Az utóbbi időben ismét egyre többen fedezik fel a növények gyógyító erejét, a baj viszont az, hogy sokszor egyből át is esünk a ló túlsó oldalára: olyan csodás hatásokat is tulajdonítunk egyes növényeknek, kivonatoknak vagy teáknak, amelyeket sem a gyakorlat, sem a tudomány nem tud igazolni.
Éppen ezért különösen fontos, hogy minél többet beszéljünk a természetben előforduló gyógyhatású anyagokról, de az is, hogy amikor ezek lehetséges hatásairól van szó, maradjunk a tudományosan megkérdőjelezhetetlen állításoknál. Manapság egyre nagyobb értéke van minden olyan információnak, aminek a segítségével természetes módon és/vagy olcsón óvhatjuk az egészségünket. Nos fahéj a legtöbb háztartásban mindig van otthon, ráadásul az ünnepek közeledtével egyre gyakrabban is szerepel ételeinkben, hiszen kultúránkban az ősz és a tél ízeihez kapcsoljuk elsősorban. Ideje tehát levenni a polcról, és miközben fahéjas tejes kávénkat kortyoljuk, lássuk, mit kell tudni ennek a finom és illatos fűszernek az egészségvédő hatásairól!
Mi a fahéj?
Kezdjük a legelején: a fahéj egy fűszer, melyet a hazai konyhában elsősorban édességek ízesítésére használunk, de amit a világ számos más táján akár húsos fogásokban is előszeretettel alkalmaznak.
Kapcsolódó
Lajos Mari konyhája: Fahéj
A fahéjat a tudományosan Cinnamomum néven ismert fák (a babérféléken belüli család, melybe a fahéj különböző fajtái mellett például a kámfor is beletartozik) belső kérgéből állítják elő, és emberemlékezet, de legalábbis az Egyiptomi Birodalom óta használják ételek összetevőiként és gyógyhatású szerként is. Bár régebben ritka és értékes kincsnek számított, ma már megfizethető és széles körben elérhető fűszerről van szó, amit egészben vagy porítva is beszerezhetünk.
A fahéjnak két fő fajtája van. Az egyik, a nemesebb az úgynevezett ceyloni fahéj, amit „valódi” fahéjnak is neveznek, a másik pedig az úgynevezett kínai fahéj, ami elterjedtebb, bár valamivel alacsonyabb beltartalmi értékű fajta. A fahéjat a fahéjfák szárának levágásával állítják elő, ezután a belső kérgüket lehántják és szárítják. Száradás közben ezek a hántolt kéregdarabok tekerccsé kunkorodnak, és így jönnek létre a fahájrudak, amiket egyben is belefőznek egyes ételekbe, italokba, de használják porítva és reszelve is. A fahéj jellegzetes illata és íze a benne lévő olajos résznek köszönhető, amely egy illékony és illatos fahéjaldehid-vegyületet tartalmaz. A tudósok úgy vélik, hogy ez a vegyület felelős a fahéj egészségre és anyagcserére gyakorolt kiemelkedő hatásainak nagy részéért. Mutatjuk, melyek ezek!
Zabkása, gyömölcs és fahéj: nagyszerű és egészséges trió (Fotó: Getty Images)
1. Csurig antioxidánsokkal
Jó ideje tudjuk, hogy az antioxidánsok megvédik a szervezetet a szabad gyökök által okozott oxidatív károsodástól, az viszont sokaknak újdonság lehet, hogy a fahéj tele van erős antioxidánsokkal, köztük például úgynevezett polifenolokkal. Pedig így van: tanulmányok igazolják, hogy a fahéj rendszeres fogyasztása kifejezetten emeli a szervezet antioxidáns-szintjét! Az antioxidánsokról az elmúlt évtizedekben sokat hallottunk, mivel ezek az anyagok nagyon erős egészségvédő hatással rendelkeznek és ma már tudjuk, hogy szerepük lehet például a szervezet gyulladásos folyamatainak szabályozásában, és segíthetnek felvenni a harcot a rákot okozó szabad gyökökkel szemben is. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy fahéjjal gyógyítható minden, a testünkben zajló gyulladás, azt viszont igen, hogy ennek a fűszernek a nagyvonalúbb alkalmazása segítséget jelenthet az egészségmegőrzésben, és hogy ezt immár szakirodalmi adatok is alátámasztják.
2. Szívbetegségek ellen
Megint csak szerteágazó tudományos kutatások hozták összefüggésbe a fahéjat a szívbetegségek kockázatának csökkentésével, ez pedig már csak azért is óriási dolog, mert a különböző szívbetegségek világszerte vezető halálozási okként jelennek meg.
Egy a témába vágó kutatás szerint legalább 1,5 gramm, azaz körülbelül 3/4 teáskanál fahéj napi fogyasztása képes csökkenteni a trigliceridek, az összkoleszterin, az LDL (rossz koleszterin) és a vércukor szintjét az anyagcsere-betegségben szenvedő embereknél. Egy másik, 13 tanulmányt vizsgáló áttekintés szintén megállapította, hogy a fahéj képes csökkenteni a triglicerid- és az összkoleszterinszintet, amelyek a szívbetegségek kockázati tényezői, és amelyek a tévhitekkel ellentétben egyáltalán nem csak túlsúlyos embereknek, vagy egészségtelenül táplálkozóknak jelenthetnek problémát, hanem – ezt tapasztalatból tudom, mert mindig magas a koleszterinem – a magamfajta többé-kevésbé jól evő, átlagos testalkatú nő számára is. A fahéjról ráadásul azt is kimutatták, hogy csökkenti a vérnyomást, feltéve, ha 8 héten keresztül következetesen fogyasztják.
Persze azért ne kiskanállal együk, mert már egy mokkáskanálnyi fahéjat bekapva is tüsszentőrohamot kaphatunk. Háromnegyed kanálnyi mennyiséget ugyanakkor kényelmesen elhasználunk, ha reggeli zabkásánkat és kapucsínóinkat is fahéjjal tesszük még élvezetesebbé, plusz előny, hogy így cukorból is kevesebbet használunk majd.
3. Jót tesz a cukoranyagcserének
Az inzulin az egyik legfontosabb hormon a szervezetünkben, amely szabályozza az anyagcserét és az energiafelhasználást, illetve nélkülözhetetlen a vércukor véráramból a sejtekbe történő szállításához is. Úgy tűnik ezért, hogy a fahéjban lévő hatóanyagoknak kiemelkedő szerepük lehet cukorbetegség, illetve az inzulinrezisztancia kezelésében is, ezek a betegségek pedig egyre több embert érintenek világszerte. Bár még további vizsgálatokra van szükség, egyes tanulmányok szerint az inzulinérzékenység növelésével a fahéj csökkentheti a vércukorszintet és támogathatja a jobb vércukorszint-szabályozást is, emellett pedig bizonyítottan csökkenti az étkezés után a véráramba kerülő cukor mennyiségét és segíthet csökkenteni az éhomi vércukorszintet is.
„Jótékonyan hat az emésztőszervekre, a szív- és érrendszerre, valamint a vércukorszintre is. Remek étrend-kiegészítő, ami segít a fogyásban, szépíti a bőrt és rengeteg vitamint, valamint ásványi anyagot tartalmaz. Többek között kalcium, mangán, A- és K-vitamin található benne, de rosttartalma is jelentős.” – írtuk egy korábbi cikkünkben, és tényleg: akármennyire is az egészségről van most szó, ne feledkezzünk meg a fahéj szépségünket ápoló tulajdonságairól sem.
Forró csokinkat vagy kávénkat is ízesíthetjük fahéjjal (Fotó: Getty Images)
4. Neurodegeneratív betegségek ellen
Neurodegeneratív betegségeknek nevezzük azokat a betegségeket, melyek az idegsejtek szerkezetének vagy funkciójának fokozatos elvesztésével járnak. A legismertebbek és legrettegettebbek az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór, és az a jó hírünk, hogy a fahéj rendszeres fogyasztása még ezekre a félelmetes betegségekre is jótékony hatást gyakorolhat. Úgy tűnik ugyanis, hogy a fahéjban található egyes vegyületek gátolják a tau nevű fehérje felhalmozódását az agyban, ami egyébként az Alzheimer-kór egyik velejárója. Egy 2014-es, Parkinson-kóros egereken végzett vizsgálatban pedig szintén a fahéj segített megvédeni az idegsejteket, azzal, hogy normalizálta a neurotranszmitter-szinteket, és javította a motoros funkciókat. Az egereken végzett kísérletek eredményeit természetesen hiba lenne egy az egyben emberekre vonatkoztatni, a kutatási eredmények azonban ezzel együtt is bíztatóak.
5. Mi van a rákkal?
A fahéj hatásait széles körben vizsgálták a rák megelőzése és kezelése kapcsán, elsősorban antioxidáns hatásai miatt. Bár az eddigi vizsgálatok laboratóriumi tesztekre és állítkísérletekre korlátozódtak, nagyon ígéretesek, mert úgy tűnik, hogy egyes fahéjkivonatok segíthetnek a rákos sejtek elpusztításában. Laborvizsgálatok alapján ugyanis a fahéj hatóanyagai lassítják a daganatok növekedését, rontják azok vérellátását, és így közvetve sejthalálhoz vezethetnek. Egy petefészekrákos egereken végzett vizsgálat megállapította, hogy a fahéjaldehid képes blokkolni bizonyos, a rák növekedésében szerepet játszó fehérjék kifejeződését.
6. Baktérium, gomba és vírus ellen
Kutatási adatok igazolják, hogy a fahéj egyik fő aktív összetevője, a fahéjaldehid jótékonyan hathat különböző fertőzések ellen, ezáltal a fahéjolaj segíthet elpusztítani bizonyos légúti fertőzéseket okozó gombákat, továbbá gátolja bizonyos baktériumok, köztük a lisztéria és a szalmonella növekedését is. A fahéj jótékony hatásait a fogápolásban is kihasználhatjuk, mert szintén kutatási adatokból derült ki, hogy antimikrobiális hatása segíthet a fogszuvasodás megelőzésében és a rossz lehelet csökkentésében is.
A fahéj emellett segíthet az egyes vírusos megbetegedések legyőzésében is: a kínai fahéjból kivont hatóanyagok például nagyon jól szerepeltek a HÍV vírus, az influenza és a Dengue-láz ellenében is.
És akkor?
Egyrészt örüljünk, hogy van jó hír is a nap alatt: ki gondolta volna, hogy egyik gyakori fűszerünk, almalevesünk, szilvás gombócunk vagy épp forralt borunk egyik alapvető ízesítője ennyi területen segítheti az egészségmegőrzést, nem igaz? Másrészt legyünk persze óvatosak: a tudomány eredményei egzaktak, azaz nem jelentenek mást, se kevesebbet, se többet annál, amik. Ha egerek petefészekrákját sikerült kezelni fahéj segítségével, az bár nagyon ígéretes fejlemény, nem jelent mást, mint hogy ezeknek az apró emlősöknek ezen betegségében, az adott körülmények között hasznos volt a fahéj alkalmazása. Harmadrészt pedig; vessük össze ezt a két információt, és fordítsuk a saját javunkra: adott egy könnyen hozzáférhető, olcsón beszerezhető fűszer, ami finom is, és amit egyébként is szívesen használunk a konyhában. Vannak híreink arról, hogy ez a fűszer jót tehet az egészségünknek. Ne reméljünk tőle csodás gyógyulást, de ne is múljon rajtunk, szórjuk, ahová csak lehet.
Kiemelt kép: Getty Images
