Az ősz nemcsak a sütőtök és a sütőtökfűszer szezonja, hanem a gesztenyéé is. Imádjuk sülve, főve, süteményekbe sütve, sőt még főételekbe belecsempészve is – és ez már elég régóta így van. A szelídgesztenye latin neve, a Castanea sativa azt jelenti, emberek által termesztett, ami arra vezethető vissza, hogy a bükkfafélék családjába tartozó, gyors növekedésű fafajt az ókor óta Európa-szerte termesztik.

Honnan ismerhetjük fel a jó gesztenyét?

Gesztenyét a piacon, a zöldségesnél és a szupermarketekben is találunk, de ahhoz, hogy a legfinomabbat (vagyis a legfrissebbet és a legédesebbet) vigyük haza, vásárláskor érdemes alapos megvizsgálni, milyen áruval állunk szemben. Csak akkor vegyünk a gesztenyéből, ha a héja sötétbarna, a világos szín ugyanis arra utal, hogy még nem érett meg eléggé. Ha a héj nem egyenletes színű, elszíneződések, sárga vagy fehér foltok vannak rajta, netán kiszőrösödött, akkor se szabad vásárolni belőle, hiszen ez általában penészesedéstől lehet, a penészes gyümölcs elfogyasztása pedig megbetegedést is okozhat.

Fotó: Getty Images

A kosarunkba csak fényes szemeket tegyünk, a fakóbbak nemcsak öregebbek, de az ízük sem olyan intenzív. Érdemes kiszűrni azokat is, amelyeken repedés vagy más tökéletlenség látható, hiszen ezek is annak a jelei, hogy a gesztenye nem friss, sőt ki is száradt. A friss, érett gesztenyét nemcsak a sötét, fényes héjáról lehet felismerni, hanem arról is, hogy kellőképpen nehéznek is érezzük – ellentétben az éretlennel, amelynek nem volt elég ideje növekedni, ezért könnyebbnek tűnik. Ha pedig látszólag és súlyra minden stimmel, egy-egy szemet próbáljunk az ujjainkkal összenyomni: icipicit kell ruganyosnak lennie, innen tudhatjuk, hogy megérett. Ha teljesen összenyomható vagy kőkemény, akkor – még vagy már – nem jó. Utolsó lépésként pedig rázzunk meg párat: a friss gesztenye teljesen kitölti a héját, így nincs hangja, ám az, ami régebbi, már elkezdett zsugorodni, ezért zörgő hangot ad.

Hogyan tároljuk?

Hogy a megvásárolt gesztenye a lehető legtovább friss maradjon, papírzacskóban tároljuk. A zacskót ne zárjuk le, hogy szellőzni tudjon – így elkerülhető a penészesedés –, és megmosni is elég lesz majd akkor, amikor felhasználjuk. Hűvös helyen, akár a hűtőszekrény zöldségtároló rekeszében is tárolhatjuk, így akár három hétig is eltartható.

Hogyan a legegyszerűbb megpucolni?

A gesztenye legnépszerűbb és talán legrégebbi elkészítési módja a sütés – sült gesztenyét már a 16. században is árultak Róma utcáin. Tény és való, hogy isteni nassolnivaló, a héjjal való küzdelem azonban rémálommá teheti a fogyasztását. Vagyis rémálom lehet annak, aki nem ismeri a trükkjét!

Fotó: Getty Images

• A megmosott gesztenyéket tegyük vágódeszkára, és egy éles késsel ejtsünk rajtuk X alakú bevágást, ezután áztassuk be őket két-három órára. (Az áztatással a kukacos szemeket is kiszűrhejtük!)
• Áztatás után rendezgessük el a gesztenyéket egy tepsiben, majd 220 fokra előmelegített sütőben süssük őket fél órán át, vagy amíg szép színük nem lesz. (Ha kifejezetten puhán szeretjük a gesztenyét, érdemes a sütő aljára egy másik tepsit helyezni, benne kétujjnyi vízzel.)
• A megsült gesztenyéket tegyük konyharuhával bélelt tálba, és rögtön bugyoláljuk is bele – a távozó pára még inkább elősegíti a puhulást és a könnyű pucolást.
• Amint a gesztenyék olyan hőmérsékletűre hűltek, hogy már biztonsággal megfoghatók, kezdjük el a pucolást, ugyanis ha teljesen kihűlnek, sokkal izzasztóbb dolgunk lesz.
• Sütőben sütés helyett elkészíthetjük mikrohullámú sütőben is, így a sütési idő hat-nyolc percre rövidül.

Kiemelt kép: Getty Images