Houston, van egy kis gondunk! A Nők Lapja 2020/23. lapszámának cikke.

Ha sikerül, és eljutnak a Hold még föl nem fedezett területeire, ma már senki sem beszélne róluk. Egy súlyos baleset, és a nagyszerű emberi összefogás a megmentésükre: ez tette őket halhatatlanná. Emlékszem, 1969 nyarán tizenöt éves voltam, a Duna mellett nyaraltunk. Egy júliusi napon hajnalban keltünk, hogy láthassuk a felfoghatatlan csodát, amelyet többmilliárd ember lélegzetvisszafojtva figyelt világszerte: az Apollo–11 utazását, amikor az első ember, Neil Armstrong a Holdra lépett. A következő, az Apollo–12 problémamentesen repült, hajszálpontos leszállással, hosszú holdsétával, mindössze négy hónappal az első után.

A legénység nehezen állt össze

Az Apollo–13 esetében azonban, ami mindössze kilenc hónappal követte az Apollo–11 történelmi misszióját, már az űrhajósok kiválasztásánál nehézségek adódtak. Hosszas egyeztetések után a NASA vezetősége úgy döntött, James (Jim) Lovell parancsnok, Fred Haise holdkomppilóta és az újonc parancsnoki pilóta, Ken Mattingly fognak repülni. Szinte az utolsó percben, Mattingly vérvizsgálatát követően derült ki, hogy az asztronauta nem immunis a kanyaróra, amit a korábbi kiképzések során elkaphatott az egyik fertőzött kollégájától. Kénytelenek voltak őt lecserélni Jack Swigertre, a tartalék emberre.

 Az expedíció legénysége, balról jobbra: Jack Swigert parancsnokimodul-pilóta, Jim Lovel parancsnok és Fred Haise holdkomppilóta.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Ízelítő a cikk tartalmából
Hogyan lehet túlélni egy robbanást az űrhajón?
Hogy kerültek a Hold sötét oldalára?
Mennyire viselték jól az űrhajósok megpróbáltatásait a családjuk?
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .