Máté Bence, a világhírű természetfotós évente ezernél több órát tölt vadlesben, hogy állatokat fényképezhessen. Maximalista: a jó képeket gondosan megtervezi, és éveken át tökéletesíti. Tehetségének köszönhetően találkozott már dr. Jane Goodall-lal és David Attenborough-val is.
„Gyerekként gyakran álmodtam arról, hogy láthatatlanná válva bemehetek a félénk állatok közé” – árulja el honlapján Máté Bence, aki egy felmérés szerint napjainkban a kilencedik legismertebb magyar a világon. Persze amikor hétéves korában elkészült a pusztaszeri házuk, és a nádas mellé költöztek, még senki nem sejthette, hogy az álma egyszer valóra válik. A családja csak azt látta, hogy a fiú sokat sétál a természetben, tollakat gyűjt, meg kifőzi a rókakoponyát.
Abba az iskolába járt, amelyikben a szülei tanítottak, előfordult, hogy az intőjét, amit édesanyja osztályfőnökként írt az ellenőrzőjébe, az apja firkantotta alá.
– A szüleim pedagógusfizetése általában huszadikáig tartott ki, utána tíz napig vártuk a következőt. De az, hogy szegény családban nőttem fel, óriási ajándék volt, mert önállóságra tanított – mondja. – Ha szerettem volna valami extrát, például biciklit, magamnak kellett érte megdolgoznom.
Szalmadíszeket, íjakat készített, és néhány száz forintért eladta őket, a kertjükben pedig retket, répát, karalábét termesztett, azokat sokszor a menzán a konyhások vették át. Tizenkét évesen nyulakat tenyésztett, abból a pénzből vásárolta az első fényképezőgépét, amivel aztán madarakat fotózott.
