Buborékos italok a világ minden tájáról származhatnak, azonban a készítés helyétől, a szőlőfajtától és az előállítási módtól függően más-más nevet viselnek. A klasszikus név, a champagne (ejtsd: sampány) a franciaországi Champagne régióból származó fekete Pinot Noir vagy Meunier szőlőből készült nedűkre használatos, míg a prosecco az olaszországi Veneto régióból származó fehér Glera szőlőből készültekre. A cava is egészen hasonló, csak ez a spanyolországi Katalónia régióból származó spanyol fehér Macabeo, Parellada és Xarel-lo szőlőfajtákból éri el bubis formáját, míg a habzóbor a balatoni régióból származó vörös Juhfark szőlőből készül.

Mióta tilos máshol a champagne név?

Régebb óta, mint gondolnád! A franciák komolyan veszik a champagne-t, és még komolyabban azt, hogy ki használhatja azt: az 1891-es madridi szerződés óta kizárólag az észak-francia tartományban készült pezsgőkre használhatják. A rendelkezés olyan fontosnak bizonyult, hogy az első világháború után az antanthatalmak és Németország között megkötött versailles-i békeszerződés 274. cikkelyében is megerősítették: ez a borok és szeszes italok tekintetében szabályozza a regionális megnevezések jogát. Azért emelték be a szerződésbe, mert a Franciaország észak-keleti részén fekvő Champagne régiót feldúlták a háborúk, és attól tartottak, hogy külföldi versenytársak léphetnek be a piacra.

Itt készül például eredeti champagne: Mesnil sur Oger, Champagne, Franciaország (Fotó: Getty Images)

A magyar pezsgő

Az egyik legkorábban ismert, megmaradt nyoma a pezsgő készítéséről Zala vármegyéből származik, mégpedig Sümeg város környékéből. A dunántúli nemes barkóczi Rosty család sarja, barkóczi Rosty Lajos (1769–1839), nyugalmazott cs. kir. kapitány, sümegi lakos, a franciaországi Champagne vidékén a pezsgő ital készítését tanulmányozta, majd az 1800-as évek legelején ez irányú kísérleteit már Sümegen folytatta. Sümegen már 1806-ban két pezsgős pince működött: a Rosty és a Bajomi pince. A szót, mármint a pezsgőt pedig gróf Széchenyi István alkotta, aki a Hitel című munkájában elsőként nevezte a franciák champagne-át így. A magyar pezsgők többsége mostanra az Etyek-Buda borrégióból származik. Több márkánál is találkozhatunk a hagyományos módszerrel előállított fajtával: ilyenek például a Törley magasabb árfekvésű palackjai, a Francois, vagy éppen a Kreinbacher pezsgői. A klasszikus pezsgő intenzív aromákkal és ízekkel rendelkezik, amelyek ideálisak gazdag ízvilágú ételek, például libamáj vagy étcsokoládés desszertek párosításához. 

A pezsgőnek van alkoholmentes változata, és még finom is! 

Igen, tudjuk, most arra gondolsz, alkohol nélkül mit sem ér ez az ital, de hidd el, egész jó, és igenis emelheti a pillanat fényét egy „alkoholmentes pezsgő”! Nem, nem az epres és almás gyerekpezsire gondolunk, ez egy igazi különlegesség, amelynek alapját valódi bor adja. A nedűt speciális vákuum technológia segítségével alkoholmentesítik, így nyeri el a pezsgők íz- és zamatvilágát hordozó végső állapotát. A végeredmény egy olyan magas minőségű buborékos ital, amely akkor jön jól, ha bármilyen okból nem fogyaszthatunk alkoholt. De azoknak is szól, akik egyszerűen nem szeretik az alkoholt. Így pedig tuti senki nem marad ki az ünneplésből, bátran és bármilyen körülmények között koccinthatunk a többiekkel! (És egyre népszerűbb is: idén novemberben például a Törley Alkoholmenteséből több, mint a tavalyi duplája kelt el, és hol volt még akkor a szilveszteri dömping!)

Miért buborékos? És miért lő ki a dugó?

Jöhet egy kis kémia? Nyugi, ez kellemes. A pezsgő tehát erjed, eközben az élesztőgombák szétbontják a cukormolekulákat, kivonják belőlük az energiát, ennek az egész fOlyamatnak a végén pedig alkohol és szén-dioxidot termelődik. És ebből keletkezik a pezsgőben a buborék. Hogy ebből kellő mennyiség legyen, kétszer kell elvégezni az erjesztési folyamatot. Ezt követően palackozzák a pezsgőt, majd lezárják azt. Emiatt aztán a szén-dioxid feloldódik az italban (elvégre nem tud távozni az üvegből). Ennek köszönhetően a palackban lévő nyomás nagyjából háromszorosa lesz annak, mint amit egy gumiabroncsban szokás mérni – emiatt lő ki a dugó bontáskor.

Automobil 1912-ből (Fotó: Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Témagyűjtemény / Vértes Vilmos István gyűjteménye)

Magyarország első autóbalesetének köze volt a pezsgőhöz – na de nem úgy!

A világhírű pezsgőgyárosról, a magyar pezsgő egyik atyjáról sok mindent lehet tudni a fennmaradt dokumentumoknak köszönhetően. Az egyik legkevésbé ismert tény vele kapcsolatban, hogy gépjárművével ő okozott először balesetet Magyarországon, méghozzá a fővárosi Rákóczi úton, ahol egy utcaseprő végezte napi tevékenységét. Hozzá volt szokva, hogy a lovasszekerek kitérnek, és nem gázolják el, ezért óvatlanul lelépett az akkoriban szokatlan, 20 km/óra sebességgel érkező automobil elé, ami fellökte. Szerencsére az utcaseprőnek nem lett komolyabb baja, így Törley lovagiasan három napi bérével kárpótolta az elszenvedett tortúra miatt. Ezzel békésen lezárult az ügy, hiszen ekkortájt a KRESZ és erre vonatkozó jogszabályok még nem is léteztek. A pezsgőgyárosról érdemes még tudni, hogy a minél gyorsabb és biztosabb áruszállításhoz elsőként vásárolt teherautókat Magyarországon, s alapító tagja lett a Királyi Magyar Automobil Klubnak is, amelynek később alelnöke is lett.

Ki issza a legtöbb pezsgőt a világon?

Az alkoholizmus természetesen igen komoly probléma nemcsak Magyarországon, de az egész világban (ráadásul sokszor halálos kimenetelű sérülések is köthetőek hozzá). Az alkohol az egyik legerősebb kábítószer, ám néhány kevésbé káros társához képest mégis legális, kulturálisan erősen kötődünk hozzá. (Nem lehet tehát eléggé hangsúlyozni, hogy fogyasszuk mértékkel, ha pedig úgy érezzük, gond van, keressünk fel szakembert. Egy szakértő szerint pedig ennyire egyszerű rájönni, hogy van-e hajlamunk erre a betegségre.) 
Magyarországon egyébként évente több mint 20 millió palack pezsgőt bontunk fel, ezzel a mennyiséggel pedig épp, hogy kiszorulunk az első tíz nemzet toplistájáról. A fejenkénti pezsgőfogyasztás csúcstartói a belgák, akik több mint 4 liter pezsgőt isznak évente. Őket követik a németek, a franciák, a svájciak, az ausztrálok, az olaszok, és az oroszok. Ezután jönnek a magyarok, a britek, majd a spanyolok. Soknak tűnik? nagyon nem az: csak borból átlagosan 20-25 liter/fő a magyarok fogyasztása.

Észtországban imádják a magyar pezsgőt! 

A Törley egyik legfontosabb külpiaci partnere Észtország, ahol nagyságrendileg milliós tételben fogy a Törley pezsgő – ez azért is megdöbbentő, mert egy mindössze 1,3 milliós lakosságú országról van szó. A szomszédos skandináv országokban is tisztában vannak az észtek kitűnő ízlésével, ezért sokszor, amikor Észtországba látogatnak, Törley pezsgőt is visznek haza magukkal, mert persze ott kedvezőbb áron juthatnak hozzá a hazai Monopolium által meghatározott árakhoz képest. De, hogy ne csak Európát említsük, Vietnámban és Nigériában is ismerik a magyar pezsgőket! 

Kiemelt kép: Getty Images