Van kerted? Vagy a szomszédodnak? Ha igen, egyáltalán nem lennék meglepve, ha az utóbbi időben felétek is a füge vált volna az egyik leggazdagabb terméshozamú gyümölccsé. Néhány évtizeddel ezelőtt legfeljebb dísznek volt ott egy-két kísérletező kedvű kertjében, mára meg alig tudjuk hova tenni a sok gyümölcsöt. És bár sokan vagyunk, akik frissen, magában is nagyon szeretjük, mivel nem hosszú ideje része a magyar konyhának, sokan nemigen tudják, mit kezdjenek vele. Pedig vétek lenne kidobni.

Az elmúlt években Magyarországon is egyre több helyen találkozhatunk fügével, és a dolog egyértelműen az éghajlatváltozás egyik következménye. A folyamatosan melegedő, és nyaranta egyre szárazabb időjárás, a hosszabb nyarak és az enyhébb telek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a füge – amely korábban inkább mediterrán és közel-keleti növényként volt ismert – mára már mifelénk is egyre gyakoribb látvány a kertekben és a piacokon is. És nemcsak látványnak egyre gyakoribb, de egyre jobban is érzi magát.

Az, hogy egyre többen tudnak saját kertjükben is szüretelni ebből a finomságból, egyrészt öröm, másrészt persze kicsit aggasztó is. A szakemberek legalábbis aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy

a füge egy idő után esetleg kiszoríthat olyan, a hűvösebb klímát kedvelő fákat, mint a cseresznye vagy alma.

Hogy megtörténik-e, és ha igen, mikor, nem tudni. Addig is azt mondjuk, bármennyire is szorongató a klímaváltozás negatív következményeire gondolni, pozitív hozzáállással megpróbálhatjuk a jelenlegi helyzetből kihozni a maximumot. Azaz azzal főzni abból, amink van. Ismerjük meg egy kicsit jobban ezt a gyümölcsöt, aztán nézzünk utána, van-e élet az aszalt fügén túl.

A csodás füge

A füge az egyik legősibb kultúrnövény: már a Biblia is említi, mint a jólét, a béke és a bőség szimbólumát. A füge (az eperfához és a kenyérfához hasonlóan) az eperfafélék családjába tartozik, és a Közel-Keleten, illetve a Földközi-tenger térségében őshonos, noha ma már világszerte termesztik, különösen a melegebb éghajlatú régiókban. A friss fügét ezeken a területeken

gyakran fogyasztják magában vagy sajtokkal, olívaolajjal, illetve mézzel kombinálva.

Szárított formában is nagyon kedvelt, így szintén fogyasztható magában, illetve édességekben, vagy húsok kísérőjeként is megállja a helyét. A füge elképesztően gazdag tápanyagforrás és a közhiedelemmel ellentétben (a tévhit kialakulásban a szárított füge magasabb cukortartalma a ludas) a friss füge viszonylag alacsony kalóriatartalmú, emellett pedig tele van rostokkal és magas az A-vitamin (béta-karotin), K-vitamin és B-vitamin tartalma is. Különösen gazdag kalciumban, magnéziumban, káliumban és vasban.

Füge hatása az egészségre

És hogy ez a sok értékes tápanyag hogyan teszi a fügét az egyik legegészségesebb gyümölccsé? A füge magas rosttartalma segíti az emésztést, megelőzi a székrekedést, és hozzájárul az egészséges bélműködés fenntartásához.

Káliumtartalma segít szabályozni a vérnyomást, míg a benne található oldható rostok segíthetnek csökkenteni a koleszterinszintet; a kettő együtt pedig jótékony hatással van a szív egészségére. Kalciumtartalma hozzájárul a csontok és fogak erősségének fenntartásához is, ami különösen fontos lehet idősebb korban, a csontritkulás megelőzése érdekében.

A füge antioxidánsokban is nagyon gazdag, különösen polifenolokban, amelyek védelmet nyújtanak a sejtkárosodás ellen, csökkentik a gyulladást, és hozzájárulhatnak a krónikus betegségek megelőzéséhez. A füge rostjai segíthetnek stabilizálni a vércukorszintet, így mérsékelhetik a cukorbetegség kockázatát, illetve segíthetik annak kezelését is.

Roskadásig vagy fügével? Főzz, süss belőle valami finomat! (Fotó: Getty Images)

Miért együnk fügét?

A füge csodás egészségvédő tulajdonságai mellett nagyon finom is, nem véletlenül olyan népszerű a nemzetközi konyhában is. Természetes édes íze, jellegzetes, enyhén fűszeres aromája különleges karaktert ad az ételeknek.

Az érett füge fogyasztása ráadásul semmi máshoz nem hasonlítható élmény: a gyümölcshús lágysága és a benne található apró magvak roppanóssága remekül egészíti ki egymást. A füge egyébként rendkívül sokoldalú gyümölcs, így különböző formákban és elkészítési módokban felhasználható.

Remekül működik magában fogyasztva, esetleg salátákban, sajttálakon.

Hosszabb eltarthatósága miatt könnyen tárolható, és ízletes kiegészítője lehet a legkülönfélébb süteményeknek, müzliknek, de isteni túróval és joghurttal keverve is. 

A füge nagyon jól működik sós, erős ízű ételek kiegészítőjeként: a kék sajt, a brie vagy a pecorino például remekül illik hozzá. A füge édes-savanykás íze emellett jól harmonizál a sültek, például a sertés- vagy bárányhús ízével is, ezért jól használható húsok mellé kínált szószok és csatnik készítésére is.

Ahogy egyre jobban felfedezzük majd magunknak ezt a gyümölcsöt, egyre többféle, és egyre izgalmasabb finomságot tudunk majd készíteni belőle. Most három olyan receptet hozunk, amit kezdők is könnyedén el tudnak készíteni. 

Villámgyors fügesaláta

Hozzávalók:

• 6-8 db friss, érett füge
• 100 g rukkola vagy bébi spenót
• 100 g feta sajt
• 50 g pirított dió
• 1-2 evőkanál méz
• 2 evőkanál balzsamecet
• 4 evőkanál extra szűz olívaolaj
• só és frissen őrölt fekete bors ízlés szerint

Elkészítés:

Mossuk meg alaposan a friss fügéket, majd vágjuk őket negyedekre. Egy száraz serpenyőben, közepes lángon, körülbelül 2-3 perc alatt pirítsuk meg a diót, vigyázva, hogy ne égjen meg. Miután megpirult, hagyjuk kihűlni. Egy kisebb tálban keverjük össze az olívaolajat, a balzsamecetet, a mézet, és egy csipet sót, illetve borsot. Egy nagy tálban keverjük össze a zöld levelest (a ruccola vagy a spenót helyett madársaláta is jó lehet), majd morzsoljuk rá a fetasajtot. Adjuk a friss fügéket a salátához, majd szórjunk rá pirított diót is. Végül locsoljuk meg az egészet az öntettel. Azonnal tálaljuk, hogy a füge és a zöldek frissek maradjanak.

Pikáns fügecsatni (chutney)

Hozzávalók:

• 500 g friss füge
• 2 evőkanál olaj
• 1 nagy vöröshagyma, finomra vágva
• 2 gerezd fokhagyma, aprítva
• 100 ml almaecet
• 100 g barna cukor
• 1 teáskanál őrölt gyömbér
• 1 teáskanál őrölt fahéj
• 1/2 teáskanál chilipehely (opcionális)

Elkészítés:

A fügéket mossuk meg, és vágjuk kisebb darabokra. Egy lábosban, olajon pároljuk üvegesre a hagymát és a fokhagymát. Adjuk hozzá előbb a cukrot, amit kicsit karamellizáljunk is meg. Ezután jöhet a füge, az ecet és a fűszerek. Főzzük a keveréket alacsony lángon, gyakran kevergetve, addig, amíg a csatni besűrűsödik (kb. 45-60 perc). Azonnal is fogyaszthatjuk húsételek mellé, de sterilizált üvegekbe töltve és dunsztolva tartósíthatjuk is. 

Fügeszörp

Hozzávalók:

• 1 kg friss füge
• 750 g cukor
• 1,5 liter víz
• 1 citrom leve

Elkészítés:

A fügéket mossuk meg, és vágjuk félbe vagy negyedekre, tegyük egy nagyobb lábosba, öntsük fel a vízzel, majd majd forraljuk fel. Lassú tűzön főzzük 30-40 percig, amíg a füge teljesen szétfő. Ezután szűrjük le a keveréket, majd adjuk hozzá a cukrot és a citrom levét. Forraljuk újra fel, majd közepes lángon főzzük, amíg a szirup besűrűsödik (kb. 20-30 perc). Töltsük sterilizált üvegekbe, zárjuk le, és hagyjuk kihűlni.

És végül: a fügeevést sem kell túlgondolni. Együnk belőle frissen, kezeletlen fánkról akár közvetlenül! A piacról hazatérve pedig egyszerűen öblítsük le, karikázzuk fel, és tegyük egy sós krémsajttal megkent kenyérre. Fügénket locsoljuk meg mézzel és szórjuk meg nagyszemű sóval. Jó étvágyat!

És azt tudtad, hogy a füge szépítőszernek sem utolsó? 

Kiemelt kép: Getty Images