Hétköznapi ebédhez, vacsorához vagy szombati lazuláshoz kevés jobb gasztronómiai aláfestést tudok, mint egy kínai-orosz szerelemből épp a magyar fővárosban született bisztrót, a Zhu & Co-t, ahol izgalmas, különleges, a magyar ínynek mégis kedves finomságok készülnek frissen, és barátságos áron. Új sorozatunkban szeretnivaló vendéglátóhelyeket ajánlunk olvasóinknak.
Kínai, orosz, magyar batyuk
A Zhu & Co kirakata nem hivalkodó, az ember mégis odakapja a fejét, ha az üzlet előtt sétál el, benézve ugyanis közvetlen közelről belátni az apró étterem parányi konyhájába, ahol délelőttől estig készülnek a finomságok. Az étlap is éppen ilyen őszinte. Rövid, gyorsan át lehet futni, semmi tétova böngészés, hogy na ez vajon micsoda. Húsos, halas/rákos, illetve vegetáriánus töltelékkel készült kis batyuk, ízes levesek, még apróbb tasakokkal töltve, két-három féle fermentált vagy langyos saláta és 1-2 desszert kínálja magát, de így sincs hiányérzet, mert a street-food bisztró üzembiztosan hozza a gazdái által megfogalmazott vállalást. Nem kínainak hazudott, hanem valóban autentikus, ugyanakkor magyarul is érthető ételeket adnak, ahogy ők mondják: olyat,
amit a mamád főzne, ha kínai lenne.
És tényleg a mama: valóban az egyik tulajdonos, Ji Yicheng szülei készítik az ételeket a hét hat napján, titkos családi receptúra alapján. Mi több, a recept olyan titkos, hogy papíron nem is létezik, Ji édesanyja ugyanis érzésből készíti a batyukat, éppúgy, mint otthon.
Ji szülei még a 90-es években érkeztek Magyarországra Kína egy déli, tengerparti városából, Wenzhouból. Nem voltak egyedül. Jitől megtudtam hogy (bár ő egészen 13 éves koráig nem jött szülei után, nagymamája mellett nőtt fel) ebben az időszakban nagyon sokan érkeztek hozzánk Kína déli részéről. A legtöbben a kereskedelemben kezdtek dolgozni, mert Budapest egyfajta kaput jelentett az európai piacra betörni kívánó vállalkozásoknak, és Ji szülei is ezzel kezdtek, később viszont tofukészítésre álltak át, budapesti kínai éttermeknek és a kőbányai piacra szállítottak. Ji kamaszként érkezett Budapestre, ahol magyar iskolába kezdett járni, hamar beilleszkedett, és ma már viccesen úgy fogalmaz, hogy olyan, mint a banán: kívül sárga, belül fehér, hiszen tökéletesen beszél magyarul, és sokkal jobban eligazodik az itteni viszonyok között, mint a szülei. A bisztró üzemeltetése mellett fodrászként és nemzetiségi tévéműsor bemondójaként is dolgozik.
Másával, a Zhu & Co másik tulajdonosával, akivel nem mellesleg egy párt is alkotnak, épp utóbbi szerepében ismerkedett meg: ő a kínai, Mása az orosz híradót vezette, amikor találkoztak. Mása orosz származású, a moszkvai egyetemen kezdett magyart tanulni, beleszeretett Magyarországba és a magyar emberekbe, végül hozzánk is költözött. A bisztró mellett gasztroséták vezetésével és újságírással is foglalkozik, a nem mindennapi párost pedig nemcsak kedvességük, humoruk, de az ételek szeretete is összeköti. Ketten szinte ez egész országot bejárták egy-egy jó étel után kutatva, majd majdnem napra pontosan két éve meg is nyitották saját helyüket, a malacos tematikára épülő Zhu & Co-t, ahol azóta több mint 250 000 batyu készült el.
Mi van a batyuban?
Hogy miért pont malac? A Zhu kínaiul malacot jelent, a kicsi Zhu pedig (azaz malackám) Kínában olyan szerelmes becézés, mint nálunk a nyuszikám vagy a husikám. Mása Jinek adott beceneve így brand lett, a parányi éttermet pedig ma mindenféle malacok díszítik. Malacorr formájú neon, orosz kerámiamalacka, plüss és fa disznók mindenfelé, és persze sertésből készült ételek a tányérokon.
A sertés az ételekben nem csak dizájnelem, hiszen Másáék az étlap kialakításánál több dologra is figyeltek. Egyrészt biztosak voltak benne, hogy nem szeretnék a kínai büfék magyarosra fazonírozott ételeit kínálni, vagy csak azért csirkét adni, mert azt itthon sokan szeretik. Abban is biztosak voltak viszont, hogy elriasztani sem szeretnének senkit itthon még nehezen értelmezhető ételekkel és alapanyagokkal. Az étlapon így végül kevés, de tökéletesen autentikus fűszerezésű és elkészítési módú étel van, ami mit ad isten a magyar szájízhez is nagyon passzol. Arról, hogy miért is nincs olyan távol egymástól az ősi magyar konyha és a kínai, és hogy előbbiben is mindennapos volt egy időben például a gyömbér, korábbi cikkünkben már írtunk.
Arról pedig Ji világosított fel, hogy a városban lépten-nyomon az utunkba akadó kínai büfékben miért épp úgy főznek, ahogy.
Megtudtam, hogy bár a kínai konyha már csak az ország óriási méretei miatt is hihetetlenül változatos, egyes régiókban rengeteg tengeri ételt fogyasztanak, máshol inkább zöldségalapon főznek, van, ahol tüzesen fűszereznek, máshol sokkal szolidabb, de komplex ízek ismertek, világszerte a szecsuáni konyhával azonosítják az ország gasztronómiáját. Ez az ugyanis, amit a legjobban lehet körvonalazni és marketingelni is: erős, izgalmas, csípős ízek, nagyon határozott karakterrel. A rendszerváltás idején itthon nyitó büfék is innen próbáltak indítani, hamar azzal szembesültek viszont, hogy megfelelő alapanyaghoz nehéz és drága hozzájutni, és hogy a magyarok nem eszik olyan forrón a kását, se olyan csípősen a tésztaételeket. Készszerből alakult ki tehát az a sajátos, olcsó büfékonyha, ami legalább annyira nem magyar, mint amennyire nem kínai, és aminek a legjellegzetesebb ismertetőjele az alacsonyabb minőség.
A Zhu & Co-ban viszont nincs illatos omlós csirke vagy nyolc kincs mártás, de még szecsuáni csirke sem.
A monofood (azaz egy speciális ételtípusra specializálódott) bisztró jellegzetes étele a töltött batyu. Ez a forma Jiék szülővárosában nagyon kedvelt, igaz, ott inkább ünnepi étel, amit végtelen változatosságban készítenek, töltenek hússal, hallal, rákkal, különféle zöldséggel. A búzalisztből készült nyújtott tésztát párolják-pirítják, a végeredmény pedig egy kívül ropogós, mégis rugalmas, töltött tésztabatyu, amit jó sós szójaszószba lehet mártogatni, és ami mellé valamilyen izgalmas saláta dukál.
Az ételeket Ji születi készítik: amikor a házi tofukészítést elsodorta a nagyipar, valamit tenni kellett. Nemcsak egzisztenciális okokból, de azért is, mert Ji szülei egyszerűen nem bírták a tétlenséget. Így esett, hogy Mása és Ji kitalálták a bisztrót, ahol egyből le is tudták kötni a két szülő aktív vegyértékeit. Először csak Ji édesanyja főzött, közben viszont édesapja is megtanulta, amit kellett, a konyhát így ma ketten viszik, és nagyon élvezik, hogy tartalmasan telnek a napjaik, miközben Mása és Ji az üzlet dolgainak intézése mellett civil foglalkozásaikat is űzik.
Izgalmas, mégis közérthető batyuk
Én pedig nagyon örülök, hogy ilyen kedves helyek is vannak a városban. Ottjártamkor egy batyuválogatást kóstoltam, a hatos adagban két eltérő fűszerezésű sertéshúsos, két zöldséges, egy gombás és egy rákos batyu volt, és persze kértem a netes visszajelzésekben égig magasztalt karalábésalátából is. Nagyon nekem való falatokat kaptam. Nemcsak, mert ezeket a kis tasakokat még én is meg tudom fogni pálcikával (semmi pánik, adnak villát, ha kérünk), de azért is, mert a gombócok pont annyira voltak különleges fűszerezésűek (mindegyikben van például osztrigaszósz) hogy azért még kellemesen ismerősek is legyenek. Semmi durva csípősség vagy fura állag, az abszolút gyerekbarát táskákban nagyon jól érezni a hozzávalók eredeti ízét, amit épp csak kiemelnek a hozzájuk adott ízesítők. A húsos batyuk natúr színűek, a zöldségeset spenóttal, a gombásat céklával, a rákosat tintahaltintával színezik, a kis csomagok ezért olyan jól néznek ki, hogy hirtelen nem is tudtam, vagány bisztróban, vagy két osztállyal feljebb vagyok. A karalábésaláta pedig tényleg szuper: friss, ropogós, és a szemnek is kellemes, hiszen a kínai konyha minden érzékünkre szeretne hatni.
Arról, hogy mi mindent tartogat a kínai konyha azoknak, akik mernek a batyuknál messzebb is megérkezni, szintén sokat megtudhatunk a Zhu & Co-ban, ahol rendszeresen szerveznek tematikus vacsorákat, ahol a dél-kínai konyha különlegességeiből egy jóval mélyebb merítést kaphatunk. Itt már a kevésbé közérthető, de helyben szintén nagyon kedvelt tengeri fogások vagy szokatlan ételkészítési módok is helyet kapnak, a fogások érdekességeiről, a hozzájuk kapcsolódó szokásokról pedig Másáék mesélnek, érdemes lehet figyelni a soron következő időpontokat. De akár egy gyors munkanapi ebédre ugrunk be, akár egy tematikus vacsorára sikerül helyet foglalnunk, a Zhu & Co-ban jó ételekkel és végtelenül kedves vendéglátással és sok-sok malaccal találkozunk.
- Ár/érték arány: 5
- Lokáció: 4,5
- Hangulat/kiszolgálás: 5
Kiemelt kép: Ji és Mása a Zhu & Co bejárata előtt – Emil Chalhoub
