Ha az anyaságról beszélünk, sokunkban a Kisjézust szoptató, szerető, odaadó, együttérző Szűz Mária idillikus képe jelenik meg. Mindannyian szeretnénk hinni, hogy egy anya ilyen. A valóság azonban bonyolultabb, mert az anyaság rendkívül sok kihívással járó feladat, amit lehetetlen tökéletesen megoldani. Jöhetnek olyan napok, amikor hirtelen minden a feje tetejére áll, és az anya keze meglendül.
– Anyám kanállal adott körmöst, ha rosszalkodtam, és aztán sarokba állított. Amikor megszégyenülve kiállhattam onnan, rendszerint forrt bennem a tehetetlen düh – meséli a harmincas Péter, aki vidéken nőtt fel. Szerinte ilyesmit minden gyerek átélt a környezetében, és akkor, amikor történt, bár nem esett jól, nem tartotta különösnek.
Szinte mindannyiunk gyerekkorából előbukkanhatnak ehhez hasonló történetek, és ez némiképp megmagyarázza, miért is gondolja úgy a szülők negyede egy friss UNICEF-kutatás szerint, hogy a gyerekverés elfogadható. A testi fenyítés ugyanis napjainkban is része a szülők gyereknevelési módszereinek.
