg: D.A.

Fotó: Thinkstock, Pinterest

Forrás: seriouseats.com