Hétvégeken különösen ritkán jár, nagy öröm, hogy most csak pár métert kell szaladnom, éppen elérem. Besegít az udvarias sofőr is, picit vár, nem indul el azonnal a megállóból. Kora reggel van, mégis, ez az én járatom, ahogy körülnézek, elégedetten konstatálom: mindenki itt van. Olyan régen utazunk együtt, hogy a maszk felett rám villanó szempárokból olvasni is tudok. Hogyan is írta Vas István az Óda a tegnapi asszonyokhoz című versében?! „A fejek fölvetését már messziről megismerem.
Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak
500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Ízelítő a cikk tartalmából
Vajon hogyan végződik a történet?
