Victor Hugo – és A nyomorultak
135 éve, 1885. 05. 22-én hunyt el
Rendkívül termékeny francia költő, regény- és drámaíró, az európai romantika egyik jelese. Besançonban érkezik az életbe, apja Napóleon tábornoka, anyja katolikus, királypárti família sarja. Nem csoda, hogy elválnak. Az ifjú a párizsi Nagy Lajos Líceum diákja, már akkor ír, szinte ontja a verseket. Vergiliust fordít, tragédiákat vet papírra. Tizenöt éves, amikor a Francia Akadémia díjazza egy verses darabját, két év múlva Aranyliliomot érdemel ki a toulouse-i Virágjátékokon. 1822: első verseskötete (Ódák és egyéb költemények). Első könyve egy rémregény (Izlandi Han). További nagy művei a teljesség igénye nélkül: Cromwell, Hernani, A párizsi Notre-Dame, A nyomorultak, A tenger munkásai, A nevető ember. 1841-ben lesz az Akadémia tagja. Az 1848-as forradalom idején képviselő. Miután Bonaparte Lajos hatalomra kerül, ő emigrációba vonul, külföldön él. 1870. szeptember 2-án, a köztársaság kikiáltásának másnapján tér vissza. Tagja lesz a nemzetgyűlésnek. 1874: utolsó regénye (Kilencvenhárom). (1802. 02. 26-án született.)