- Az ételekkel kapcsolatos sznobériát szerencsére egyre inkább meghaladjuk.
- Nem kell a legkülönlegesebb francia kreációk helyes kiejtésével bajlódni, de a rendszeresen rendelt/fogyasztott ételek nevével jó tisztában lenni.
- Van pár alapanyag és fogás, amit sokan, sokféleképp ejtünk ki és többnyire mind rosszul.
Nem vagyunk könnyű helyzetben. Bár szeretjük azt gondolni, hogy a magyar konyha világhírű (és tény, hogy sok olyan fogásunk van, amit ittjártukkor örömmel kóstolnak a külföldiek), az igazság az, hogy a hazai konyhaművészet nem hagyott olyan mély nyomot a világ ízlésén, mint a francia, az olasz konyha vagy a távol-kelet egyes fogásai és eljárásai. Ezzel persze semmi baj nincs, hiszen nem kell külső jóváhagyás ahhoz, hogy az ember a világ legjobb ételének anyukája paprikás csirkéjét vagy nagymamája máglyarakását tartsa. A nehézség inkább abból adódik, hogy nem a világ bajlódik a borsófőzelék szó helyes kiejtésével, hanem mi gnocchi és sorbet rendelésekor.
Ez a cikk semmiképpen nem akar az ítélkezés hangján szólni. Annál is kevésbé, mert külföldi utazáskor bizony nem egyszer előfordult, hogy nekem is megmosolyogták a rendelésem. A legnagyobb derűt például azzal okoztuk, hogy a nem különösebben bonyolult, rumbaba nevű süteményt (formájára utalva) úgy kértük ki, hogy e…un…this…piccola…gomba. Ennél talán még az is elegánsabb lett volna, ha rosszul mondjuk ki, nem igaz?
Na de lássuk, melyek azok az ételek és alapanyagok, amiknek a nevét a legtöbbször, és a legtöbben hibázzuk el!
1. Gnocchi
Kezdjük rögtön egy kifejezetten problémás egyeddel. A kedves kis nudliszerűségeket (amiket én leginkább pesztóval szeretek fogyasztani) sokan gnoccsinak, esetleg nokkinak ejtik,
pedig helyesen „nyokki”!
2. Prosciutto
Egy másik olasz kedvencünk a levegőn szárított, érlelt olasz sonka, amit a legtöbbször akkor kell idehaza a nevén neveznünk, ha a számunkra kívánatos pizzát kell beazonosítanunk. Hallottam már proszkiuttónak és prossiútónak is, és biztos vagyok benne, hogy számtalan fifikás változat létezik meg, de azért jó tudni, hogy helyesen „prosútó” a kiejtése.
3. Croissant
Jöjjön akkor egy francia szó is, ráadásul olyan, ami nap-mint nap elhangzik kávézóban, pékségben, reggelizőben. Csak nem mindig helyesen! Sokunk kedvenc, csupa vaj és csupa levegő péksüteményének nevében ugyanis a té néma. Azaz a szóban forgó finomság nem kroiszánt, kroászant, kroasszant, hanem „kroászan”.
4. Camembert
Hasonló a helyzet a lágy sajtok kapudrogjával is: a tét ebben az esetben sem kell kiejteni, pláne nem kamaNbert-nek ejteni a sajtot. Mondd egyszerűen „kámámber”-nek.
5. Sorbet
Az egyik legfinomabb, tejmentes nyári hűsítőt sokan szeretik, és legalább ennyien szeretik rosszul kiejteni. Két nehézség is van vele. Egyrészt sokszor megint csak tével a végén, mások valami rejtélyes oknál fogva ö-vel szokták kiejteni, így halljuk szörbetnek, sörbetnek is.
Helyesen viszont egészen másképp hangzik, úgy mondják: „szorbé”.
6. Cordon bleu
Amikor először értesültem róla, hogy apukám kedvenc ételében semmiféle gordon és még kevesebb a blu, és hogy ezt a sajtos-sonkás rántott szeletet „kordon blő”-nek kell ejteni, ugyanaz volt a véleményem, mint neked. „Úgy is lehet mondani, csak úgy nincs semmi értelme”. Sokkal egyszerűbb simán legordonozni, vagy sajtsonkának hívni, de ne rajtunk múljon…
7. Jalapeno
Teljesen jogos, hogy amit j-vel írnak, azt mi j-vel is, vagy legfeljebb dzs-vel szeretnénk kiejteni, de ennek a csípős, ízes, sajtkrémmel töltve egészen elragadó paprikának a neve: „halapennyó”.
8. Ratatouille
Csábító, hogy az ember ezt a meglehetősen bonyolult betűhalmazt a francia lecsó kifejezéssel helyettesítse, vagy azt mondja ratatuill, esetleg ratatulle, de valójában „ratatui” a helyes kiejtési mód.
9. Bruschetta
Kevés finomabb dolgot tudok elképzelni, mint egy friss paradicsommal bőven megrakott, ropogós brusetta. Vagy brusketta? Esetleg brucsetta? Egyik sem, helyesen „bruszketta”. Viszont tényleg nagyon jó tud lenni.
10. Ciabatta
Jó, ettől aztán tényleg ketté fog állni a füled. Ez a kedves kis péksütemény se nem cibatta, se nem csiabatta, de még csak nem is csibatta, hanem: csabatta!!! Hát hallottak már ilyet?
A legfinomabb ételek élvezetéhez nem létfontosságú, hogy tökéletesen ejtsd ki a nevüket, és abban is biztos lehetsz, hogy egy étteremből sem küldenek majd haza (sem itthon, sem külföldön) azért, mert esetleg hibát vétettél a rendelésnél. Legyél ezért te is megértő azokkal, akik külföldiként magyar étel nevét nem ejtik helyesen, vagy az általad már csak presztízsből is helyesen artikulált szavakat vétik el. Az asztal mellett nevetésnek, egymás támogatsának és a jószándékú helyesbítésnek mindig helye van, gúnyolódásnak, megszégyenítésnek, vagy rosszízű élcelődésnek azonban sohasem.
Kiemelt kép: Getty Images