A joghurtok probiotikumokat, vagyis olyan baktériumokat tartalmaznak, amelyek jót tesznek az emésztésnek. Ha tehát a bélrendszer egészségéről van szó, akkor vajon a cukormentes natúr görög joghurtnak ugyanaz lenne a hatása, mint a karamellás-cukros desszertjoghurtnak vagy a tejmentes joghurtoknak? Bár a témában az Everyday Health-nek nyilatkozó szakértők szerint minden joghurtnak helye van az étrendünkben, nem mindegy, hogy mit igényel a szervezetünk, ha bélrendszerünk egészségéről van szó. Lássuk, milyen joghurtok a legegészségesebbek! Számítanak-e olyan dolgok, mint a cukortartalom, a zsírtartalom vagy más összetevők?
Mi a helyzet a probiotikumokkal?
Ha a joghurtok és az emésztőrendszer kapcsolatáról van szó, mindenképp szót kell ejtenünk a probiotikumokról. Ezek a természetben előforduló jó baktériumok és élesztőgombák ugyanis fenntartják, illetve helyreállítják a bélflóra egyensúlyát és támogatják az immunrendszer megfelelő működését. Viszont, amikor arról van szó, hogy melyik joghurtot vegyük le a polcról, jó ha rendelkezünk egy egészséges adat szkepticizmussal Liping Zhao, a New Brunswick-i Rutgers Egyetem mikrobiológia professzora szerint. „Ne felejtsük el, hogy a kutatók még mindig nem tudták egyértelműen bizonyítani, hogy a probiotikumok hasznosak-e” – hangsúlyozta a professzor.
Bár a joghurtban van probiotikum, és több fehérjét és kalciumot is tartalmaz, mint a tej, a szervezetnek a mikrobiom táplálásához ennél több tápanyagra van szüksége. Itt jönnek képbe a prebiotikumok. Mindy Haar, dietetikus és a New York Institute of Technology’s School of Health Professions professzora szerint a probiotikumok építőkövei a prebiotikumok, amelyek a magas rosttartalmú élelmiszerekben, például a teljes kiőrlésű gabonákban találhatók. Ez teszi lehetővé a bél számára, hogy probiotikumokat termeljen.
Van még egy fogalom amit a joghurtok kapcsán mindenképp tisztáznunk kell. A joghurtok között ugyanis megkülönböztetünk élőflórás és nem élőflórás termékeket. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének honlapján fellelhető információk szerint
attól, hogy a joghurton az élőflórás feliratot olvashatjuk, az még nem garancia arra, hogy az egyben probiotikus is. Azonban ha a címkén megtaláljuk a probiotikus feliratot, akkor a két alap joghurtkultúrán felül (Streptococcus thermophilus és Lactobacilus bulgaricus tejsav) még további legalább 106/g feletti baktérium található a termékben.
Joghurt cukorral vagy cukor nélkül?
A cukorról köztudott, hogy gyulladáskeltő hatása van, és egyre több kutatás utal arra, hogy a túlzott cukor káros a mikrobiomra, vagyis a szervezetünkben élő baktériumok, vírus és gombák összességére. Mindy Haar szerint viszont még ha hozzáadott cukrot tartalmazó joghurtokat is fogyasztunk, akkor is élvezhetjük a probiotikumok potenciális előnyeit.
A dietetikus azonban továbbra is azt ajánlja, hogy kezdjünk a natúr joghurttal, és magunk adjunk hozzá egy kis cukrot vagy gyümölcsöt, ha nem szeretjük az édesítetlen joghurt ízét. Ha megnézzük az élelmiszerek címkéjén a „hozzáadott cukor” sort, emlékezzünk rá, hogy 20 gramm körülbelül 5 teáskanálnyi cukornak felel meg. Még ha csak egy teáskanálnyi cukrot vagy mézet adunk is a natúr joghurthoz, az is kevesebb, mint az ízesített joghurtokhoz hozzáadott mennyiség.
Magas vagy alacsony zsírtartalmú?
A joghurtban lévő D-vitamin zsírban oldódik, ami azt jelenti, hogy a szervezetünknek szüksége van egy bizonyos szintű zsírtartalomra ahhoz, hogy felszívódhasson – olvasható a The Nutrition Source című szaklapban. Jessica Sylvester táplálkozási szakértő azt ajánlja, hogy olyan joghurtot fogyasszunk, amelyben van zsír, hogy a bevitt D-vitamin teljes mértékben hasznosulhasson.
Sokszor találkozunk a light felirattal, a joghurtoknál ez azonban nem csak az alacsonyabb zsírtartalomra utalhat, hanem a hozzáadott cukor mellőzésére, vagy akár mindkettőre egyszerre. Ezért a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége azt ajánlja, hogy a light joghurtoknál feltétlenül nézzük meg az összetevőket, hogy valóban azt a terméket válasszuk, amit szeretnénk.
Tejmentes és alternatív tejtermékek
Egy kutatás szerint a joghurtban lévő probiotikumok laktáz enzimet termelnek, amely segít lebontani a laktózt. Ez az oka annak, hogy egyes laktózérzékenyek kellemetlenségek nélkül élvezhetik a joghurtot! Ha viszont szervezetünk nem tolerálja a tejtermék alapú joghurtot, a vegán vagy a dió-, szója- és zabalapú joghurtok jó választás lehetnek. Ez esetben is az a legjobb, ha megnézzük a címkét, hogy a joghurt tartalmaz-e probiotikumokat. A Today’s Dietitian szerint a tejmentes joghurtokban található gyakori probiotikus törzsek közé tartozhat a Lactobacillus casei, a Lactobacillus rhamnosus és a Bifidobacterium bifidus.
Ha nem találunk olyan joghurtot, amelyik kedvünkre való, más erjesztett élelmiszerek, például a kimchi, a savanyú káposzta, a miso vagy a kombucha is tartalmaznak probiotikumokat, és a joghurtokhoz hasonlóan fokozhatják a bélrendszer egészségét.
Kiemelt kép: Getty Images
