Az első fagylaltok még szó szerint jeges édességek voltak több ezer évvel ezelőtt Kínában, Egyiptomban vagy az ókori Rómában. A magas hegyekből lehozott havat, jeget keverték össze tejjel és gyümölcsökkel, egyfajta luxus édességként.
A ránk maradt feljegyzésekből tudjuk, hogy Néró császár éppúgy rajongott a fagyiért, mint Marco Polo vagy Medici Katalin. Sőt Hippokrátesz még a betegeinek is ajánlotta gyógyírként (ezt újra bevezethetnénk napjainkban is).
A fagyihoz kell egy jó hűtő
Ám a széleskörű elterjedésre az 1700-as évekig kellett várni, egész egyszerűen azért, mert nem lehetett messze szállítani a helytől, ahol hűtötték. Ahogy a nagyobb jégtömböket egyre több jégverembe eljuttatták, úgy terjedt a fagylalt is, de elkészítése pont emiatt elég bonyolult és fáradságos művelet volt.
A fagyi az elektromos fagyasztók, fagylaltos ládák miatt vált hordozhatóvá és jutott el minden szegletébe a világnak.
Az ára a 19. század közepén lett széles rétegek számára mefizethető, mégpedig Angliában, amikor is a svájci emigráns Carlo Gatti 1851-ben felállította az első fagyis standot a londoni Charing Cross pályaudvar előtt. Egy pennyért adott egy nagy gombócnyi hideg édességet. Ezután a fagylalt sokáig megfizethető édességnek számított, bár az utóbbi évtizedekben ára ismét az egekbe szökött.
Miből készül a fagyi?
A tej, gyümölcs és jég kombinációja nagyon sokáig tartotta magát. Magyarországon az 1800-as években fehér- vagy börösbort, sőt bizonyos helyeken pezsgőt is adtak hozzá, tovább növelve az élvezeti értékét. Sosem szűkölködött a cukorban, így az álmunk, miszerint a fagyi alanyi jogon járjon minden étkezés mellé, sajnos nem csak anyagilag nem kivitelezhető.
Ma pedig már meg sem kell kérdeznünk a fagyiárustól, mennyire friss a tej, amit a készítésnél használt:
rég sovány tejporból, stabilizáló- és emulgeálószerekból, növényi zsírok hozzáadásával készítik. Ha nem tudunk ellenállni az édességnek, kérjük el az általában az adott fagyi ládájának alján található címkét és olvassuk el az összetevőket. Mire a végére érünk, már rég megérik az elhatározás, hogy ezentúl magunk fogjuk gyártani a házi fagylaltot. Természetesen ez nem minden fagylaltozóra igaz, szép számmal vannak kézműves fagyizók is már, de ne feledjük, az ár nem mindig a minőségről mesél.
Hogy lehet hideg, ha egyszer főzött?
Látszólag ellentmondás feszül a főzött fagylalt nevében, de csak addig, amíg ki nem derül, hogy még a régi szép időkben nem porokból keverték az édességet, hanem valóban főzni kellett. Ehhez tojássárgájákat főztek fel tejjel és cukorral, és az így kapott krémet ízesítették külfönféle módokon, kakaóporral, vaníliával, citrommal és még sorolhatnánk.
A kihűlt krémet fagylaltkészítő gép forgatta és hűtötte. Ha főleg gyümölcsöt adtak az elegyhez, azt gyümölcsfagylaltnak, ha inkább több tejet, azt krémfagylaltnak nevezték. Nagy nyári melegekben pont emiatt kellett vigyázni a főzött fagyival, mert az esetlegesen nyersen maradt tojásban gyorsan szaporodtak a baktériumok.
Mi a különbség a fagyi és a jégkrém között?
Mára már csak néhány helyen hirdetik a főzött fagyit, a legtöbb hideg édesség porokból készül, vagy minőségi alapanyagokból, de főzés nélkül (ilyen az olasz gelato is). A tejet vagy a tejszínt joghurttal, növényi italokkal helyettesíthetik vagy keverhetik, de a banán is remek alapanyag, sok gyümölcsből nagyszerű házi fagylalt is készíthető. Már persze csak akkor, ha nem ragaszkodunk magához az elnevezéshez. A mai, ötszázféle fagyi világában némi eligazodást az elnevezések jelentenének, ha nem használnánk őket folyton egymás szinonimájaként.
„A fagylalt és a jégkrém közötti első és nagyon markáns különbség, hogy a fagylalt vendéglátóipari termék, amely jellemzően a fogyasztás helyszínén készül. A jégkrém csomagolt, szilárd vagy pépes szerkezetű készítmény, amelyet fagyasztott állapotban (legalább mínusz 18 Celsius-fokon) tárolnak, szállítanak és árusítanak” – írta rá cikkében a Nébih Szupermenta.
Az is számít, hány fokon tárolják
A fagyi az a hideg édesség, amit helyben készítenek csomagolás nélkül, és maximum mínusz nyolc fokon tárolják. A jégkrém az, amit máshol, nagyüzemben csomagoltak, és mínusz 18 fokon fagyasztva kerül a boltokba. A jégkrémnél az is követelmény, hogy legalább tíz százaléknyi tejzsírt kell, hogy tartalmazzon, a minőségi fagylalt ennél lehet gazdagabb.
A legjobb a kézműves fagylalt, a szabályok szerint az biztos, hogy nem porból készült.
A fagyasztott joghurtos édességet froyoként árulják, és nagy előnye, hogy alacsonyabb a zsírtartalma. A sorbet-k (ejtsd: szorbé. vagy magyarosan sörbet) kizárólag cukor, víz és gyümölcs hozzáadásával készült jégkrémek, állaguk messze nem olyan krémes, és egészségesebbnek sem mondhatjuk őket, hiszen mára már tudjuk, hogy a cukor legalább annyira káros, mint a zsír.
Azt azért nem árt tudni, hogy sorbet-nek csak a minimum 25 százalékos gyümölcstartalmú készítményeket nevezhetjük, legalábbis hivatalosan. A parféhoz cukrot, tejszínhabot, gyümölcsöket kevernek, míg a jégkása olyan, mint sorbet, csak kevesebb benne a gyümölcs (esetleg csak aromaként, színezékként találjuk meg, nyomokban).
Házi fagylalt
Miután elolvastuk, hányféle mesterséges összetevőből rakják össze a fagyinkat, majd adják el nekünk ötszáz-hatszáz forintért gombócát, nagyon gyorsan rászokunk az élelmiszerboltokban kapható, jóval olcsóbb jégkrémekre, vagy ami még jobb, elkezdünk otthon kísérletezni házi fagyival.
Fagylaltgép segítségével nagyon jó minőségű és állagú fagyit készíthetünk magunknak, de a főzött majd lehűtött krémet is kipróbálhatjuk. A legegészségesebb alternatívát banán és fagyasztott gyümölcsök, illetve egy kis joghurt/tej/növényi ital összeturmixolásával kaphatjuk, ha csak nagyon kevés cukrot adunk hozzá, joggal nevezhetjük egészségesnek is.
Korábban írtunk már arról a nőről is, akinek találmánya elvezetett odáig, hogy széles rétegek számára élvezhető legyen a fagylalt.
Kiemelt kép: Getty Images