Nagy kedvvel mesél, olvasmányosan ír, könyveiben emléket állít legendás felmenőinek, így nagyapjának, Molnár Ferencnek is. Irodalmi életműve elismerése, hogy idén Kossuth-díjat kapott. Lelkes olvasójaként a karanténosított hétköznapok egyik nagy veszteségének tartom, hogy csak telefonon kérdezhettem.

– A Kossuth-díj nagy megtiszteltetés, nagy öröm, ugyanakkor a díjátadás katartikus élménye idén elmaradt. Mikor kerül rá sor?
– Amikor az értesítés megérkezett, bevallom, meglepődtem. József Attila-díjat már kaptam, de a Kossuth-díj különleges elismerés. Olyannyira, hogy a kitüntetett, különösen, ha íróember, eltűnődik, vajon megérdemelte-e. Emlékszem, amikor az írószövetségben választmányi tag voltam, egy meglehetősen másodrendű író felhívott telefonon. „Megkérhetlek egy szívességre? Ha legközelebb szóba kerül, hogy kinek adjanak József Attila-díjat, említsd már meg a nevemet!” Nos, én nem hívtam fel egyik barátomat sem, hogy ugyan protezsáljon már engem, amikor a Kossuth-díjról döntenek, nem is jutott eszembe, hogy egyszer ezt a magas kitüntetést megkaphatom. Szép pillanat lesz, ha átvehetem, de hogy erre mikor kerülhet sor, még nem tudom. Azt sem tudtam, hogy a díj ilyen szép összeggel jár, ennek köszönhetően már megtámogathattam az Országos Mentőszolgálatot egy adománnyal.